Egészség: |
A kutyánk számára nagyon fontos az egészség, mert csak akkor tudunk vele önfeledten foglalkozni, játszani, ha veszély nem fenyegeti sem az ő, sem a mi egészségünket, mert egyes kórokozók ránk is veszélyesek lehetnek! Ezek az oltások a kutyák súlyos fertőző betegségeinek megelőzésére szolgálnak. Egy kutya élete során, tartási helyétől, tartásmódjától függően különféle kórokozókkal találkozhat. Az oltásokat ennek figyelembevételével ajánlja önnek orvosa. Egy városi kutya esetében az alábbi betegségek ellen ajánlott a védekezés: szopornyica, parvovírus, bélgyulladás, fertőző májgyulladás, adenovírus, leptospirozis, parainfluenza. Ezen fertőzések ellen kapják a kutyák az un. „parvo-vakcinát”, és a „kombinált oltást”. Azonban szükség lehet még Lyme-kór, kennel köhögés, coronavírusos bélgyulladás, bőrgombásodás elleni vakcinára is, attól függően, hogy e kórokozók előfordulása mennyire valószínű a kutya környezetében. |
|
Oltások |
Az első oltását a kiskutyának mindenképp a tenyésztőnél kell megkapnia, mert ennek legkorábban hat hetes korban kell megtörténnie. A kiskutyánknak egy oltássorozatot kell kapnia a teljes védettség kialakulásának érdekében, amelynek ideje körülbelül a kiskutyánk 12. hetes korára érhető el. Ameddig nem kapta meg az oltásokat, addig ne engedjük más kutyák társaságába és ne vigyük sétálni, mert védettség nélkül könnyen megfertőződhet. 1.oltás: 6.hetes korban (parvo vírus ellen) + féregtelenítés 2.oltás: 8.hetes korban (kombinált oltás: parvovirus, szopornyica, májgyulladás, leptospirosis ellen) +féregtelenítés 3.oltás 10.hetes korban (kombinált oltás) +féregtelenítés 4.oltás 12.hetes korban (kombinált oltás) +féregtelenítés Minden évben veszettség elleni oltást is kell kapniuk, ennek az idejét az állatorvos határozza meg. Az elsőt három hónapos korban kell megkapnia. Az erről szóló rendeletet 164/2008.(XII.20.FVM rendelet a veszettség elleni védekezés részletes szabályát itt lehet elolvasni. Aztán minden évben célszerű kutyánknak egy kombinált oltást beadatni állatorvosunkkal. Nobivac DHP, Parvo-C, Puppy DP vakcinákkal évente egyszer végzett emlékeztető oltás ajánlott. Nobivac PPi ill. Nobivac DHPPi alkalmazása esetén a köztes évben parainfluenza ellen a Nobivac Pi vakcinával ajánlott oltani. 5 hónapos korban Lyme-kór elleni oltás a Lyme-kór szempontjából veszélyeztetett területen élő kutyák számára ajánlott beoltatni. Ezt a betegséget fertőzött kullancsoktól kaphatják el.
Szopornyica:
Fertőző májgyulladás:
|
|
Külső élősködők |
A bolhák, a kullancsok és a tetvek. Manapság nagyon hatékony készítményeket lehet kapni ezek védekezésére (frontline combo, ex-spot). Ezek a készítmények három hónapos védettséget biztosítanak a kutyánk számára. Nagyon fontos a nyári időszakban a kullancsok elleni védekezés, melyek ránk nézve is veszélyesek lehetnek. A jó minőségű bolha- és kullancsnyakörvek kb. 6-7 hónapig nyújtanak védelmet. (Kiltix, Scalibor) |
Belső élősködők |
Bélférgek vagy paraziták (orsóféreg:toxocara canis, galandféreg:dipylidium caninum, kampósféreg, ostorféreg). Ezek a kutyánk vékonybeleiben tanyáznak. Megelőzhető a kiskutyánk korai kezelésével, féregtelenítő paszta (banminth pasta) használatával. Ezt a tenyésztőnek kell elvégeznie kétszer vagy háromszor. Kiskutyánknak, és a vele együtt élő felnőtt kutyának (10kg/1tabletta) is minden oltás előtt kell féregtelenítő tablettát kapnia. Ahol kisgyerek is lakik velünk, ott célszerű negyedévente használni, mert ezek a férgek ránk is veszélyt jelenthetnek. Az utóbbi évek éghajlatváltozásának hatására hazánkban is egyre gyakoribb a Dirofilaria repens nevezetű fonalféreg, mely ízeltlábú vektorok (főként szúnyogok) közvetítésével terjed, akár emberekben is megtelepszik. A féreg lárvák a véráramban sodródva jutnak el az egyes szervekbe, gyakran akadnak meg sok kapillárissal átszőtt területeken, főként a bőrben és a szemben. Az emberi fertőzések gyakorisága háziállataink védelmével csökkenthető. Ezen fertőzések, illetve a már hordozó állatok fertőző féreg ivari produktumok ürítése ellen szintén spot on készítményekkel védekezhetünk, azonban e készítmények nem védenek a kullancsoktól. (Advocate, Stronghold) |
Csipőizületi dysplasia |
Valószínûleg minden kutyatartóban már csak a betegség nevének említése is kisebb sokkot vált ki, annyi ijesztõ dolgot hallanak róla a kutyasétáltatóban. Annak ellenére, hogy a kutyatulajdonosok körében a dysplasia az egyik legismertebb betegség, mégis nagyon sok a tévhit vele kapcsolatban. Talán e sorok elolvasása után mindenki egy kicsit tisztábban lát a kérdésben. A dysplasia szó görög eredetû, és hiányos, rendellenes fejlõdést jelent. A csípõizületi dysplasia tehát a csípõizületet alkotó csontok valamelyikének, vagy mindkettõnek a normálistól való eltérõ alakulását jelenti. A csípõizület egyik alkotója a medencecsont izületi vápája, szaknyelven az acetabulum. Ennek egészséges kutyában félgömb alakú homorulatot kell képeznie, és olyan mély kell legyen, hogy a bele illeszkedõ ugyancsak félgömb alakú combcsontfej kétharmadát magába foglalja. A dysplasiás csípõizületben vagy az acetabulum nem félgömb alakú, hanem ellapult, sekély, vagy a combcsontfej körvonala változik meg hasonló képpen, illetve a fenti eltérések együtt is elõfordulhatnak, sõt leggyakrabban együtt jelentkeznek. Az eddigiekbõl következõen nem nevezhetjük tehát dysplasiának a kellõ mélységû és alakú acetabulum és megfelelõ combcsontfej megléte esetén mutatkozó csípõizületi lazaságot, noha ez a röntgenfelvételen azt eredményezheti, hogy a combcsontfej kétharmada nincs az acetabulumban. Ez az izületi lazaság már nyolc hetes korban vizsgálható. Megléte hozzájárulhat a dysplasia kialakulásához, de a lazaság a kölykök helyes takarmányozásával és mozgatásával javítható. A csípõizületi dysplasia oka egyetlen tényezõben nem jelölhetõ meg, a kutatók maguk is vitatkoznak a kérdésen. Kétségtelennek tûnik, hogy van bizonyos genetikai háttér, tehát a betegség öröklõdik. E mellett szerepet tulajdonítanak az ízület körüli lágy szövetek (izmok, szalagok, izületi tok) minõségének, a kölyök mozgásának (a sokat ülõ, fekvõ, túlsúlyos kölyök hajlamosabb a dysplasiára) a helyes táplálásnak is. A betegséget már csaknem valamennyi fajtán megfigyelték, mégis inkább a nagyobb testû kutyákon gyakoribb. Magyarországon a német juhász és a rottweiler vezetik a gyakorisági listát. |
Mibõl gyaníthatjuk, hogy a kutyánknak csípõizületi problémája van? |
Fontos tudnunk, hogy a dysplasia foka és a klinikai tünetek súlyossága fiatal kutyán nincs egymással összefüggésben. A dysplasiás kutya lehet teljesen tünetmentes, de mutathat súlyos sántaságot is, ezért a következõ tünetek elõfordulása esetleges. A tünetek hat hetes kor után bármikor megjelenhetnek. A legelsõ tünet lehet a hátulsó lábakon mutatkozó sántaság, mely kifejezettebbé válik hosszú séta vagy játék után. Nehézkes felkelés, totyogó, kacsaszerű járás. Széles, kiálló "forgók", egymást majdnem érintõ csánkok. Gyengén fejlett izomzat a hátulsó testfélen. Járás közben erõsen elmozduló csípõizületek esetleg kattogó hang. Fenti tünetek észlelésekor forduljunk állatorvoshoz, lehetõleg ortopédiára szakosodott klinikához, ahol az állatot szakszerûen megvizsgálják, (hiszen nem minden hátulsó végtag sántaság dysplasia) szükség esetén röntgenfelvételt készítenek, és gyógyszeres vagy mûtéti kezelést javasolnak. Az egyébként rendesen fejlett csípõizületben mutatkozó lazaság az esetek jelentõs részében egy idõben végzett viszonylag egyszerû mûtéttel korrigálható. A csípõizületi dysplasia gyógyíthatatlan betegség, a gyógyszeres kezelés a tünetek enyhítésére szolgál csupán. A mûtétek, melyek célja a beteg izület valamilyen korrekciója, speciális felszereltséget igényelnek, ezért csak szakklinikán végezhetõk el, és igen drágák. Nagyon fontos volna tehát a betegség elõfordulásának tenyésztõi szelekcióval való csökkentése. Kívánatos lenne tenyésztésbe vétel elõtt minden egyed szûrõ röntgenvizsgálatát elvégezni, és a dysplasiás állatokat a tenyésztésbõl kizárni. Mivel Magyarországon ilyen hivatalos elõírás még nincsen, a tenyésztõk józan belátására van bízva a döntés a kérdésben. Meggyõzõdésem, hogy az a tenyésztõ, aki munkája céljául az adott fajta megõrzését és tökéletesítését tûzi ki saját érdeke miatt is önként végrehajtja ezt a szelekciót, hiszen hosszú távon ez biztosan megtérül, úgy az ilyen (dysplasia mentes) tenyészetbõl származó kölykök árában, mint a fajta fennmaradásában. A kutyát vásárlóknak pedig azt tanácsolhatom, hogy az adásvételi szerzõdésben mindig térjenek ki a késõbb jelentkezõ veleszületett betgség esetén követendõ eljárásra. Ez különösen érvényes arra az esetre, ha a kutyát kifejezetten tenyésztési célra vásárolják. Ezeknek a hibáknak egy része ugyanis tenyésztésbõl való kizárást jelent, és gyógykezeltetésük, ha egyáltalán lehetséges, igen költséges. |
Hogyan végeztethetünk dysplasia szûrõvizsgálatot ? |
Fontos tudnunk, hogy végleges dysplasia vizsgálati eredményt -a csípõizület teljes kifejlõdésekor 24 hónapos életkor fölött adhatunk. Természetesen tájékozódó vizsgálat elvégeztetésére korábban is van lehetõség, panasz esetén pedig feltétlenül indokolt, hiszen ha a kutya dysplasiás az már a hat hónapos kor körül végzett vizsgálatból kiderülhet. |
Vissza |