AZ EURÓPAI EGYSÉG

Az EU úgy lesz képes megfelelni a XXI. század kihívásainak, ha át tud lépni a politikai egység küszöbén, azaz teljesíti az alapító atyák célkítűzését. Melyek tehát ma az európai egység elemei?
1. A kúltúra – A huszonötök és – Romániai meg Bulgária csatlakozásával – hamarosan a huszonhetek Európája közös identitást alakított ki a kultúra segítségével. Földrészünk fejlődése a középkortól fennálló egyetemek láncolatára támaszkodott amelyek határokat nem ismerő kapcslatokat tartottak fenn egymással. A 14. Századtól az EU-t keresztül-kasul bejáró filozófusok és tudósok hozzájárultak a közös eszmék és ismeretek elterjedéséhez. Hasonlóképpen a művészetek élesebben megvonták EU határait, mint a fegyverek és a különféle egyezmények. Az ÚNIÓ valamennyi tagja büszkén vállalhajta saját hozzájárulását a tudomány és a kúltúra fejlődéséhez ezen a földrészen.
2. A demokrácia – és a jogállamiság példa nélküli gyorsasággal vert gyökeret, tiszteletben tartásuk pedig már attól fogva, hogy az illető államok megszerezték függetlenségüket, e szándék szerint folytatott és sikeres politika legfőbb célkitüzései közé tartozott.A ’’demokrácia előszobájának’’ tekintett, 46 tagországot számláló Európai Tanács hatékony működésének köszönhetően , ezek az államok, alkotmányok elfogadásának pillanatától érvényre jutatták a demokrácia és az emberi jogok egyetemes érvényű elveit. A nemzetiségi kérdést, például, ami annyiszor destabilizálta Közép-Európát, drámák nélkül oldották meg. Ugyanakkor törvénybe iktatták a pluralizmus, a tolerancia, a szolidaritás, az igazságszolgáltatás és mindennemü megkülönböztetés eltörlésének tiszteletét, melyeket együttesen az állampolgári jogok chartája testesitett meg. A személyi méltóság tiszteletben tartása ily módon a politikai és társadalmi szervezés középpontjába került. E politika és erkölcsi magatartásának köszönhetően a példás demokrácia tekintetében EU versenyre kell az A.E.Á-val.
AZ EURÓPAI SOKFÉLESÉG
Az Unió tagországai között reális különbségek vannak.Az új tagországok közül némelyek a volt szovjet kommunista rendszzerhez tartoztak.Számukra a NATO-hoz csatlakozás kézzelfogató bizonyságát adta annak, hogy a régi veszélyek elmúltak.Közös Európai védelmi szervezet hiányában csak az atlanti szövetség nyújthatta számunkra a katonai védelem biztositékait.Ez a szempont egz másik kérdést vetett fel: az Európai Úniónak Oroszországhoz való viszonyát. A kapcsolatok kétség kívül fejleszteni kell, noha Oroszország lényegében továbbra is megmaradt terjeszkedő országnak, és még nem bizonyította maradéktalanul elkötelezettségét a demokrácia mellett. Gazdasági téren az európai standardok elérése érdekében még sok a tennivaló. Az egyes tagországok között számottevő különbségek vannak, az Únió azonban megértette, hogy jelentős pénzforrásokkal kell támogatnia az új tagországokat.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ

Az EU-i integráció olyan aktív folyamat amely a részeknek az egészbe való betagolását feltételezi, az egész folyamat beágyazását, a harmonizálását, az összképre vonatkozó szemléletmódban. Európa egy kereskedelmi társulásból alakult politikai és gazdasági közösséggé. Az Eu-i Unió azután nyerte el jelenlegi formáját, hogy az eui közösség tagállamai ratifikálták az 1992. Február 7-én aláírt maastrichti szerződést. Az Európai Únió három pillére támaszkodik. Az első az Európai Közösségek, a tagállamok együttmüködése. A második, a Közös kül- és biztonságpolitika. A harmadik, a rendőri és igazságügyi szervezetek szervek együttmüködése bűnügyekben a nemzeti rendőrségnek és belügy-minisztériumok együttmüködését szabályozza.

AZ EURÓPAI ÚNIÓ ÖT ALAPVETŐ INTÉZMÉNYRE ÉPÜL:
1 - Az Európa Parlament, amelynek tagjait ötévenként választják közvetlen szavazással az Únió polgárai. Strasbourgban székel. Az egyes államok területük nagysága arányában képviseltetik magukat. A Parlament vizsgálja meg egy másik intézmény az Európai Bizottság előterjesztéseit.
2 – Az Európai Bizottság az Európai Únió végrehajtó szerve. Székhelye Brüsszel. A bizottsági tagokat a nemzeti kormányok jelölik, ők lesznek a ’’biztosok’’, azaz az egyes miniszteri tárcák tulajdonosai. A Bizottság megvizsgálja az Európa Parlament javaslatait, majd a Miniszterek Tanácsa elé terjeszti azokat.
3 – A Miniszterek Tanácsa az EU legfőbb döntéshozó szerve. Székhelye Brüsszelben van. Összetétele a tárgyalt kérdések szerint változik, a résztvevők mindig a tagországok megfelelő szakminiszterei közül kerülnek ki.
4 – Az Európai Közösségek Bírósága az európai törvények betartása fölött őrködő intézmény. Székhelye Luxemburg.
5 – A Számvevőszék ellenőrzi az ÚNIÓS tevékenységek finanszírozását.

AZ EURÓPAI INTEGRACIÓ

A XX.század a hegemóniáért(=egyenuralom) folyatott fegyveres konfliktusok évszázada volt,ezért egyes történészek úgy vélekednek,hogy ez az időszak egy hatalmas konfliktusnak az időszaka,amelyet a 77 évig tartó háborúnak neveznek.A 77 évig tartó háborút 5 szakaszra oszthatjuk 3 nagyobb konfliktusra és egy rövidebb meg egy hosszabb fegyverszüneti időszakra a következőképpen:
1szakasz-az elso Világháború(1914-1918)
2szakasz-fegyverszünet(1918-1939)
3szakasz-2.Világháború(1939-1945)
4szakasz-fegyverszünet(1945-1947)
5szakasz-Hideg háború(1947-1991)
A 2 vilagháborút követően Európa elveszítette a több mint 500 évig őrzött politikai és gazdasági elsőbbségét a világban és helyére 2 szuperhatalom lépett az A.E.Á es a Szovjetúnió.Ennek ellensúlyozására már a háborút követöen olyan nemzeti mozgalmak indultak meg,amelyeknek végsö célja Európa újjáépítése és presztizsének visszaszerzése volt(ennek egyetlen lehetséges útja a békés együttmöködése).Ennek a folyamatnak a végén születik.