Információ technologia
<<<Vissza

Állam- és szolgálati titok

1995. évi LXV. Törvény

˗          Államtitok: idő előtti nyilvánosságra kerülése sérti a MK érdekeit.

˗          Szolgálati titok: illetéktelen kezekbe kerülve sérti a közfeladatot ellátó szerv érdekeit.

Minősítés

˗          Csak a törvény mellékletében szereplő témákban

˗          Az illetékes szerv vezetője jogosult

˗          Formai jelzések:
„titkos”, vagy „szigorúan titkos” jelzés
A minősítő neve, beosztása
Érvényességi idő

Banktitok

1996. évi CXII. Törvény

Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésre álló tény, információ, megoldás vagy adat, mely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységekre, gazdálkodásra, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

A banktitok nem vonatkozik

˗          A felügyeleti szervekre (MNB, KEI, OBA, Számvevőszék)

˗          Közjegyző, gyámhivatal

˗          Végrehajtó

˗          Bűnüldöző szervek

˗          BM, PM

˗          Köztartozások esetén APEH OEP és VPOP

Üzleti titok

Üzleti titok a gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldási mód, vagy adat, melynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik.


Adattovábbítás

1995. évi CXIX rtv. A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről

Források:

Régi kapcsolat, telefonkönyv, szaknévsor, azonos tevékenységet végző szervtől, nagy rendszerekből (6 hónapig használható)

Nagy tömegű személyes adatokat feldolgozó szervezetek


˗          KÖNYVH

˗          APEH

˗          OEP

˗          NYUFIG

˗          VPOP

˗          KSH

˗          Önkormányzatok

˗          Nemzetbiztonság szolgálatok

˗          Honvédség

˗          Rendőrség

˗          Kamerák, egyesületek

˗          Munkahely

˗          Szolgálatok


Adatbiztonság

Az adatok jogosulatlan megszerzése, módosítása és tönkretétele elleni műszaki és szervezési intézkedések és eljárások együttes rendszere.

Alapkövetelmények

˗          Rendelkezésre állás:
a
rendszer szolgáltatásai és adatai a megfelelő időben működőképesek.

˗          Sértetlenség:
az adatokat és a programokat csak az arra jogosultak változtathatják meg, véletlenül sem módosulhatnak.

˗          Bizalmasság:
az adatokhoz az arra jogosítottak csak az előírt módon férhetnek hozzá.

˗          Hitelesség:
a partnerek kölcsönösen és kétségtelenül felismerhetik egymást, és ez az állapot a kapcsolat egész idejére változatlanul fennmarad.

˗          Működőképesség:
a rendszernek és elemeinek az elvárt és igényelt üzemelési állapotban való tartása.


Fenyegető tényezők

A fenyegető tényezők a biztonsági alapkövetelmények teljesítését zavaró körülmények vagy események.

Alapfenyegetettség

Az alapfenyegetettség a fenyegető tényezők olyan csoportosítása, mely a biztonsági alapkövetelmények valamelyikének teljesíthetetlenségét okozza.

Védelmi/biztonsági mechanizmusok

Ezek olyan módszerek vagy megoldási elvek, amik azt a célt szolgálják, hogy egy vagy több biztonsági követelményt teljesítenek.

Alapfunkciók

˗          Azonosítás

˗          Hitelesítés

˗          Jogosultság kiosztás

˗          Jogosultság ellenőrzés

˗          Bizonyíték biztosítás

˗          Újraindítási képesség

˗          Hibaáthidalás

˗          Átviteli biztonság

Biztonsági osztályok kialakításának alapelvei

A különböző alapfunkciókkal szembeni követelmények választéka

Figyelembe lehessen venni a rendszerek sajátosságait

Összehasonlítható legyen a TCSEC-el.

Biztonsági osztályok alapesetei

˗          D – minimális

˗          C – tetszőleges

˗          B – kötelező

˗          A – verifikált (ellenőrzött, bizonyított)


Védelmi mechanizmusok

˗          Felhasználó-azonosítási és hitelesítési eljárás

˗          Hozzáférés-jogosultság ellenőrzési eljárás

˗          Felelősségre vonhatósági eljárás

˗          könyvvizsgálati eljárás

˗          eszköz-újrafelhasználási eljárás

˗          pontossági eljárás

˗          a szoláltatások megbízhatósága eljárás

˗          adatok cseréje eljárás

Minősítési fokozatok

˗          Kevés védelmet nyújtanak a külső támadásokkal szemben, de a hibáktól védenek: Q0, Q1, Q2

˗          Jótól a kiválóig nyújtanak védelmet a külső támadásokkal szemben: Q3, Q4, Q5

˗          Nem leküzdhető védelemmel rendelkező rendszerek: Q6, Q7

Biztonsági mechanizmusok

˗          Rejtjelezés

˗          Digitális aláírás, időpecsét

˗          Hozzáférés ellenőrző mechanizmusok

˗          Adatsértetlenség mechanizmusok

˗          Hitelességcsere

˗          Forgalom helykitöltés

˗          Forgalomirányítás

˗          Közjegyzői hitelesítés

Informatika és társadalom

 

Elektronikus gazdaság

Az e-kereskedelemterületei:

            Internetes áruházak

            Egyén-egyén kereskedés (apróhirdetés)

            Nagykereskedés (kereskedő-kereskegő)

Az e-kereskedelem előnyei:

            Beszerzés értékesítés egy helyen az interneten zajlik

            eladók széles vásárlóközönség érnek el

            vevők nagy választékéban kereshetik ki nekik megfelelőt

            megbízható rugalmas

Az e-kerskedelem feltételei:

            fejlet internernet technológia

            fejlet biztonsági rendszer

                        adatbázisok

                        személy azonosító (digitális aláírás stb)

            jogi szabályzás

            pénzügyi feltételek

Az e-kereskedelem magába foglalja:

            elektronikus pénzátutalás

            elektronikus értékpapír kereskedelem

            áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazásuk

            szállítólevelek ész számlák elektronikus ügyintézés

            direkt elektronikus marketing és ügyféltevékenységek

            a közbeszerzés hálózaton lévő intézés

Az e-kereskedelem három legfontosabb  formája:

            busines-to-business (B2B): vállalatok közötti kereskedelem (nagykereskedelem kiskereskedelem)

            businss-to-businss B2C):kerekedők és vásárlók közötti kereskedelem internetes áruház

Elektronikus kereskedelem

A C2B fő ténytői:

            elektronikus áruház

            elektronikus bank

            elektronikus pénztárca (hitelkártya) és egyék fizetési forma.

1.ábra

Elektronikus közigazgatás

Az e-közigazgatás (kormányzás)a helyi és térségi szintű szolgáltató közigazgatás elektronikus formája. Olyan egyűt működése amelyben négy oldal:

            a társadalom(állampolgárok társadalmi és gazdasági szervezzetek)

            az állam (nemzeti regionális kistérség igazgatási szinteken szerveződő)

            önkormányzat

            a tudás központ

            elektronikus portálok.................

 

E-demokráció és a -politika

E-demokrácia: e-politika + a e-közigazgatás

Lehet beszélni e-politikától is:olyan elektronikus formában megvalósult közérzet amely különböző helyi és országos politikai célok szolgál (pl.: emeli kormány)

2.ábra

E-ügyintézés

Egyablakos ügyintézés:

A szervezeti megoldások és információs rendszerek hozzák létre a közös adatbázist.

Feltételei:

            az egyablakos ügyvitel rendjének kidolgozása

            adatbázisok logikai és fizikai összekapcsolások

adatvédelmi kidolgi9zásiok

Elektronikus közigazgatás

            Web-alapú

            központosított

            egyedi beszerzések csökkentése

            megosztott igények összefogása

            a bealított adminisztráció egyszerűbb

            integráció

E-tanulás

Az e-tanulás a tanulás szervezésnél a megvalósításnak olyan formája jól:

            korszerű elektronikus információs technológiát számítógépet használnak a tanulás során

            a tanár (oktató tudor)- tanuló között a kapcsolattartás elektronikus úton  (hálózaton) valósul meg

            a mobil tanulás helyszíne bárhol lehet a képző intézmény szokásos teleppejétől távol állandó vagy változó helyen

Az e-tanulás a tanulás helye szerint lehet:

            otthoni tanulás

            munkahelyi tanulás

            mobil formában folytatott tanulás változó helyszíneken ........

 

Előnyei:

            Rugalmas versénképes szervezés forma gazdaság és gyorsan fejlődő

            gyorsan javul hatékonyság könnyen ellenőrizhető minőség

            nagyobb  esélyegyenlőség. a hátrányok mérsékelhetők (egyéni közösségi földrajzi)

            nagy tömegek taníthatók könnyen bővíthetők a létszám

            más oktatásszervezés szemlélet új képzés és tanulási kultúra más tanári szereppel más tanulói magatartás

            az elektronikus kommunikációs technológiák használata új lehetőségeket nyit meg


<<<Vissza