Összjátékidő: 36'16"

Ahogy élsz
konf: "És egy blues. Egy blues. Januártól. Januártól nyomultunk Miskolcról, elhagyva a város határait. Budai Park, ilyenek. És még egy pár helyen. Akkor írtunk egy dalt. Egy bluest, egy Edda bluest. A második Budai Ifjúsági Parkunkon Magyarország legnagyobb bluesénekesének, Billnek ajánlottuk a dalt. Edda blues, elhagyom a várost. Egyszer egy szép napon mindent itt hagyok. Edda blues."
Elhagyom a várost
benne: "A rossz embereket, az alávágósokat. A korrupciót, meg mindent, ami nem oké. S nem is csak úgy játszásiból mondom, hanem komolyan. Ez van. Edda blues. Billnek ajánlva. Edda blues. Elhagyom a várost."
konf: "Minden sarkon álltam már, minden lépcsőn ültem már, ha elrúgtam egy követ, amerre gurult, én arra mentem tovább."
Minden sarkon
konf: "Héj! Minden sarkon álltam már. És egy dal. Egy...csajoknak szól, és azoknak akik talán, kagylósan ülnek és hallgatnak. Annyit, hogy. Magyarországon egyre több csapat mondhatja el magáról, hogy nincs kislemez, nincs nagylemez. Televízió sincs, semmi sincsen. Ez nem nagy probléma. Csak annyit, hogy...ha hallgatjátok az sem baj, de egy picit legyetek itt. Csak egy picit jobban. Még egyszer nincs világítás, meg egyebek, de kell a szó. Kell a hang. Ennyi. Ennyi. A csajoknak egy ajánlás. Semmim sincsen, mit adhatnék neked, te lány. Semmim sincsen, szegény vagyok. Az a kicsi a kezedbe van."
Semmim sincs
konf: "Brúúú. Volt idő...lehet, hogy én vagyok nagyon feldobva, de itt állandóan gerjed valami. Valószínű, hogy ez van, de lehet, hogy a pultról van túlhajtva. Ennyi, és még annyi, az én kontrolom is túl van hajtva. Egy a lényeg. Tavasszal, amikor az első Parkbulikban szerepeltünk, akkor voltak jó emberek, akik figyelmeztettek minket, csapatok, akik már ráfáztak, arcok figyelmeztettek, hogy óvatosan, ha lehet. Óvatosan, ha lehet. Gáz lesz. Én erre csak annyit mondtam, hogy az Edda az 5 éve létezik, és 1 éve indult el az útján. És annyit, hogy nem zavar, ha kell, akkor újra visszamegyünk arra a kis környékünkre. Eszünk zsíros kenyeret, meg ami van. Megkeressük a havi ezerhatot. És nem kapunk 180 forint kiegészítést sem. Úgyhogy nem lesz gond, ennyi. Dehát a dal szól, ha volt, akkor Vörös tigris. Vörös tigris. Emlék egy asszonyról. Vörös tigris."
Vörös tigris
konf: "Egy asszony emlékére. Héj. Egy dal, egy nóta, egy hete él nálunk. Nálatok éljen örökké. Igen. Ahová eljutok, így szól a dal. Ahová eljutok. Nézd üres két kezem stb."
Ahová eljutok
konf: "Héj. És egy dalt. Mindenki. Útravalóul nekünk. Egy dalt, egy dalt, ami ma értünk szól. Holnap értetek szól, s minden csapatért, aki megkapja a maga kis ütlegeit. Ennyi. Egy dal, amiben én nem hiszek. Talán eljut a célba. Engedjetek saját utamon. Így szól a dal. és akik még nem voltak velünk, habár nem fikáznak ki, amiért köszönet. Ennyi. 5 arc Miskolcról. Hej!"
Engedjetek saját utamon
konf benne: "Engedjetek. Segítsetek minket saját utunkon. Ennyi a kérés. A (?) mindegy. A zene a lényeg. Hobó, P. Mobil, bárki. Az a lényeg, hogy érezd a zenét. És szeresd a zenét. Könyörögjetek velünk. Könyörögjetek. Hátha eljut oda, ahova szánjuk."
konf: "Ennyit belőlünk. (2x) Köszönet mindenkinek. Eddából ennyit, és újra, mindenhol, ahol a zene szól, találkozunk. 22-e Budai Ifjúsági Park. Hej!"
közönség: "Vissza!"