Összjátékidő: 84:45
forrás: anyaszalag

XX. század
konf: "Jó estét. Dobrij vécser. Guten acht. Guten acht! Kibaszott világ kibaszott gyerekei szevasztok. A két legnagyobb bűnöző ki van rakva. Kérem a fejgépet. Egy, kettő. A rablók és bűnözők, olyan mint a Lenin meg a Kádár már ki se raktuk. A franc enné meg őket erre basztunk rá mi magyarok. De támadás. Egy, kettő, há-rom."
Jerikó
konf: "Jeeeeij! (2x). Hát imádlak benneteket minden (?) is. Várjatok összeszedem magam. Valaki (?) az egyik karom adja vissza. Hát erre nem érünk rá természetesen. Ugye arról beszéltünk, hogy mi itt magyarok ebben a Kárpát medencében ebben a XX. században marhára rábasztunk. De nem hiszem, hogy...most ne lenne egy piciny kis reménysugarunk, hogyha akarjuk, akkor valahogy rendbe jöjjünk. Persze nem ettől a kormánytól várom a megoldást, hanem tőletek, meg éntőlem. Természetesen ha jól belegondoltok a Magyar Rádióban, a Magyar Televízióban magyar zenét szinte alig lehet hallani. A kommunisták alatt többet, isten bizony többet lehetett hallani. Tűrjük el azokat az izlésterrorokat, amit a Poptarisznya meg egyéb műsorok nyomnak ránk. A rádió Danubius ahol nem tudom miért nem lehet hallani magyar rockzenét, pedig ennek is megvan a helye és ha nem lesz magyar rockzene ott, akkor esküszöm nektek, hogy...most itt mindenki előtt, hogy összehívok egy hatalmas tüntetést a Hősök terére, ahol megmutatjuk, hogy mi rockerek élünk vagyunk ebben az országban. És ezek a rádiók a mi rádióink is, nem érdekel, hogy fizetni kell, nem fizetünk érte. Felerészben legalább magyar zenekarok, bandáktól kell játszani. Így van, vagy nem? Hiába mondják azt nekem a Feróék, hogy cumi az élet cumi a tánc ne sírj baby...há még ilyet. Attól még szívhatok. Jeee!"
Cumi az élet
Katicabogárka
Járom az utam
konf: "A szerzők már az első mondatban...leszögezik. Minden eddigi társadalom története osztályharcok története. stb. (visszhangosítva) Ez volt a Kommunista kiáltvány. Ezzel hülyítettek negyven évig. Azt nem tudom, hogy mér nem tagadjuk meg ezt mostmár nyilvánosan. Én ebben nevelkedtem. Csapat vigyázz! Zászlónak tiszte-legj!"
Gyerekkorunk legszebb dalai
konf: "Mit akartok még? demokráciát? Az már megvan. Mit akartok, szabadságot? Az is megvan. Akkor mi a francot akartok? Háh-há-há-há. Nem tudod kicserélni. Nem tudod kicserélni őket. (?)"
Mit akarok
Kun Béla
konf: "Jó estét elvtársak. Kun Béla vagyok. Na engem is jól picsánrúgtak. Béla bátyám. Kapott a valagára. Kedves fiatalok, tisztelt egybegyűltek. Most egy picit nagyon jó, hogy megpihenünk. S elénekelünk valami szép kedves dalt. Ami nekem is tetszik. megkérném Lugosi Lászlót, vezesse elő a dalt. 1978 egyik legszebb dalát...amelyik asziszem a mai napig nem vesztette értelmét. Kéremszépen épp a napokban...jött rám valami hülye betegség, amitől azt hittem, hogy valahogy elegem van az egészből, ki kéne szállni. S eszembe jutott egy dal, amit még annak idején '78-ban az ősrégi zenekar énekelt. Azt, hogyha elnémul a város és oly magam vagyok. Azóta...ez a dallam...igazi himnusszá változott. Hiába változik a világ a dal még mindig igaz. Rohadtul magányosak vagyunk. Hiába megyünk tömegesen, akkor is."
Meditáció
konf: "Csend legyen. (4x) Adj egy jelet, hogy itt vagy, hogy segítesz. Hogy nem maradok egyedül. Hogy nem leszek depressziós. Csak egy jelet adjál. Gyerünk, halljam. Halljam, itt vagy, vagy itt valaki? Nem leszek egyedül? Biztos nem leszek? Halljam, nem hallom. Meg tudok hülyülni. Hidd el a legjobb szándék vezet, de az értetlenség fala körbevesz. Én tudom, hogy minden zenének az alapja a blues. De ez, de ez akkor is eze egy másik, ez egy egészen más blues. Ez 1978-ba való, amikor...amikor én, akkor is nagyon fiatal, most is fél, hát nehogy azt hidd, most is félek. Most már mástól félek, akkor mástól féltem. De most is kell félnem. És én tudom, hogy egy hülye kis nyuszi vagyok érted mer hogyha nagyon félek, akkor akkor félnem kell, és most is teljesen meg vagyok bonyolódva. Egy, két, há, négy, öt, hat. Háhá. Beszartatok, mi? Ez csak egy blues, semmi. Eredetileg amerikai. Teljesen magyarra van adaptálva. Ha most angol lennék azt mondanám, hogy fucking. Fucking Blues. De ez nem fucking blues, ez nem. Ez magyar. Ez egy kibaszott blues."
Topis blues
konf: "Ez igaz már az igazi civilizáció. Már igazi civilizáció. Angyalok, patkányok."
Civilizáció-XX. század
(vágás)
Kanászélet
konf: "Na ennyi volt. Nem volt több benne. Gyerekek énekeljük el 1978-ból Miklóska Lajos himnuszát."
Ó, a Beatrice
konf: "És amilyen furcsa az élet, teljen az idők, az évek bocsánat, nem az idők. Az idők is telnek, de nem az évek, dehát mindegy. Meg vagyunk zavarodva, sokan vagytok és ez egyszerűen ilyenkor ideges vagyok. Igen, nem is tudom mit mondjak nektek. Komolyan. Ebben a nehéz rohadt anyagi helyzetben ennyien eljöttetek és ilyen sok pénzt áldoztatok ránk, azért, hogy ez a zenekar próbáljon meg életben maradni. Nagyon nehéz komolyan megmondom nektek úgy, ahogy van. Úgyhogy...nem is tudom lassan elő kéne hívni a régi tagokat, nem így van? Kérem 19...78-ban, '77-ben arra gondoltam, hogy elég volt ebből, ami van, kéne csinálni egy vadonat új zenekart, egy olyat amelyik csak arról énekel, ami engem érdekel. Illetve rólam szól. Szóval sikerült megtalálni a társakat. Kéremszépen egy dobost sikerült szereznünk. Donászi Tibor. Kérek ide egy hatalmas tapsot a Tibinek. Három, három év vesszőfutás következett komolyan mondom nektek. Ö, az életünk legcsodálatosabb része volt és egyben a legszomorúbb. Sikerült megmondani az akkori rendszernek, hogy Ő nekünk nem kell. Hányszor mondjuk még azt hogy nem kell. Hát persze mondhatnám azt, hogy én milyen okos voltam, de én tényleg marha okos voltam, de kellett egy társ, aki igazából szellemileg és zeneileg borzasztó nagy segítséget adott. Ez az ember...Miklóska Lajos! Szevasztok. Tudjátok...szervusz Lajos! Hálás vagyok, nagyon szépen köszönöm. Tudjátok...én ritkán szoktam udvarolni, de megmondom nektek úgy ahogy van őszintén, hogy minden ami...itt a Beatricében van, abból nagyon sok mindent én Miklóska Lajostól tanultam. Egy csomó dolgot, úgyhogy a mesterhez most odavonulok és csókot adok neki. És tudjátok, hogy ez az ember mit mond nekem? Ez meg van hülyülve komolyan mondom. Aszongya nekem, hogy hálás vagyok köszönöm szépen. Lajos ne legyél hálás. Én tőled tanultam egy csomó dolgot, te is tudod nagyon jól. De. Nem akarok én udvarolni neked, tudod milyen gizda szemét vagyok. De vannak már új tanítványaim is. 22-23 évesek. Játszol valami zenekarban? Van egy Kurosio nevű bandám. Tapsot kérnék szépen. Az élet úgy hozta, hogy elváltunk, de...de külön-külön próbálkozunk azzal, hogy valahogy az életünk egyenesbe kerüljön. Elnézést. Hát tudja meg a közönség, hogy mi az igazság. Gyerekek az a helyzet, Hogy nekem az idegeim nem olyan értékű teherbírással rendelkeznek, ami egy ilyen hosszan turnézó zenekarban állandó munkaképességemet biztosítja. Lajos. Soha nem vesztünk össze, ezt tudjátok. Dehát én sajnos már minden évben három, négy hétre kórházba kerülök az idegeim miatt. Ezt tudja meg mindenki, ez az oka, hogy kikerültem a bandából. Fiatalok. Egyet tudjál, nagyon tudjál rólunk. Isten bizony, és asszem nem csak a magam nevében beszélek, de nagyon szeretünk téged Lajos. És minden évben itt ugyanerre a színpadra visszavárunk. Mikor játszotok legközelebb a Kurosioval? Most csütörtökön 23-án itt a Pecsában. Tehát 23-án itt a Pecsában, aki tud, jöjjön és támogassa gyerekek Lajos zenekarát a Kurosiot, oké? Köszönjük. Hálás vagyok mindannyiótoknak, akkor kezdjük el. Menjünk Lajoskám, ahogy régen volt. Menjünk? Egy régi motoros nótát. Motorizált nemzedék. Gyerünk (?)."
Motorizált nemzedék
konf: "Hát igen, csak én tévesztettem el, úgyhogy ne törődjetek semmivel. És egy olyan dal, ami 1978-ban körülbelül úgy született, hogy a Miklóska írt egy dalt, ami az volt, hogy valami ilyesmi volt a dallama (énekli a Nem kellt) Hogy volt Lajos? (ő is énekli) Emlékszel? Igen. Nem kell. És akkor bementünk. Oldalakat írtunk össze, hogy mi nem kell. Mi nem kell, mindent összeírtunk. (?) meg mittudomén, hogy mit írtunk. Ilyenarcú, meg (?). Rocsosarcú. Mindenfélét összevissza irkáltunk. Amíg egyszer mérgünkben, amikor a nóta nem akart elkészülni azt mondtuk, hogy Nem kell!"
Nem kell
konf: "Kéremszépen hihetetlen egy hogy akkor négy ember azt merte mondani a hatalomnak, hogy ő nem kell nekünk. Váltottunk le minisztereket, próbálkoztunk. természetesen időközben rá is basztunk rendesen, de...nem olyan nagy dolog ez...hiszen mi vállaltuk, és nem panaszkodás, ma egyre több a forradalmár. Senki nem akar hivalkodni azzal, hogy ez a zenekar akkor már megmutatta. Nem mutattunk mi meg semmit, egyszerűen csak próbáltunk tisztességesek maradni, így van Lajos? Pedig milyen nehéz volt. Ezek ketten tisztességesek, de én összevissza hazudtam egész életemben. Háhá. Lacibácsinak egy kis tapsot adjatok. Itt se vagyok. Itt se vagyok egész (?). Hát kérem ezek itt nyalják egymás valagát, hát ilyet. Gyerekek, elfelejtkeztünk az öreg. Van nekem is seggem, ki lehet nyalni. Öreg csajozó. Az öreg csajozó, a Kislány boogie. Fotók őrzik. Hogy is vette meg a Kislány boogiet, mi? Az öreg csajozó. Gyerekek, a zenekar legnagyobb csajozója Lacibácsi volt. Komolyan. Öreg dohányos. Volt ez már cumi? Lacibácsi tényleg. Érted még vállalja mindig. Úgyhogy, hát nem is tudom el is fáradtunk. Öregek vagyunk, elfáradtunk, mennénk is haza, szevasztok. Vissza. Háháhá. (?) van adva. Vissza, vissza. Ez még mindig bejön? Kéremszépen alig 10-15 éve hogy ezt mondjuk és még mindig bejön. Mit akarsz Simonkám, akarsz valamit? Igen. Mondjad. Subáj, súg a Simon. Kéremszépen be szeretném mutatni a zenekarnak két ősi tagját. Miklóska Lajos hívta őket ide, hogy minek én nem értem. Tessék itt van a két Simon. A gidák csak később lettek bevezetve más zenekaroknál. Kéremszépen elti(?). Nálunk a két ősgida a Simon. Gidák. Ö, emlékszem annak idején még az R-Go mikor elindult és nekik is voltak kisgidáik. Hát azok szoptak. De a két Simon sajnos nem. (?). Oldalanként ezer-ezer. Nem gond. Mi szoptattunk. Jaj, fuj. Gyekekek fuj, fuj, fuj. Elment a buli, elment a buli rossz irányba Lajos. Rossz irányba ment, ugye? Igen kezd valahogy leülni a buli. (?)."
Nagyvárosi farkas
konf: "Köszönjük szépen. Folytatva azokat a régi dalokat, amelyek igazából egy olyan régi...aszongyák, hogy bontsam ki a hajamat, hát én gyerekek már alig van benne haj. Kibontom, figyelem, tessék figyelni, összes kamerát, reflektort ide, fényképezőgépeket kérnék szépen, hogy kattogjanak. Produkció. Ováció. Ó. Majdnem olyan hosszú a hajam mint volt rég, el is szakadt a gumi. Na gyerekek arra vigyázzatok, gumi elszakad, ugye gyerek lesz. Fő az egészség az biztos. Nekem már remélem nem lesz olyan már három van gyerek. Tényleg egy, egy olyan dal következzen, amit nem is tudom, hogy ismertek-e. Az a, az a címe, hogy ne, nem az a címe, hogy ne játsz nekünk rockzenét. Külvárosi szerzeményt. Ezt tudjátok? Ti mindent tudtok? Hát de mér nem szóltok akkor a kormánynak is, hogy nem vagyunk mi hülyék? Hölgyeim és Uraim. A Viszlát következzen"
Viszlát
konf: "Ricsericse Beatrice! Nem volt egyszerre, ez nem volt egyszerre. Lajos ez egyszerre volt? nem ez keszekusza volt. Kicsit keszekusza volt. Határozottan! Lajos. Megkérlek taníts, tanítsd be. Gyerekek. Koncentráljatok rám. A tempó olyan, hogy: Ricsericse Beatrice! Hó-rukk! Jó? Meg van jegyezve? Ricsericse Beatrice!"
Üzenetek
konf: "Olyan jól esne azt mondani nektek, hogy mennyi minden bajunk volt 197-ba, '79-be. Meg '80-ban. Jól esne szidni a kommunistákat, de valahogy mostmár nem esik jól. Most nem esik jól. Már én se szidom. Ugye Lajos? Ja született is egy nóta még tavaly augusztusban. Hogy a Jerikó falai leomlanak már ebbe az új bandában. Melyik az, mi az? Én még most se szeretem őket. Na abba egy ilyen sor szerepel. Azér ne szidjátok. Várjál Lajos. Lajos várj, mé a Laci ellenzékbe van. Ellenzékbe? Laci azt mondja, hogy nem szereti. (?). Je. Egyetértek. A Fidesz (?). Gyerekek komolyan figyeljétek az Orbán Viktort. Hát komolyan. Az amikor szidja ezt a rohadt bolsevista bandát. Hát ez óriási. S azt hiszik az MDF-esek, hogy nem vettük észre, hogy tele van kommunistával. Na bazdmeg. És ki szeretném jelenteni, hogy ez a kormány ez ifjúságellenes. És hogyha így folytatódik tovább a dolog őszre minden iskolában tüntetés lesz. Gyerekek és ez nem demagógia. Feri vigyázzál a két gyerekemet föl kellesz még nevelni. Jaj mit dumálsz, hagyjad már. Nekem három van. Te csak kettőt csináltál? Jó, majd csinálok még egyet. ja te a Lacinak a Simon csinálta a gyereket. Tapsoljuk meg a Simont, nagyon ügyes. Ilyen bárgyú gyerekem van, mint a Simon. Ilyen bárgyú. Ferinek csak egyet csinált, Lacinak kettőt. Hát köszi, köszi Simon. Magamnak kettőt. Úgyhogy a három közül kettőt nem tudom ki csinált, egyet már megvan. Egyet a Simon csinált. Mindig a gyerekre adok egy napszemüveget, nehogy kancsalnak nézzem. El vagyok fáradva. Nem kéne letérdelni? Laci. Gyerekek le kell, Lajosbácsinak le kell térdelni. Öreg már, le kell térdelnie. Térdelj le Lalóbá. Letérdelek. Hölgyeim és Uraim. Jaj. Akkora nagy, tényleg akkora nagy volumenű dal következik, hogy alig merem bemondani. Már látom, hogy térdeltek le szépen. Nyugodtan. 19...78-ban azt mondták, hogy mi azt mondjuk el, hogy térdeljetek le. Nem kellett ezt mondani. Letérdeltünk mi magunk is a fene egye meg. És a legjobban emlékszem arra, mikor 1980-ban a, a Sportcsa, nem a izé a melyikbe játszottunk? A...Kisstadionba játszottunk és esküszöm így el voltunk térdelve és jöttek a gumibottal, és azt mondták, hogy térdelő embert mégis olyan ciki megütni. De azért sikerült nekik."
Térden állva
konf: "Kéremszépen sokszor mondták annak idején, hogy ez a zenekar nem egy modern zenekar, nem egy új dolog, amit csinálunk, pedig azt hiszem, hogy mi voltunk az elsők, akik Magyarországon bevezettük a digitális világítást. Azóta természetesen fejlődött a technika, megkérném a fejgépeket le is kéne kapcsolni csak egy picit. Úgy, köszönöm szépen. És kéremszépen be szeretném mutatni a digitális villanyt. Kérem ezzel a világítással dolgozott a Beatrice évtizedeken keresztül három évig. Hogy mondod? Ez az izzó itt most gondolkozik, hogy most mit csináljon. Ez már, ez már, ez a, ez tagadás, a tagadás állapotába van. Ez azt mondja, hogy igen, ez azt mondja, hogy nem. Ez már örökre azt mondja, hogy nem, ez meg abba is hagyta a működést. Kéremszépen a digitális elvnek a következőt szeretném mondani. Az a ne nyúlkálj Simon hozzá, megcsap az áram, aztán olyan buta leszel, hogy így is már elég baj van veled. Akkor mi lesz még, ez jól meg is csap. Érted. Maradj, ne nyúlkálj te semmihez, ne foglalkozz, te állj ott a színpadon, színpadnehezék vagy, te nem az a dolgod hogy villanyt szerelj. Erre vannak erre felkészült emberek. Kéremszépen a digitálisnak kétféle állapota van, az igen és a nem állapota. Jelen pillanatban ez a világítás az igen állapotában van. Mi már 1978-ban Európa felé indultunk ugye a digitalizálás felé. meg szeretném mutatni a nem állapotát. Nanana. Ne verjük ott egymást fiatalok. Hát ne csináljuk ezt magyarok, hát ne. Fogjátok már le azt a két hülyét. Mit csináltok? Egy hülye van igen, egy hülyét fogjátok le a mindenki kettőt nem kell lefogni egyszerre. A másik hagy üsse. Így van. Abbahagytátok? Majd a Üss a kölyökre később jön. Most én ütök. Kéremszépen egy erre figyeljetek, a fene egye meg, hát most elfelejtettem a technikáról beszélünk. Azt akarom, hogy mire hazamenjek, hazamentek okosabbak legyetek. Erre ti itten nekiálltok verekedni, meg mittudomén. Lajos mit szólsz ehhez? Hát mintha kicsit olyan fakulnál, nem? Nem, nem, nem. Várjunk. Várjál. Ezt be kell fejezni Lajos. Várjál. Másik szám jön? Ez másik, várjál ezt be kell fejezni ezt a dolgot. Kéremszépen tehát ez az igen állapota. Hát a Lajos sem tudja, most a Lajosnak magyarázom Lalóbácsi. Igen. Tudom öreg vagy. Ez mi volt? Ez itt ez a zöld. Zöld? Ne foglalkozz a színekkel Lajos. Ég vagy nem ég, ez a lényeg. Há jóvan Ég vagy nem ég. Ég, ég. Ég hát ez az égő állapot. Valamikor nem ég, mutasd meg nekik kérlek szépen. És. Tessék. Látod ez az amikor nem ég. Látod. Ez a nulla. Ez a nulla. Na ezt akartam elmondani. Hogy mutassuk meg neki, hogy amikor ég, tessék, látod? Ez az egyes. Ez a digitális. Igen. megvan, megvan, ez a digitális. Így nem ég. Ez a sok információ nem érdekel, kérek információt elhelyezni. Igen, nemigen. Igen vissza. Nem ég. Hihetetlen látod Lajos? Ez a, ez a show. Ez a show igen, ez az gratulálok Lajoskám. És most pedig Hölgyeim és Uraim Miklóska Lajosnak sikerült megértenie a digitális technikát."