Összjátékidő: 75:56
forrás: anyaszalag

konferansz: "Karthágó! (sokszor)"
közönség: "Gyer-tek ki! (sokszor)
Intró
Paks, atomváros
konf: "Szevasztok. Nagyon nagyon sok szeretettel köszöntünk mindenkit ma este. Minden ismerőst és minden ismeretlent, aki ma este eljött erre a búcsúkoncertre, illetve ez a Parkzáró koncertre. És néhány szót elmondanák a ma esti Karthágó koncertről, először is mindjár azzal, hogy sajnos egyik szintetizátorunk betojt itt, úgyhogy...némileg problémákat okozott, de nem fog nagy gondot okozni ez, majd azér mindent eljátszunk, amit akartunk. A műsor első felében bemutató jelleggel eljátszunk nektek néhány teljesen új dalt. Bizonyára sokan hallottátok, hogy második nagylemezünknek a felvételei már elkészültek. Erről fogunk egy pár számot eljátszani. És a második felében pedig szóljon néhány dal az immár aranylemezzé lett első lemezről. Köszi. és az új számok előtt szokás szerint még a régi műsorból. A dal címe nem más, mint az indulj, indulj, indulj."
Indulj tovább
konf: "Szevasztok. Hagy köszönjek én is mindenkinek. És főként...többek között anyámnak, aki itt van. Életébe először. S jöjjön egy új dal. Gondolkozz el mielőtt szólnál. Zoltán énekelni fog."
Gondolkozz el
konf: "És most jöjjön egy pajkos dalocska. Azokhoz akik meg akarnak érinteni valakit. Sétálj át a földön. Tessék. A Parknak."
Sétálj át a földön
konf: "Ez az. Kösz szépen. És most jöjjön egy komolyabb dal. Egy dal a barátokról. Akik nélkül nem lehet élni. Barátok nélkül az ember!"
Barátok nélkül
konf: "Ez az, kösz képen. Ha minden igaz most egy őrületes népdalfeldolgozás következik. Nem igaz. Tévedtem már megint. Jöjjön egy komoly dal. A korról, amikor majd 40 éves leszek. Egy dal. A 2000. évről. Mi vár még ránk az ezredfordulón. És."
Ezredforduló
konf: "Ez az. Kösz szépen. És most jön az a dal, amit az előbb ígértem. Egy bulgár rock and roll következik. Egy őrületes éjszakáról...amikor minden összezavarodik. Mindjár jön a tánc, tessék. Recsegő világ! Tánc!"
Recsegő világ
konf: "Hoplá. Ennyi volt a dal. Kösz szépen. És most...jöjjön...egy régi...régi momentum Kocsándi Miklós úr fog énekelni. A dob mögül más a világ. Rock and roll."
A dob mögül más a világ
konf: "A dob mögül...a dob mögül más a világ. Ez volt a dal címe mindenféle szólókkal tarkítva. Volt benne basszusszóló, gitárszóló, dobszóló meg Bobbyszóló. És most...emlékezzünk egy fiúra...emlékezzünk egy fiúra, aki 1981 február 13-án egy Karthágó koncerten Székesfehérváron meghalt. Most az a dal következik, amit a fiú emlékére írtunk. A dal címe...Requiem."
Requiem
konf: "Köszönjük. Köszönjük mindenkinek, aki gyertyát hozott a fiú emlékére. A fiúra mindig kell, és mindig fogunk is emlékezni, aki meghalt a rockzenéért. És most szóljon egy dal egy másik emberről, aki mást mond a szemedbe, és mást mond a hátad mögött. Ezt az embert úgy hívják, hogy...áruló."
Az áruló
konf: "Lépd át a múltat! Tessék. Itt a vége, fuss el véle. Nyomás."
Lépd át a múltat
konf: "Szevasztok. A mielőbbi viszont hallgatásra."
közönség: Vissza! (sokszor) (majd később) Gyertek ki!
konf: "Oké. Akkor játszunk még valamit, jó? (halkan) Az apámat. Itt a...Park vezetősége...és gondolom ti is egyetértetek abban és itt mondták nekem itt oldalt, hogy egy kicsit tovább maradhat a buli ma. Kö. Ezért most a műsortól eltérően eljátszunk egy olyan dalt...amit már elég régen játszottunk, de bizton mindenki nagyon jól ismeri. A dal címe nem más...Apáink útján."
Apáink útján
konf: "Oké. Sziasztok. Szevasz."