1.Okok és indokok

Az első világháborút nem véletlenül nevezik annak, aminek. Először csaptak össze ekkora mértékben országok egymással, először halt meg ennyi ember ilyen rövid idő alatt. A háború kitolódott Európán kívüli területekre is és az akkori legmodernebb fegyverekkel vívták meg e küzdelmet. Nyomában pedig új államok keletkeztek saz itt elszenvedett vereség és frusztrációérzés ágyazott meg a második világháborúnak is.

A háború kitörésének több oka volt: elsősorban az Európában lévő nemzetiségi ellentétek. Sokan ki akartak szakadni eddigi kereteikből (főleg az Osztrák-Magyar Monarchiából) és csatlakozni kívántak már meglévő nemzetállamukhoz. A franciák és a németek, a németek és az angolok, az oroszok és az angolok mind-mind számtalan hatalmi rivalizálásban vettek részt (egymással szemben), sbefolyásukat/érdekövezetüket is egymás kárára próbálták meg kiterjeszteni. Nemzetközi politikai konfliktusok sora zajlott már a nagy háború előtt shatalmi szövetségek alakultak ki: először az orosz-francia szövetség (1891-3), majd az angol-francia megállapodás (1904), az orosz-angol szerződés (1907), melyhez csatlakozott Szerbia, Belgium, Olaszország, majd Románia (utóbbi kettő már a háború éveiben): A másik oldalon pedig a német-osztrák-magyar szövetséghez Bulgária és Törökország csatlakozott. A háború előtt zajlott le Bosznia-Hercegovina annexiója, az olasz-török háború és két balkáni összetűzés, hogy ne teljenek el eseménytelenül az évek.


2. A háború kitörése és lefolyása

A háború kitörésének közvetlen „oka” az volt, hogy Ferenc Ferdinánd Habsburg-trónörököst, 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták. A Monarchia ultimátumot, majd hadüzenetet intézett Szerbiához, Oroszország mozgósított, majd Németország, 1914. augusztus elsején hadat üzent a cári birodalomnak. Később a franciáknak, valamint Belgiumnak is hadat üzentek, ez az angolok haragját váltotta ki, mire ők hirdettek ki hadiállapotot Németországgal. A kezdeti német marsot megakadás követte, Nyugaton és (a Marne-folyónál, 1914 szeptemberében) Keleten is. Kelet-Poroszországban és Szerbiában több helyen állóháború alakult ki. A következő évek váltakozó sikereket és vereségeket hoztak, a németek 1915-ben Ypern-nél pedig harci gázokat is bevetettek, ami szintén „forradalmi” tett volt az emberiség történelmében. Az orosz ellentámadás kifulladt Gorlice-nél s 1916-ban Verdunnál alakult ki állóháború az antant és a központi hatalmak között. Az 1917-es évben Oroszország – a forradalom miatt – kimaradt a háborúból, viszont a német tengeralattjáró-háború miatt az Egyesült Államok 1917 áprilisában, az antant oldalán belépett a háborúba, ami jelentősen megváltoztatta az erőviszonyokat. 1918-ban Németország, a breszt-litovszki béke után megpróbált eredményt kicsikarni, nem nagy sikerrel, így lassan, de biztosan kifulladt. A hadműveletek befejeződését a Compiegne-melletti fegyverszünet biztosította.

Oroszországban – mint ahogy már arról szót ejtettünk – forradalom tört ki. 1917 februárjában kettős hatalom jött létre, névlegesen az Ideiglenes Kormány gyakorolta a hatalmat, ám a szovjetek gyakorolták a tényleges hatalmat, amely jelentős bolsevik befolyás alatt állt. 1917. október 25-én (november 7. a Gergely-naptár szerint) a bolsevikok magukhoz ragadták a hatalmat. Bár a hatalom megragadását a békére és a földre vonatkozó dekrétumok „kísérték”, többéves véres polgárháború következett. A bolsevikok egyik első lépése az Alkotmányozó Gyűlés szétzavarása volt, vagyis már akkor is látszott, hogy az ország nem szakít diktatórikus történelmével, hanem ennek csak új formáját valósítja meg.


3. A háború következményei

A nagy háború fontos következménye a Monarchia széthullása volt. Megszerveződött Csehszlovákia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, kiterjesztette határait Románia (jelentős magyarlakta területekkel). Bécsben és Budapesten pedig kikiáltották a köztársaságot.

Jelentős hatás volt a különféle forradalmi kísérletek megjelenése, majd retrográd rezsimekkel történő konszolidálódása. Magyarországon a területi követeléseket ellensúlyozandóan, 1919.március 21-én, a hatalom a kommunisták kezébe került, akik a szocdemekkel összefogva Szocialista Pártot hoztak létre s jelentős kommunizálásokba fogtak. A hatalom élén a Népbiztosok Tanácsa állt, élén Kun Bélával. Németországban is több helyen jöttek létre kis tanácskormányok, de a nemzetközi támogatás elmaradása miatt nem tudták magukat fenntartani, elbuktak. Németország az un. weimari köztársaság keretében konszolidálódott, de a törékeny színpad mögött már szerveződtek a háborús vereséget és a nehéz jóvátétel sérelmeit meglovagoló szélsőjobboldali mozgalmak.