Rendszerszervezési megközelítések

Az információs forradalmat a termelés végső forradalmasításának vélték (emberi munkaerő kiváltása a termelésből).

Elképzelések szerint a számítógépek teljesítményének növelésével egy-egy vállalat teljes gépi üzemeltetését és irányítását is megoldhatónak tartották.

Az érdeklődés középpontjában az eljárás-modell állt.
Lényege: minden emberi tevékenység számítógépesíthető, ha azt megfelelően „elemi részecskéire” tudják bontani. A hangsúlyt a megfelelő algoritmus megtalálására helyezték.

Az ipari forradalom a H. Poppel és H. Schwimann felfogása szerinti négy alapvető technológia közül elsősorban az anyag, az élet és az energia technológiának a virágzását valósította meg.

Az ipari forradalomból nőtt ki az informatikai forradalom, mely új ismeretelméleti megközelítést hozott, mely a rendszerelmélet.

A rendszerelméletben az informatikát, az információtechnológiát is alkalmazzuk feladatmegoldó módszerként.

A rendszerelmélet megjelenése

A rendszerelmélet kifejezést Ludwig von Bertalanffy magyar származású kanadai biológus vezette be a tudományos irodalomba az ötvenes években, mikor megjelent „Általános rendszerelmélet” (General System Theory) című tanulmánya. A rendszerelmélet tárgya mindig a rendszer.

A rendszer fogalmi meghatározásai

A rendszer egymással összefüggő tényezők szervezett együttese.

Rendszer az egymással dinamikus kölcsönhatásban álló dolgok halmaza, melynek, mint egésznek a viselkedése nem jellemző az őt alkotó dolgok egyedi tulajdonságaira.

A rendszer olyan rendszerrészekből álló képződmény, melyben a rendszerrészek be- és kimenetekkel kapcsolódnak egymáshoz.

A rendszerek szabályozottsága

Rendszerek csoportosítása belső szabályozottságuk szerint:
szabályozás nélküli rendszerek
szabályozó alrendszert is magukban foglaló rendszerek (alkalmazkodásra képesek)
önszervező (öntanuló) rendszerek (struktúrájuk megváltoztatására alkalmasak)

Rendszerek egyéb jellemzése

Meghatározhatatlan rendszerek (a rendszer –bonyolultsága miatt- a jelenlegi lehetőségekkel csak részben ismert)

Határozatlan rendszerek (a rendszer elemei közötti kapcsolatok sztochasztikusak, a lehetséges bekövetkező állapotuk csak valószínűsíthető)

A rendszerekről általában

A rendszer az egyik legáltalánosabb módszertani-technikai kategória

Az információs rendszer különleges jellemzői:
rendkívüli mértékben összetett
létrehozása több személy tevékenységén alapuló folyamat
a rá vonatkozó ismeretek konvención alapulnak
mindig közvetlenül személyes ismeretekhez fűződnek

Az informatikus számára a teljes szervezet a rendszer.

Rendszer határai, környezete, tagolása

A rendszer megismerésének előfeltétele a rendszer határainak kijelölése

A rendszer környezetében létezik

A rendszer tagolásának feltétele a rendszer egészként való ismerete

Rendszerrészek kapcsolódásai: általában a rendszerrészek adott rendszeren belül nem függetlenek egymástól.

Kettős rendszernézet

A valóság elsődleges, a róla szóló ismeret pedig a másodlagos momentumnak tekinthető.

A valós rendszer (real system) és a hozzá kapcsolódó információs rendszer (information system) két egymásba fonódó rendszer. Maga az információ is része a valóságnak.

A valós rendszerben folyó eseményekről, az események által kezelt dolgok áramlásáról szerzett adatok kerülnek az információs rendszerbe.

Összetett rendszernézet

Rendszerben való gondolkodás

A rendszereket informatikai szempontból közelítjük meg.

Ebben a megközelítésben lényeges a kombináció minősége.

Lényeges a kombinációval nyerhető újszerű ismeret, eljárás, szolgáltatás, termék, stb.

Kevésbé lényeges a kombináció eljárástechnikája (algoritmusa).

A számítástechnika vagy az elektronika csak eszköz.

Fogalmi meghatározások

Az informatika fogalma (1): az információ áramlásának különböző módozataival, feldolgozásának és hasznosításának módszereivel, a termelékenységre és hatékonyságra gyakorolt hatásival, megfigyelési és ellenőrzési célokra való felhasználásával és végezetül a társadalmi-gazdasági fejlődést és a társadalmat alakító szerepével foglalkozó tudomány.

Az informatika fogalma (2): az ismeretek megismerésének, azok célszerű elrendezésének és kezelésének a tudománya.

Az információ fogalma (1): olyan új, illetve feltárt ismeret, mely a már meglévő ismeretek (adatok, tények) rendszerezéséből, összevetéséből, elemzéséből, értékeléséből, modellszerű felhasználásából, stb. származik.

Az információ fogalma (2): új ismeretté értelmezett adat. (Amely meghatározásában az ismeret megszerzésének három momentuma (sorrendben): érzékelés, észlelés és felfogás.)

Az adat fogalma: értelmezhető, rögzített ismeret.

Információtechnológiának (IT) nevezzük:
Az új információk előállítására, valamint általában az információk kezelésére vonatkozó technikákat, módszereket, eljárásokat és eszközöket.

A vállalati informatika fogalma:
A vállalati (termelési, gazdasági, humán erőforrásra vonatkozó) információk áramoltatásának különböző módszereivel.
Feldolgozásával és hasznosításának módozataival
A termelésre és a termelékenységre gyakorolt hatásaival.
A vezetési és ellenőrzési célú felhasználásával.
A vállalkozás stratégiai vonatkozású, hosszú távú sikerességében realizálódó lehetőségeivel foglalkozó tudomány.