1979. ősze
Budapest

konf: "Szevasztok! Jó estét. Mert akárhogy is fáj (?). Szomorúan mondom, hogy összetört a szemüveg. Tessék azt játszuk, amit mondotok. Akármit. Állj. Na most figyelj. Magyarországon még mindig nagyon sok a kifakult sztár."
Kifakult sztár
konf: "Óóóóó. Köszönjük. Na először is ez a babos kendő, amelyet valamelyikőtöktől kaptam, mindegy hogy kitől, ez a jövőben a Beatrice jelvénye. Aki rajta van, aki ezt felveszi és Budapesten így közlekedik, az mind köszön egymásnak, ok? Ezzel is propagáljuk, hogy igenis mi vagyunk, akármennyire is nem akarják. Figyelj. Csak anyit mondok Ricse, Ricse, Beatrice hó-rukk!"
Üzenetek
konf: "Köszi. Néhány őszinte szó is elég lenne. De nincs aki mondja. Beatrice blues. Térdre."
Térden állva
konf: "Tessék. Jó volt. Jó volt. nagyon jó volt. nagyon jó. és azoknak...azoknak, akiket érdekel a jövő héten vasárnap Budaörsön vagyunk, tehát még egyszer Budaörsön este hét órától már mindenkit szeretettel várunk. Este hét órakor Budaörsön találkozó. Tudjátok mit? Egy szép csendes dal következzen, olyan, amelyik még előtte hatalmas csend kell. Nyomod azt a csendet? (2x) Az a jó, ha körülöttünk csend van. Akkor nem figyelnek oda akiknek figyelni kell. Figyelj. Állj. Te mondod. (?) csak csendesen jó? Azt mondom, hogy három, négy, és akkor lesz támadás. De mindenki támadás. A Jerikó. Figyelj. Három. Négy. Egy, két, há-rom!"
Jerikó
Ó, a Beatrice
konf: "Ez igaz. Már a (?) is kérdezte az előbb, hogy voltam-e a Hanglemezgyárban. Igen voltam, pillanatnyilag folynak a tárgyalások. Sajnos olyan kompromisszumokat tártak elénk, ami által meg kellett tagadnunk benneteket. Hát nem! Akkor inkább ne legyen lemez. Elég ha itt vagyunk és érezzük egymást. Nem?! És igen. Egy őszinte történet arról, hogyan lettem én topis, szakadt, büdös zenész. A legújabb dalunk. Így lettem én, igen így lettem és topis zenész. Tessék."
Topis zenész
konf: "Köszi. Ez az, ez volt az új. Most pedig egy maradi. Az előbb már topis zenész lettem megérkezett egy reggeli távirat, hogy kirúgtak bennünket valahonnan már megint. Topis blues. Akkor született, mikor azt mondtam, hogy nem érdekel, inkább üvöltök."
Topis blues
konf: "Ez a nóta vége, kész. Nem (?) még? Háháhá. A Lacika szeretne (?). Hogy hívják az ország, az ország legjobb gitárosát? Kórusban mert nem értem, három, négy. Erről van szó Lacikám, hallod? Nem tudsz semmit. Háháháhá. Lökjetek. Lökjed. Nem akar gitározni. Nem akar. Várjál. (3x) Egyedül nem bírod? Nehéz tempót kér. Jó. Most jó."
Gitárnyűvő (benne vágás)
konf: "Köszi. A Lacika gitározott. Ezek után egy dalt rólatok és rólunk. Motorra! Motorizált nemzedék."
Motorizált nemzedék
konf: "(?). Száll a Lajos fészkére odanézzetek. Miért mindig énvelem csinálod ezt?! Lajoskám ez nem kell. Azér mer jókedvű vagyok. Várj. Nem kell. Mi már énekelni akarsz? Gyere. gyere! Ki akar énekelni, tessék. Figyelj. A jövőben minden bulin valaki följöhet és énekelhet, oké? (?) ha egyszer úgyis közös csapat vagyunk, érted? Akkor úgyis mindenki énekelhet és mindenki énekel, oké? A barátom a Vágtázó halottkémekből. Tessék. Mindenkit szeretettel várunk novemberben a Vágtázó halottkémek koncerten. FMH. A Beatrice lesz a házigazda. Mehet?"
Blues (Grandpierre Emillel - VHK)
konf: "Köszönjük szépen. Kösz (?). Igen, most az jön, hogy. (?) be tudod (?) a Ramonest? (?). Ramones. Hey. Próbáljuk együtt. Három, négy. Ez az, erre indul a nóta, állati egyszerű, tessék. És három, négy."
Ramones egyveleg
konf: "Vettem egy tűt. Nem kell a tű? Nekem kell. (?) na végre. te. (?) bemegyek mindenféle ilyen hülye bizottságba érted. Odamegyek mondtam nekik, hogy várjál már had mondjam, el akarom mondani, nem tudom itt senki nem akar meghallgatni. Figyelj."