Azok a nyílt szénláncú telítettlen szénhidrogének, amelyek molekulájában egy hármas kötés található.

n=2 C2H2 H-C=_C-H etin
n=3 C3H4 H-C=_C-CH3 propin
n=4 C4H6 H-C=_C-CH2-CH3 1 butin, 1 pentin, 1 hexin

Gyökök
H-C =_ C - etinil
H-C=_ C-CH2- propinil

Az acitelén előállítása

1 ELSŐ - karbidból

CaC2+2H-OH ---> C2H2 + Ca(OH)2 acitelén

2 KETTES - metánból

2CH4 ----> C2H2 + 3H2


ELSŐ: I ADDICIÓ

1. H2 addició
Pb/Pd
H-C=_C-H +H2 ---> H2C=_CH2 etén
----> H3C=CH3 etán

2. X2 addició Br Br
H-C=_ C-H +Br2 ---> H- C= C-H - Br ----> H-C-C-H
Br Br Br Br


3. HX addició
HgCl2
H-C=_C-H+HCL --------> H-C=C-H
etin 170 H CL klór etén, vinil-klorid

4. HOH addició
HgSO4 tantoméria
H-C=_ C-H+ H-OH ----> [H2C=CH] -------> H3C-C-H
H2SO4 H OH ||
O

A reneszánsz (francia renaissance, olasz rinascimento, jelentése magyarul: újjászületés) a képzőművészetben 1420 körül alakult ki Firenzében, majd átterjedt egész Itáliára. Az Alpoktól északra fekvő európai területeken majd csak 1500 után terjedt el.
A reneszánsz megjelölés a XIX. században keletkezett, elsősorban az ókori klasszikus szövegek, ismeretek és ezek hasznosításának művészeti és tudományos újra felfedezésére utal. Másodsorban ezeknek a szellemi tevékenységeknek az eredményeként az európai kulturális élet általánosságban vett újjászületését is jelöli.
A reneszánsz fokozatosan alakult ki különböző helyeken és időben, így elindulása, ezáltal formálisan a középkor vége nem köthető meghatározott helyhez vagy időhöz. A reneszánsz kezdetét egyetemlegesen Észak-Itáliához kötik, külön kiemelve Firenze városát. Itt alkotott a korai reneszánsz művész, Dante, az első író, aki személyében megtestesítette a reneszánsz szellemiségét.
A másik korai reneszánsz művész, Petrarca által elindított humanizmus hirdette, hogy az ember a Római Birodalom idején elérte teljesítőképessége csúcsát, és azóta a társadalmi pusztulás kora zajlik, ami megérdemli a sötét középkor elnevezést. Petrarca társadalmi, művészeti és műveltségi fejlődés tekintetében, nem pedig vallási események sorozatában szemlélte a történelmet. Az újjászületést ősi kéziratok és a humanista oktatási módszerek útján az ókori római és görög kulturális örökség újrafelfedezésében fogalmazta meg. Ezek a múltból származó új ötletek fejlődési gátat szakítottak át a művészetekben, a tudományban és más területeken.

A reneszánsz jelentése

- reneszánsz: francia eredetű szó
- jelentése: újjászületés
- ókori klasszikus szövegek, ismeretek, újrafelfedezésére utal

I. Művelődéstörténeti korszak
- 14-16 század, Itáliai városokból indult pl. Firenze, gazdak kereskedővárosok, virágzó ipar
- meggazdagodott kereskedő családok, városi polgárság
- feudális kötöttségek lazulása

II. Korstílus


A reneszánsz jellegzetességei

- gazdak polgárság új életformája, az élet élvezettje, szépségének megélése
- jó élet, elemi szabadság, szerelem, emberi test és művészet szépsége
- életöröm
- humanizmus - a reneszánsz életszemlélete
- tudós magatartás
- klasszikus műveltség
- görög és latin klasszikusok tanulmányozása
- tudományos szövegkritika
- az antik kultúra emberközpontúságának felépítése
- harmónia
- a középkori vallásos eszmények és témák
- antik mítoszok
- ezek egymás mellett élnek

A reneszánsz stílus

FESTÉSZET
- térhatású megformálás
- perspektivitus ábrázolás
- bibliai és mitológiai témák
- portré festészet
- Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello

ÉPÍTÉSZET
- antik elemek
- harmónia, szimetria
- oszlopok
- kényelmes épületek
- mértéktartó díszités
- vizszíntes tagoltság
- fényesség és tágasság
- Brunelleschi

SZOBRÁSZAT
- meztelen testek élethű ábrázolása (görög hagyomány)
- a test harmóniája, szépsége
- arányosság
- anatómiai megfigyelések
- Michelangelo

ZENE
- kórusművészet
- kiséret nélküli énekkar
- polifónia (szólamok összefonódása)
- világi zene - madrigálok = költői szövegre komponált társasének
- harmónia, kiegyensúlyozottság
- palesztrina
- kedvelt hangszer: lant
- Bakfark Bálint

IRODALOM
- antik irodalom felfedezése
- utánzás, imitáció
- mitológiai utalások
- petrarca szonett
- boccaccio novella
- Shakespeare drámái és szonettjei

A MAGYARORSZÁGI RENESZÁNSZ
- a 15. századtól terjedt el
- Mátyás király udvarában
- palotaépítés - itáliai és dalmát építések
- Vitéz János - könyvfestészet felfedezése, kódexgyüjtés
- Javis Pannonius
- később a főuri udvarokban terjedt el
- Esztergom - Bakócz kápolna
- költészet - Ballassy Bálint

=====================================

A REFORMÁCIÓ
A XVI. századi Európában olyan átalakulások kezdődtek,
amelyek alapvetően megváltoztatták a térség hatalmi viszonyait
és az egyes országok gazdasági-társadalmi helyzetét.
A nagy földrajzi felfedezéseket követően lendületet
vettek a gyarmatosító mozgalmak. Átrendeződtek Európa
főbb kereskedelmi útvonalai. A humanizmus északeurópai
elterjedése a térségben előkészítette a talajt a reformáció
számára. A szakadás a hit és a tudomány szétválásával
párhuzamosan a hitélet területén is bekövetkezett.
Hosszas előzmények után 1517. október 31-én Luther
Márton (1483–1546) Ágos ton-rendi szerzetes a wittenbergi
székesegyház kapujára kifüggesztette 95 pontos
programját. A pontok az egyházi tanításokat és kultuszbeli
eljárásokat támadták, ezzel útjára indult a reformáció.
Megkérdőjeleződött az egyház és fejének, a pápának központi
helyzete. A biblia értel mezés évszázados hagyományaival,
az egyházi dogmarendszerrel és a pápai tekintélylyel
szemben a reformátorok visszatértek a Szentírás eredeti
szövegéhez. Luther fellépése egyházszakadáshoz,
illetve újabb és újabb reformációs irányzatok elindulásához
vezetett.
A REFORMÁCIÓ a XVI. században keletkezett vallási mozgalom,
amely az európai egyház egy részét kivonta Róma
fennhatósága alól. A reformáció viszonya a reneszánszhoz
ellentmondásos. Az északi, gyengébben fejlett területekről
induló szellemi mozgalmak a reneszánsz
hangsúlyozottabb világi szemléletével szemben a vallás
szerepét erősítették meg. Ugyanakkor a humanista bibliakritika
nyomán nemzeti nyelvű Szentírást adtak az
emberek kezébe. A műveltség széles körű terjesztése révén
(iskolák, nyomdaalapítások) hozzájárultak a reneszánsz
kultúra általánossá válásához, terjedéséhez.

TERMÉSZETTUDOMÁNY.
A világhoz és az emberhez való újfajta
viszonyulás megkérdőjelezte a világról való tudás összeegyeztethetőségét
a hittel, a teológiai tudással. Így a hit és az ember megismerő
tevékenységéből fakadó tudás a reneszánszban gyakran
összeütközésbe került egymással. A XV. század végén és a XVI.
században megszületett az újkori természettudományos gondolkodás.
Nikolausz Kopernikusz (1473–1543) lengyel csillagász
tudományos elképzelése szembefordult a földközpontú csillagászati
hagyománnyal. Gior dano Bruno (1548–1600) itáliai
ter mészet fi lozófus a zárt arisztotelészi világkép helyébe a világegyetem
végtelenségének képzetét állította. Galileo Galilei
(1564–1642) itáliai fi zikus megalapozta a kísérleti módszert a
kutatásban, és felfedezte a szabadesés fi zikai törvényszerűségét.
A később róla elnevezett távcsőtípusával jelentős csillagászati
megfi gyeléseket tett. Kopernikusz feltevését Johannes Kepler
(1571–1630) német csillagász számításokkal is igazolta. Megszületett
a napközpontú világkép, bár az új csillagászati rendszert a
hit oldaláról még továbbra is támadások érték.

AZ UTÓPIA (görög: utoposz ’nem létező hely, sehol sincs
ország’) szűkebb értelemben átfogó társadalomelméleti elképzelés,
amely az adott korban megvalósíthatatlannak
látszó eszményi társadalmi berendezkedést rögzít. Tágabb
értelemben bármilyen fantasztikus színezetű, megvalósíthatatlan
társadalomelméleti elképzelés.

HUMANISTÁK
A humanisták fáradhatatlanul kutatták és fedezték fel a görög
és latin irodalom alkotásait. Ógörög nyelvtudásra tettek szert,
egyre több görög szöveget fordítottak latinra. A kéziratok egybevetésével,
szövegkritikai vizsgálatával helyreállították az
antik remekírók szövegeit. A humanista szellemiség a középkorral
ellentétben a klasszikus római irodalom nyelvéhez tért
vissza. Ugyanakkor az európai reneszánsz-humanista kultúrában
a nemzeti nyelvű irodalom is fontos szerephez jutott. Mivel
a humanizmus mozgalma meghatározóan irodalmi jellegű volt,
ezért a grammatika, a retorika és a dialektika vált a gondolkodás
központi témájává. Kialakult az emberközpontú szemléletmód.
A reneszánszban az egyéniség, az önmagát kiteljesíteni
képes személyiség került középpontba. Az egyes ember kiemelkedhetett
a közösségből, büszke lehetett teljesítményére, hírnevet,
egyéni dicsőséget szerezhetett. Mindez azonban nem
jelentette az önkifejezés eredetiségét. A művészet legfontosabb
alapelve a klasszikus elődök tudós követése maradt.
ESZTÉTIKAI GONDOLKODÁS
A reneszánsz esztétikai gondolkodása Arisztotelész utánzáselméletét
újította fel. A művészi tevékenységet gyakran a tükörmetaforával
érzékeltette. Úgy vélte, hogy a művészi tudat nem
gépiesen, hanem válogatva és értelmezve tükrözi vissza a valóságot.
Leonardo da Vinci szerint a művész elméje „hasonlítson
a tükörhöz”, s a festőnek „a természet által létrehozott formák
összes fajtáit” kell utánoznia. William Shakespeare Hamletje
arról beszél, hogy a színjáték „föladata most és eleitől fogva az
volt és az marad, hogy tükröt tartson mintegy a természetnek”.
„Neked egyes-egyedül a helyes utánzásra kell ügyelned, mert
mennél tökéletesebb ez, munkád annál sikerültebb” – olvashatjuk
Cervantes Don Quijote című regényének bevezető fejezetében.
A reneszánsz természetelvűséggel összefüggésben a
művészetfelfogás központi elve a természet egyetemes törvényszerűségeként
értelmezett harmónia és arányos megformálás
lett. Az eszményítés művészeti elvét a platonizmus is
befolyásolta.

A HUMANIZMUS a reneszánsz korai időszakának legfontosabb
szellemi áramlata és tudományos magatartásformája
(latin: humanus ’emberies’). A görög–római világ megismerésére
és felújítására való tudományos törekvés, a klasszikus
műveltségen alapuló tudós magatartás jellemezte. A humanizmus
később nevelési eszményt is jelentett. A humanista
embereszmény a sokoldalúan képzett, kíváncsi ember, aki az
élet minden területén képes tevékenyen helytállni.

A RENESZÁNSZ ÉRVÉNYESSÉGE. Európában a reneszánsz időben
széthúzódva, az egyes kultúrákban sajátosan jelentkezett, és
felbomlása sem egy időben ment végbe. Itáliában például a
gótika korlátozott jelenléte és a latin hagyományok továbbélése
is segítette elterjedését. Franciaországban vagy a német
területeken a virágzó gótika inkább késleltette megjelenését.
Angliában, Németalföldön és a német fejedelemségekben a
reneszánsz XVI. századi kibontakozása és fénykora az útjára
induló reformációval is összekapcsolódott. Európa más térségeiben,
így például Közép-Európában a humanista kultúra
megjelenése királyi vagy fejedelmi udvarokhoz, egyházi központokhoz
kötődött. E területeken a reneszánsz társadalmi
alapját a reformáció századában (XVI. század) sem képezhette
a terület gyengén fejlett polgársága. Ezért például
Magyarországon Balassi Bálint koráról szólva is gyakran
„főúri reneszánszról” beszél az irodalomtörténet-írás.
Hazánkban még a XVII. század elején is készültek reneszánsz
alkotások.

A RENESZÁNSZ nagyjából a XIV. századtól
a XVI. század közepéig tartó művelődéstörténeti
korszak és korstílus. Az európai
kultúra történetének egyik legteljesebb
és legnagyobb hatású szakasza. Az antikvitás
értékeit tekintette mintának, azok
megismerésére és felújítására törekedett.
Világképében a világi élet, a természet
szépsége és harmóniája kapott központi
szerepet. Embereszménye a sokoldalúan
művelt, önmagát kibontakoztató személyiség
volt. A fogalmat (olasz: rinascita
’újjászületés’) először a XVI. században
használta Giorgio Vasari egy, a reneszánsz
művészet mestereinek életrajzát bemutató
könyvében.

A RENESZÁNSZ ÖNÉRTELMEZÉSE
A reneszánsz követendő mintát, folytatható hagyományt talált az
antikvitásban, melyet a műveltség normájának tartott. Úgy vélte,
hogy a középkor eltávolodott az antikvitás örökségétől, és a hanyatlás
barbár, sötét korszaka volt. Önértelmezésében az új korszak feladata,
hogy ismét érvényt szerezzen az antik kultúra eszményeinek.
A vele való folytonosságot hangsúlyozta azzal is, hogy a megelőző
korszakot „media aetas”-nak, azaz közbeeső kornak, középkornak
nevezte el. A reneszánsz önértelmezése azonban nem felel meg teljesen
a valóságnak. Bár a reneszánsz a középkorhoz képest eltérő
vonásokat is mutat, nem értelmezhető annak teljes ellentéteként.
Számos vonatkozással kapcsolódik ugyanis a középkori hagyományhoz.
A reneszánsz éppen úgy, mint a középkor, a keresztény Európa
művészeti korszaka. A középkorhoz hasonlóan idegen tőle az antik
többistenhit és az anyagelvű gondolkodás. Téves az az állítás is, hogy
a középkorban feledésbe merült az antik kultúra. Hiszen már a
patrisztika átörökítette a platóni bölcselet számos elemét. A skolasztika
egyik törekvése pedig éppen az volt, hogy az arisztotelészi
hagyományt összeegyeztesse a keresztény tanokkal. Érdeklődése az
antik szövegek felkutatása mellett a Biblia eredeti szövegeire is kiterjedt.
Ugyanakkor tény, hogy azokat az antik műveket gyakran elutasította,
amelyeket a keresztény tanításokkal összeegyeztethetetlennek
ítélt. Összegezve azt mondhatjuk, hogy a korszakváltás jelentős
tartalmi-szemléleti elemei már a középkorban kialakultak. Az azonosságon
belül viszont az e világi célok és értékek váltak hangsúlyosabbá.
Tágabb értelemben a reneszánsz az európai kultúrának olyan
szintézisét teremtette meg, amely az antikvitásból és a középkori
kereszténységből megőrizte és egységesítette a saját világké pének és
értékrendjének megfelelő elemeket.

INCEPUT, ARGUMENTE
In cele ce urmeaza voi demonstra ca opera literara Ion de Liviu Rebreanu este un roman realist de tip obiectiv. Argumentam tipologia astfel: ca speci este un roman prin amploarea actiunii desfasurata pe mai multe planuri narative, conflictul complex, prezenta unor personaje numeroase si realizarea unei imagini ample asupra vietii; este tip obiectiv prin perspectiva narativa auctoriala unde naratiunea se face la persoana a III-a din punctul de vedere al unui narator omniscient is omniprezent. Opera apartine realismului prin de veridificare in care destinul personajului se plaseaza pe doua coordonate eros si thanatos; reflecta ca o oglinda lumea in complexitatea ei, ca o imitatie a realitatii in care descrierile de cadru dau aceasta impresie timpului in cadrul caruia individul este modelat de locul, de statutul sau in societate, fiind reprezentativ pentru mediul social caruia ii apartine; tehnica contrapunctului, tehnica basoreliefului si trasatura dominata in constructia personajului masculin, care se poae apropia de naturalism.

TITLUL - Titlul este simbolic, emblematic ce urmareste destinul protagonistului.

TEMA - Tema o constitue dorinta de imbogatire, de acumulare de pamant, inglobata in viata satului arhaic, traditional din secolul al XIX-lea.

Elementele de structura si de compozitie ale romanului sunt: incipitul si finalul, timpul si spatiul, conflictul complex, discursul narativ si personajele. Coordonatele spatio temporale sunt clare, romanul ne transpune in lumea satului ardelean, din Pripas in secolul al XIX-lea.


CONFLICTUL
Conflictul este complex, relevand dramele personajelor aflate intr-o lupta continua pentru pamant.
Conflictul CENTRAL din roman este lupta pentru pamant in satul traditional, unde posesiunea averii conditioneaza drepturile indivizilor de a fi respectati in comunitate.
Confclitul EXTERIOR, social, intre Ion si Vasile Baciu este dublat de conflictul interior, intra ''glasul pamantului'' si ''glasul iubirii''.
Se poate vorbii si despre conflicte SECUNDARE, intre Ion si George Bulbuc, mai intai pentru Ana, apor pentru Florica. In planul intelectualitatii satului, se manifesta conflictul NATIONAL, deoarece satul romanesc din Ardeal este infatisat in conditiile stapanirii austro-ungare. Dincolo de aceste aspecte, se poate vorbi si de conflictul TRAGIC dintre om, si o forta mai presus de calitatile individului: pamantul.


PAMANTUL
In relatie cu omul, elementul primordial este perceput pe trepte de manifestare distincte:
pamantul-mama;
pamantul-ibovnica - impresionanta este scena in care Ion saruta pamantul;
pamantul-stihie - Ion are o dorinta obsesiva si o iubire patimasa pentru pamant. Destinul personajului este marcat de pamant, lucru pentru care la sfarsit se intoarce in acea matrice universala.


MACROTEXTUAL, MICROTEXTUAL
Compozitional, discursul narativ se articuleaza pe doua parti si 13 capitole. La nivel MACROTEXTUAL, romanul este alcatuit din dou parti opuse si comlementare, coordonate ale evolutiei interioare ale personajului principal: ''glasul pamantului!! si ''glasul iubirii''. Titlul celor 13 capitole, numar simbol, nefast, sunt semnificative, discursul narativ avand un inceput si un sfarsit.
La nivel MICROTEXTUAL, functia epica de interpretare se realizeaza prin tehinca contrapunctului, adica prezentarea aceleiasi teme in planuri diferite. Astfel nunta taraneasca a Anei corespunde, in planul intelectualitatii, cu nunta Laurei, iar conflictul exterior dintre Ion si Vasile Baciu corespunde conflictului intelectualilor satului: invatatorul si preotul.
In roman Liviu Rebreanu urmareste mai multe fire narative, apeland la tehnica planurilor paralele. Trecerea de la un plan narativ la altul se realizeaza prin alternanta, iar succesiunea secventelor narative este redata prin inlantuire, respectarea cronologiei faptelor.

SUBIECTUL ROMANULUI
Actiunea romanului incepe intr-o zi de duminica, in care locuitorii satului Pripas se afla la hora, in curtea Todosiei, vaduva lui Maxim Oprea. Descrierea jocului traditional, somesana, este o pagina etnografica memorabila, prin portul popular, pasii specifici, vigoarea dansului si navala cantecului sustinut de figurile pitoresti ale lautarilor. In primul plan scriitorul aseaza viata tanarului taran Ion Pop al Glanetasului, flacau chipes, voinic, inteligent si vrednic, dar sarac. Din viata lui se desprind insa aspecte antagonice: dragostea lui pentru Florica, fata saraca si dorinta arzatoare de a obtine la casatorie pamant mult. Ion cunoaste un acelasi exemplu, chiar in experienta lui Vasile Baciu, tatal Anei. Protagonistului, din setea de a se imbogati isi sacrifica iubirea pentru Florica, o fata frumoasa, insa saraca asemenea lui. Astfel, el tainuieste iubirea pentru Florica si isi disimuleaza setea de pamant sub comportamentul unui indragostit fata de Ana Baciu. Ion se casatoreste cu fata uratica si prizarita, fiica unui bogatas al satului, Vasile Baciu. Dupa casatorie Ion maltrateaza pe Ana pana cand aceasta, nemaiputand suporta, se sinucide, lasand in urma-i un copil de cateva luni, Petre. In scurt timp moare si acest copil. Intre timp, Ion se intoarce la iubirea dintai, Florica, devenita acum sotia lui George. Insa George il surprinde noaptea in curte si-l omoara.

PERSONAJE, CARACTERE
In roman sunt zugravite o serie de caractere complexe. Ion Pop al Glanetasului este un personaj complex, monumental realizat prin tehnica basoreliefului, deoarece nimeni nu sta in calea acestui personaj a carui existenta este guvernata de verbele ''a ravni'' si ''a poseda''; initial dotat cu o serie de calitati. Personajul pincipal masculin are implicatii naturaliste datorita atitudinii bolavicioase fata de pamant care devine punctul de referinta in demersurile sale imorale. Cele doua femei, conturate antitetic si complementar, Ana si Florica, reprezinta cele doua obsesii ale personajului principal averea si iubirea. In cloncuzie, romanul Ion de L.R este realist obiectiv datorita perspectivei narative auctoriale, iluzia veridicitatii, atitudinea detasata a autorului, complexitatea conflictului, a planurilor narative si conturarea personajelor.

AZ ALKÁNOK - azok a nyílt szénláncok, telített szénhidrogének amelyek molekulájában csak egyszeres kötés található.
ÁLTALÁNOS KÉPLET: CnH2n+2
n=1 C1H4 CH4 metán
n=2 C2H6 H3C-CH3 etán
n=3 C3H8 H3C-CH2-CH3 propán
n=4 C4H10 H3C-(CH2)2-CH3 bután
n=5 C5H12 H3C-(CH2)3-CH3 pentán
n=6 C6H14 H3C-(CH2)4-CH3 hexán
n=7 C7H16 H3C-(CH2)5-CH3 heptán
n=8 C8H18 H3C-(CH2)6-CH3 oktán
n=9 C9H20 H3C-(CH2)7-CH3 nomán
n=9 C10H22 H3C-(CH2)8-CH3 dekán



GYÖKÖK - Ha egy alkán molekulából hiányzik egy H atom a maradékot gyöknek nevezzük.

Alkán: CH4 metán
Gyök: CH3 metil
Alkán: CH3-CH3 etán
Gyök: CH2-CH3 metil
Alkán: CH3-CH2-CH3 propán
Gyök: CH2-CH2-CH3 propil; CH3-CH-CH3 izopropil
Alkán: CH3-(CH2)2-CH3 bután
Gyök: CH2-(CH2)2-CH3 butil; CH2-CH | CH3-CH3 izobutil


Első - A METÁN KLÓRORZÁSA

CH4 + Cl2 ---> CH3 - CL + HCL klórmetán
CH3Cl + Cl2 ---> CH2Cl2 + HCL diklórmetán
CH2Cl2 + Cl2 ---> CHCl3 + HCL triklórmetán
CHCl3 + Cl2 ---> CCl4 + HCL tetraklórmetán

METANOL:
CH4 + O2 ---> CH3OH

ACITELÉN:
2CH4 ---> C2H2 + 3H2


FELADATOK

vCH4 = 4 mol
-----------------------
vH2O=?
vgáz=?
Vlev=?

4 mol x y z
C4H10 + 13/2O2 -----> 4CO2 + 4H2O
1 mol 13/2 22,4 4 mol 5 mol

x= 4 × 13/2 × 22,4l = 582,4 l
y= 4 × 4 = 16 mol CO2
z= 4 × 5 = 20 mol H2O

100 l .......... 20 l O2
Vlev ........... 582,4 l O2
------------------------------------
Vlev= 2912 l


FELADATOK

Vcl2=?
-------------------
vCH4=3 mól

3 mol x
CH4 + 3Cl2 --------> CHCl3 + 3HCL
1mol 3 22,4l

x=201,6 l Cl2

__________________________________________________________


AZ ALKÉNEK - azok a nyílt szénláncú, telítetlen szénhidrogének amelyek molekulájában egy kettős kötés található.
ÁLTALÁNOS KÉPLET: CnH2n
n=2 C2H4 H2C=CH2 etén
n=3 C3H6 H2C=CH-CH3 propén
n=4 C4H8 H2C=CH2-CH3 butén
n=5 C5H10 H2C=CH-(CH2)2-CH3 pentén
n=6 C6H12 H2C=CH-(CH2)3-CH3 hexén

ADDICIÓ - olyan kémiai reakció, amelyben a reagens hatására felszakad a kettős kötés, a reagens atomjai rákapcsolódnak az alkén molekulára, ezáltal ez telítetté válik.

ELSŐ - H2 ADDICIÓ

R - CH = CH2 + H2 ---> R-CH - CH2
| |
H H

H2C = CH2 + H2 ---> H2C - CH2
| |
H3C-CH3

KETTŐ - X2 (halogén)

R - CH = CH2 + X2 ---> R-CH - CH2
| |
X X

H2C = CH2 + Cl2 ---> H2C - CH2
| |
Cl Cl

HÁROM - HX ADDICIÓ

R- CH = CH2 + HX ---> R-CH - CH2
| |
X H

H2C = CH2 + HCl ---> H2Cl - CH2
| |
H Cl

NÉGY - HOH ADDICIÓ

R-CH = CH2 + H-OH ---> R - CH - CH2
| |
OH H

H2C = CH2 + H-OH ---> H2C - CH2
| |
H OH

5 CARACTERISTICI - In cele ce urmeaza voi demonstra ca Baltagul de Mihail S. este un roman complex traditionalist, realist si simbolic cu elemente mitice si intriga de roman politist. Se stie ca romanul este o specie epica de mare intindere, cu o intriga in general complicata si cu o actiune care se poate desfasura pe mai multe planuri grupate in jurul unui nucleu, punand in miscare, de asemena, un numar mare de personaje. Romanul Baltagul apartine ceurentului literar: realism prin prezentarea veridica si obiectiva a lumii, deoarece autorul isi propune sa dea cititorului impresia ca universul fictional este o oglinda exacta a realitatii; dar si traditionalism prin recompunerea imaginii unei societati arhaice, pastratoare a unor traditii care au supravietuit in varful muntelui.

PERSPECTIVA NARATIVA - este obiectiva, auctoriala, deoarece naratiunea se deruleaya la prs. III-a din punctul de vedere a unui narator omniscient si omniprezent.

TEMA ROMANULUI - are un mare grad de generalitate: relatia dintre ordinea reala si cea transcendenta a lumii, precum si conditia omului care traieste in zona de interferenta a lumii vechi cu cea noua. Intr-o realtie complexa, se pot desprinde teme subordonate: iubirea, moartea, familia, initierea. MOTIVELE aferente sunt: cautarea adevarului mortii lui Nechifor, transhumanta, viata satului de munte arhaic romanesc.

TITLUL - este emblematic, concentrand mai multe semnificatii: la nivelul comunitatii traditionale baltagul este intrumentul prin care muntenii ''isi castiga painea cea de toate zilele''; / baltagul este arma cu care a fost ucis Nechifor, pe fierul lui fiind scris sange; / tot prin baltag, unealta magica si simbolica, se implineste actul razbunarii mortii lui Nechifor, astfel se restabileste dreptatea, echilibrul moral, religios, si se realizeaza implinirea datinei stramosesti.

REALITIA INTRE INCIPIT SI FINAL - INCIPITUL deschide romanul pe un ton sacru, preluand parca misiunea de a continua textul biblic al Genezei si de a dezvalui intamplarile care au urmat de la crearea lumii, pe plaiurile dimprejurul nostru. Textul debuteaza in prolog, cu o parabola cosmogonica avand rolul de a motiva comportamentul muntenilor.
Pentru ca au intarziat la intalnirea cu Dumnezeu, muntenii au fost daruiti cu o viata aspra si grea, dar au primit generozitatea, iubirea di viata si un caracter ferm. In literatura romana poestirea legendara care deschide romanul este o constructie in abis. FINALUL romanului, inchis interpretariilor, prezinta ritualul integrarii cosmice a personajului Nechifor si reluarea ritmurilor firesti ale existentei. Romanul se incheie cu un epilog in care Vitoria vorbeste desptre continuitatea vietii dupa acelasi traditii, dar cu o alta generatie. Ea revine acasa gasind puterea de a-si continua viata alaturi de copii ei. Se poate observa ca finalul intra in raport de simetrie cu incipitul, prin destinul exponentului exemplar al oameniilor de la munte, protagonista Vitoria.

TIMPUL, SPATIUL - Actiunea se desfasoara la sfarsitul secolului al XIX-lea si inceputul secolului al XX-lea la Magura Tarcaului din Nordul Moldovei. TIMPUL este marcat in roman de calendarul popular in care se incadreaza viata pastorala: plasarea actiunii intre doua mari sarbatori crestine Samedru, Sfantul Dumitru in 16 octombrie, patronul iernii pastorale si Sangiorz, Sfantul Gheorghe in 23 aprilie, ce readuce codrul la viata; cele doua anotimpuri pastorale avand un echivalent simbolic viata-moarte.

VIZIUNEA DESPRE LUME - infatiseaza in roman, redus ca dimensiuni, dar epopeic ca forta de evocare, nu face exceptie de la ampla perspectiva pe care o ofera Sadoveanu in toata creatia lui: echivalentele dintre ordinea cosmica si cea umana sunt concentrate intr-o lege universala, pe care autorul si pers. sale o numesc ''randuiala''; lumea organizata de o forta suprema; omul arhaic oscileaza intre natura autohtona si lumea moderna; raportul romanului cu balada Miorita; personajul absent Nechifor si moartea infaptuita ca zadarnicie omeneasca.

PREZENTAREA NUMELE PERSONAJELOR: Onomastica pers. este sugestiva: numele Nechifor deriva din grecescul ''Nike'' si ''phoros'' insemnand purtator de victorie, numele Vitoria, regionalism pentru Victroia, provine din latinescul ''victor'' care inseamna victorie, biruinta, iar numele Gheorghita este un diminutiv al sfantului care a ucis balaurul si numele de taina pe care il mosteneste de la tatul sau. Statutul pers. este social: Nechifor se ocupa cu oieritul, in vreme ce Vitoria se ocupa cu treburile gospodariei, cu educarea copiilor.

SUBIECTUL NUVELEI - Discursul narativ dezvolta o expozitiune ampla care urmareste gospodaria familiei Lipan, sosirea lui Mitrea argatul, pregatiriile pentru iarna. Intriga se declanseaza cu Nechifor, plecat la Dorna cu afaceri, intarzie nejustificat. Ca o buna cunoscatoare a traditiilor si a semnelor cosmice, Vitoria presimte ca lui Nechifor i s-a intamplat ceva. Naratiunea se articuleaza pe metafora drumului desfasurat pe trei momente: asteptarea, calatoria si implinirea legii. Pe parcursul calatoriei asista la trei evenimente: la un botez, la o nunta si in final are loc inmormantarea lui Nechifor. Toata semnele naturale, toate vestile ii indreapta inspre Suha si Sabasa unde, vor gasi intr-o prapastie ramasitele barbatului. Punctul culminant il constitue momentul praznicului la care ii cheama si pe cei doi pastori, pe care ii banuieste ca au comis crima. Romanul se incheie cu inmormantarea lui Nechifor si cu infaptuirea actului justitiar.

AZ ALKÁNOK - azok a nyílt szénláncok, telített szénhidrogének amelyek molekulájában csak egyszeres kötés található.
ÁLTALÁNOS KÉPLET: CnH2n+2
n=1 C1H4 CH4 metán
n=2 C2H6 H3C-CH3 etán
n=3 C3H8 H3C-CH2-CH3 propán
n=4 C4H10 H3C-(CH2)2-CH3 bután
n=5 C5H12 H3C-(CH2)3-CH3 pentán
n=6 C6H14 H3C-(CH2)4-CH3 hexán
n=7 C7H16 H3C-(CH2)5-CH3 heptán
n=8 C8H18 H3C-(CH2)6-CH3 oktán
n=9 C9H20 H3C-(CH2)7-CH3 nomán
n=9 C10H22 H3C-(CH2)8-CH3 dekán

GYÖKÖK- Ha egy alkán molekulából hiányzik egy H atom a maradékot gyöknek nevezzük.

Alkán: CH4 metán
Gyök: CH3 metil
Alkán: CH3-CH3 etán
Gyök: CH2-CH3 metil
Alkán: CH3-CH2-CH3 propán
Gyök: CH2-CH2-CH3 propil; CH3-CH-CH3 izopropil
Alkán: CH3-(CH2)2-CH3 bután
Gyök: CH2-(CH2)2-CH3 butil; CH2-CH | CH3-CH3 izobutil

AZ ALKÁNOK KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
× parafinok ( parrum affinitis reakciókészség )
× A jellemző reakció a SZUBSZTITUCIÓ (helyettesítési)

Első - A METÁN KLÓRORZÁSA

CH4 + Cl2 ---> CH3 - CL + HCL klórmetán
CH3Cl + Cl2 ---> CH2Cl2 + HCL diklórmetán
CH2Cl2 + Cl2 ---> CHCl3 + HCL triklórmetán
CHCl3 + Cl2 ---> CCl4 + HCL tetraklórmetán

Kettes - IZOMERÁCIÓ

CH3 - CH2 - CH2 - Cl2 ---> AlCl3 (50-100) ---> CH3 - CH | CH3 - CH3

NÉGYES - OXIDÁCIÓ

1 - R - CH3 + O2 ---> R - COOH + H2O
2 - CnH2n+2 + 3n + 1 / 2 O2 ---> nCO2 + (n+1)H2O + Q
CH4 + 2O2 ---> CO2 + 2H2O + Q

FELADATOK

mkeverék= 9,4 g
-----------------------
Vlev=?

0,2mol x
aCH4 + a2O2 ----> aCO2 + a2H2O
1 mol 2-22,4 l

0,2mol y
bC2H6 + b7/2O2 ----> b2CO2 + b3H2O
1 mol 7/2-22,4 l

mCH4 = a × MCH4
MCH4 = AC + 4×AH = 16 g/mol

mC2H6 = b × MC2H6
MC2H6 = 2×AC + 6×AH = 30 g/mol

mCH4 + mC2H6 = 9,4 g
16a + 30b = 9,4 g
a=b ekvimolekuláris elegy
16a + 30a = 9,4 g
46a = 9,4 g
a= 0.2 - beírjuk a reakcióegyenletbe
x= 0.2 × 22,4l × 2 = 8,96 l O2
y= 0.2 × 7/2 × 22,4l = 15,68 l O2
VO2= x+y = 26,64 l O2

100l ........ 20 l O2
Vlev ........ 24,64 l O2
------------------------------------
Vlev= 100 × 24,64 / 20 = 123,2 l levegő

FELADATOK

vCH4 = 4 mol
-----------------------
vH2O=?
vgáz=?
Vlev=?

4 mol x y z
C4H10 + 13/2O2 -----> 4CO2 + 4H2O
1 mol 13/2 22,4 4 mol 5 mol

x= 4 × 13/2 × 22,4l = 582,4 l
y= 4 × 4 = 16 mol CO2
z= 4 × 5 = 20 mol H2O

100 l .......... 20 l O2
Vlev ........... 582,4 l O2
------------------------------------
Vlev= 2912 l

A METÁN - CH4

1770 - ben Volta fedezte fel mocsarakban, ezért mocsárgáz néven is ismert. Az ország területén található földgáz 99 százalékos tisztaságú.
A METÁN KEMIZÁLÁSA

KLÓROZÁSSAL
CH3CL, CH2CL2, CHCL3, CCl4

OXIDÁCIÓVAL
CH4 + O2 -----> CH3OH metanol
CH4 + 1/2O2 ------> CO + 3H2 szintézis gáz
CH4 + H2O -----> CO + 3H2
CH4 + O2 ------> CH2O + H2O formaldehid
CH4 + 3/2O2 + NH3 ------> HCN + 3H2O hidrogén-cianid
2CH4 -------> C2H2 + 3 H2 acetilén

FELADAT

mx= 2.2g
Mx= 44g/mol
mCO2=6.6g
mH2O=3.6g
---------------------
%összetétel
szerkez. képlet
égés

MCO2=AC + 2×AO=44g/mol
MH2O=AH + 2×AO=18g/mol

44g/mol ........ 12g C
6.6g/mol......... x
---------------------------------
x=1,8g C

18g H2O........ 2g H
3.6g H2O....... y
--------------------------------
y=0.4g H

2.2g ...... 1.8g C .... 0.4g H
100g ........ z ............ z'
z=81,81g % C
z'=18,91 % H

C:81,81/12=6.81 C:6.81/6.81=1
H:18,19/1=18.91 H:18.19/6.81=2.67

(C1H2,67)n n=44/14.64=3 C3H8

FELADAT

Vcl2=?
-------------------
vCH4=3 mól

3 mol x
CH4 + 3Cl2 --------> CHCl3 + 3HCL
1mol 3 22,4l

x=201,6 l Cl2

A felvilágosodás a 18. századi Nyugat-Európa történeti korszaka, amelyben a gondolkodás és a kutatás segítségével új és fontos filozófiai valamint tudományos elméletek születtek. Immanuel Kant filozófus szerint a felvilágosodás bebizonyította az ember érettségét, ugyanakkor arra kényszerítette, hogy gyakrabban használja elméjét. A felvilágosodás elterjedése az eszmék világában a múlt előítéletei, az irracionális tradíciók, a tuadtlanság és az elnyomás elleni harc hatékony fegyverének bizonyult. A fejlődésbe vetett bizalmat néhány kulcsszó fejezte ki: boldogság, szabadság, emberség, erény.
A FELVILÁGOSODÁS HATÁSA - a természet törvényei által vezetett világ egy óriási szerkezthez hasonlított, amelyben az Isten a Természet Nagy Építésze volt. A vallási dogmatizumusba vetett bizalmatlanság a fanatizumus visszautasításával párosult. Mindkettő egyházellenes magatartást eredményezett, mert az egyházat egy régi rendszer szerves részének tekintették. Az egyházellenes magatartás nem akadályozta meg olyan új vallási irányzatok kifejlődését mint a pietizmus és a deizmus. ( DEIZMUS - vallásos hit, amely elfoglalja a Világegyetem Alkotóját de nem azonosítja azt a Legfelsőbb Lényel. PIETIZMUS - protestáns mozgalom, amely a szigorú erkölcsi életet hírdeti. (Elfogadja Isten a kegyességen keresztül.) )
A SZABADKŐMŰVESSÉG ( etikai, erkölcsi és jótékonysági szervezet, amely a testvériség, bizalom és tolerancia eszméit hírdeti ) megjelenése elméyítette a tudat válságát, és elősegítette az egyház befoláyásának visszaszorítását a társadalomban.
Az értelmiség mozgalmának jelszava a gondolkodás ereje és az öntudat szabadsága volt. A nevetés és az oktatás nagyon fontos helyet kapott. Ezt igazolják az irodalmi szalonok, a tudományos és akadémiai társaságok, valamit az új pedagógia elvek és tanügyi rendszerek megjelenése. Az informáicók és a vélemények terjesztésében fontos szerep volt az irodalmi kávéházaknak, a kluboknak, a szabadkőműves páholyoknak, a filozófiai társaságoknak, a napi- és az irodalmi sajtónak. Az eszmék áramlását számtalan kiadványnak klönösen a Francia Enciklopédiának köszönhették. Az új eszmék hatását növelte Európa, és a rajta kívül eső területek alapvető gazdasági, társadalmi és politikai problémáinak a megoldatlansága is. Az amerikai (1776) a francia (1789) és lengyel (1791) forradalom azt sugatla a kortársaknak, hogy elkerülhetetlen konfliktusokkal állnak szemben.
A FILOZÓFIAI MOZGALOM - a felvilágosodás filozófiai mozgalma a politikai és egyházi intézmények általános kritikájaként jelentkezett, és kétsébe vonta a létező társadalom alapjainak létjogát. A mozgalom fejlődésére utal Montesquieu híres Perzsa levelek (1721) című írása, a francia intézmények és erkölcsök éles szatírája. 1748-ban A törvények szelleméről című műben Montesquieu három politikai kormányzási formát nevezett meg: despotizmus, királyság, köztársaság. Véleménye szerint a legjobb kormányforma az angol királyság, ahol a király hatalmát a parlament korlátozta. A mű hatalmas sikere bebizonyította, hogy M. gondolatai megfeletek a korszak követelményeinek. Voltaire 1734-ben közölt Filozófiai levelek című művében támadta az önkényes politikai irányzatokat, és kifejezte az angol intézmények iránti csodálatát. Voltaire a felvilágosult abszolutizmust támogatta, mert nem hitt a némtömegek erejében.

A 18. század második felében Denis Diderot és Antoine de Concordet műveinek, de különösképpen J.J. Rousseau A társadalmi szerőzdés című alkotásának hatására, fokozódott az emszék pezsgése. Rousseau művének két fő gondalata a nép szuverenitása és az emberek törvény előtti egyenlősége. Azt hirdette, hogy a politikai építmény alapjait a tagok közös akarattal hozták létre, ezáltal kölcsönös kötelességek is születtek. A szabad akartból számramó szerződés által az egyén lemond a természet adta teljes szabadságáról, ugyanakkor élvezi egy szolgaságtól mentes társadalom erkölcsi és jogi egyenlőségét. Ez az egységes politikai építmény szuverén. Egyedüli kifejezője a ''közakarat'', mint az egyéni akartok összesége, egyszersmind oszthatatlan, elidegeníthetetlen és megtalálható a politikai építmény valamennyi tagjában. A közakartból származó törvényeket a kormányzók, mint a nép szuverenításának egyszerű képviselői kötelesek végrehajtani. Rouesseau nem szorgalmazott egy bizonyos kormányzási formát. A királysággal szemben a köztársaságot megfelelőbbnek tartotta a kis nemzetek számára, ahol a polgárok a közvetlen demokráciát gyakarolhatták.
ÚJ GAZDASÁGI FOGALMAK: A FIZIOKRATIZMUS
A fiziokraták iksolája a 18. sz. egyik nagy eszmei áramlata, amely a gazdaság kérdéseivel foglalkozott. Képviselői: Frnacois Quesnay, Adam Smith és David Ricardo. A fiziokraták hittek egy természetes rend, valamint egy gondviselésszerű harmónia létezésében. Szorgalmazták a természet törvényeinek megnyílvánulását.
A FRANCIA ENCIKLOPÉDIA - az első hosszan tartó sikernek örvendő felvilágosult mű a Cyclopedia vagy A műveszetek és tudományok egyetemes szótára (London, 1728) Modellként szolgált a 17 kötetes és 11 képes melléklettel ellátott Enciklopédiának vagy A tudományok, művészetek és mesterségek ésszerű szótárának. (1751-1772) A mű teljes megszerkesztését Denis Diderot irányította, aki egybegyüjtötte a legjobb szakembereket. Mont. és Voltaire felelt az irodalomért, Condillac és Helvetius a filozófiáért, d'Alembert és d'Holbach a reáltudományokért, Buffon a természettudományokért, Quesnay és Turgot a gazdaságért. A mű az európai felvilágosodás terméke volt.

Moara cu noroc de I.Slavici este o nuvela da analiza psihologica prin: tematica, modalitati de caracterizare a personajului si de investigare psh. si natura conflictului interior.
Se stie ca nuvela este o specie a genului epic, cu o constructie riguroasa, cu un fir narativ central si cu personaje relativ putine antrenate in jurul personajului principal. Ca dimensiune, nuvela apare ca o forma intermediara intre schita si roman. Are un singur fir narativ central, urmarit de la inceput pana la sfarsit. Conflictul este coplex, concentrat, ce evolueaza spre o concluzie finala. Subiectul este dezvoltat logic, pe fluxul evenimentelor, cronologic, pe verosimilitatea intamplarilor prezentate. Constructia este echilibrata axata pe conflicte dintre caractere (exterior), cu o tensiune gradata, controlata minutios de autor. Pentru nuvela psh, hotaratoare este analiza dinamicii conflictuale in planul constiintelor personajelor., a reliefarii psh.-ei lor in procesul evolutiei si desfasurarii evenimentelor. Accentul cade pe sondarea starilor interioare ale eroilor, nuantate semnificativ de la un moment la altul al actiunii. Trairile personajului sunt interioare, de ordin subiectiv, capabile de a evidantia particularitatile de gandire, de actiune, dar si firea acestuia. Conflictul psh. interior se observa din miscarea intr-un proces de degradare, de dezumanizare a personajului, o involutie. De-a lungul nuvelei psh. se analizeaza universul emotional interior, problemele de constiinta ale personajului, obligat sa actioneze dramatic in stiuatii limita. Un porcedeu artistic specific nuvelei psh. este monologul, cu precadere interior, care-i permite personajului judecarea si analizarea propriilor atitudini, cu justificarea si sustinerea motivatiei individuale. In relatarea faptelor, se utilizeaza atat perspectiva auctoriala, cat mai alesi cea actoriala, tocmai in ideea particularizarii cat mai pregnant a starilor sufletesti ale personajului. De aceea, se practica, de preferinta, stilul indirect liber, pentru a se putea reliefa cat mai bine dramatismul situatiilor tensionale.
TITLUL NUVELEI este ironic, deoarece moara este ''cu ghinion'', si ''aduce nenorociri''. Protagonistul a avut noroc la inveput, sau norocul a fost doar o iluzie, ca mai apoi totul sa se intoarca impotriva lui, datorita intovarasirii cu Lica.
TEMA SUSTINE caracterul psh al nuvelei prin dezumanizarea individului sub infulenta nefasta a banului.
Elementele de structura si de compozitie ale nuvelei psh sunt: incipitul si finalul, timpul si spatiul, discursul narativ, conflictul complex si personajele.
INCA DIN INCIPIT vorbele batranei anticipeaza sfrasitul nuvelei: ''Omul sa fie multumit cu saracia sa, caci daca e vorba, nu bogatia, ci linistea colibei te face fericit.'' Din punctul de vedere al batranei, linistea familiala este mai importanta decat cea materiala. Cuvintele batranei vin din experienta de viata acumulata, dar se desprinde si mentalitatea deiferita dintre generatii, astfel prin intentia moralizatoare, nuvela este realist-clasica. Se observa simetria dintre vorbele batranei din incipit is final, deoarece nuvela se incheie tot cu cuvintele acesteia: ''Se vede cau lasat ferestrile deschise! ... Samteam eu ca nu are sa iasa bine: dar asa le-a fost data! ''. In expozitiune descrierea drumului care merge la moara cu noroc si a locului in care se afla, fixeaza un peisaj, un cadru obiectiv al actiunii. Semnele parasirii morii si a celor 5 cruci, anticipeaza destinul tragic al familiei. Simetric, descrierea drumului se completeaza in final, cu sugestia drumului vietii care continua si dupa tragedia de la moara cu noroc: ''Apoi ea lua copiii si pleca mai departe''. FINALUL ESTE INCHIS, tragic, deoarece personajele principale sa sfarsitul nuvelei mor. Focul care a ars moara pana la temelii, este parca o purificare a locului, unde s-au petrecut atatea faradelegi. Fereastra este un simbol al comunicarii cu lumea, cu exteriorul, iar batrana sugereaza ca Ana si Ghita s-au lasat in voia sortii.
REPERELE temporale si spatiale au valoare simbolica, dar si de anticiparea a destinului personajelor. Actiunea se desfasoara prin contiune acumulari si izbucniri de tensiune epica, la Moara cu noroc in secolul al XIX-lea, intre doua repere temporale cu valoare reiligioasa: de la Sfantul Gheorghe pana la Paste. Moara este situata la o rascruce de drumuri, izolata de luma, incojurata de pustietati intunecoase, intr-un spatiu malefic, unde ''locurile sunt rele'', fiind un topos al faradelegilor diverse.
CONFLICTUL nuvelei este complex, de natura sociala, psh. si morala. Din perspectiva psh., nuvela reprezinta conflictul interior trait de Ghita care penduleaza intre dorinta de a ramane om cinstit si de a se imbogati alaturi de Lica. In nuvela accentul cade pe complexitatea personajelor, si nu pe actul povestirii. Naratiunea se imbina cu dialogul, descrierea si monologul interior. Descrierea fixeaza de la inceput coordonatele temporale si spatiale, dar are si o valoare simbolica si de anticipare. Naratiunea obiectiva prezinta o realitate in care marcile subiectivitatii lipsesc. Dialogul contribuie la caracterizarea indirecta a personajleor, sustinand veridicitatea relatiilor dintre ele, dar si concentrarea epica. Monologul interior, cel adresat si stilul indirect liber sunt principalele mijolace de investigare psh. a protagonistului. Opera Moara cu noroc de I.S este o nuvela psh, deoarece analizeaza conflictul interior al protagonistului, urmarind instrainarea si degradarea morala a acestuia produsa de ispita imbogatirii.

SUBIECTUL NUVELEI: Subiectul nuvelei il constituie etapele si efectele infruntarii dintre protagonistul Ghita si personajul negativ, Lica. Ghita, fost cizmar, stapanit de patima obtinerii unei averi, nu stia sa se opreasca la vreme din drumul primejdios pe care l-a apucat prin tovarasia cu Lica Samadul. Initial om cinstit, Ghita ajunge sa oscileze intre bine si rau din cauza patimii banului care in cele din urma il va pierde.Craciumarul se indeparteaza de Ana si ajunge sai-si piarda familia intemeiata pe dragoste si intelegere. Ana, fascinata de Lica Samadul, cade in bratele acestuia si va fi injunghiata de catre sotul ei. Ghita moara impuscat de oamenii Samadului, iar acesta se va sinucide, deoarece nu poate accepta umilinta capturarii de catre jandarmul Pintea. Un incediu distruge carciuma de la Moara cu noroc si singurele personaje care supravetuiesc sunt batrana si copiii. Mesajul de ansamblu a operei este ca personjalele incalcand normele morale, trebuie sa raspunda pentru faptele lor.

In cele ce urmeaza voi demonstra ca opera lit. Povestea lui Harap-Alb de I.C este un basm cult. Basmul lui C. este un mic roman de aventuri desi, in linii generale, respecta schema arhetipala a basmului fantastic popular. Se stie ca basmul este o specie a genului epic in care se nareaza intamplari reale si imaginare puse pe seama unor personaje care apartin atat realiatii, cat si fictiunii cu puteri supranaturale, grupate in forte ale binelui si ale raului. In plus, basmul este de mare intindere, cu multe personaje si cu un final de regula fericit. Trasaturile basmului cult indetificate sunt: apartine unui autor unoscut IC, respecta structura si simbolistica basmelor populare, basmul propune povestea unei initieri, conflictul consta in lupta dintre Bine si Rau, deznodamantul ilustreaza de regula victoria binelui asupra raului, perspectiva narativa este autoriala, timpul si spatiul sunt mitice, nedeterminate, naratiunea se articuleaza cu ajutorul unor formule specifice: formula initiala ( '' Amu cica era odata '' ) formula mediana si formula finala
Finalul este inchis, punctand un deznodamant fericit, anume eroul depaseste obstacolele, trece de la stadiul de eofit la cel de initiat si este resplatit cu o nunta, implinindu-si astfel destinul, aparsimboluri, obiecte magice si figuri arhitepale.
TEMA acestui basm este foarte raspandita in lume din cele mai vechi timpuri si are variante multiple: victoria binelui asupra raului.
TITLUL neobisnuit al basmului este un oximoron, deoarece evidentiaza dubla personalitate a protagonistului, reprezentata printr-o identitate reala, tanarul print si una aparenta, de sluga a Spanului. Totodata acesta reflecta, prin contrastul cromatic negru-alb, aromina defectelor si a calitatilor umane.
Elementele de structura si de compozitie prezente in basm sunt: timpul si spatiul, incipitul si finalul discursul naratic alcatuit din secvente/episoade si personajele.
In INCIPIT basmul debuteaza cu formula initiala: '' Amu cia era odata un craiu, care avea trei feciori''. Coodonatele actiunii sunt vagi, prin atemporalitate si aspatialitate. Creanga stilizeaza formula initiala a basmului, care plaseaza in illo tempore, intr-un timp nedefinit ''era odata''. Reperele spatiale sugereaza dificultatea aventurii eroului care trebiue sa ajunga de la un capat la celalalt al lumii, in plan simbolic de la imaturitatea, de la stadiul de neofit la cel de initiat.
FINALUL basmului indetic cu formula finala: '' Si a tinut veselia ani intregi, si acum mai tine inca, cine se duce acolo be si mananca, iari cine nu, se uita si rabda, include o reflectie asupra realitatii sociale, alta decat in lumea basmului. Formula initiala si finala sunt conventii ale basmului care marcheaza intrarea si iesirea din fabulos. Formula mediana '' si merg ei.. si merg .. si merg '', '' si mai merge el cat mai merge '', '' inainte mult mai este '', realizeaza trecerea de la o secventa narativa la alta si intretin suspansul, curiozitatea cititorului.
ACTIUNEA se desfasoara linear, iar succesiuna secventelor narative este redata prin inlantuire. Discursul narativ se structureaza pe o serie de motive, si anume: motivul lipsei, motivul probelor cumulat cu motivul travestirii, motivul inzestrarii eroului, motivul drumului, motivul labirintului, motivul coborari in fantana si motivul incercarilor grele. Basmul prezinta motivul lipsei si anume ca acel crai avea un frate mai mare, intr-o alta tara. Si imparatul acela, fratele craiului se numea Verde-imparat. Iar acesta nu avea feciori, ci numai fete. Astfel se succede momentul inrigii. Verde-imaparat, fiind batran, va cere ajutorul fratelui sau, cerandu-i sa-i trimita un fecior. Motivul probelor este acumulat cu motivul travestirii tatalui in scopul testarii calitatilor fiilor sai. Baietii cei mari il vor dezamagi, iar mezinul, dimpotriva isi va dezvalui calitatile nebanuite de parinte.
MOMENTUL CHEIE este cel al intalnirii eroului cu Sfanta Duminica, deghizata in cersetoare. Acesta este motivul inzestrarii eroului cu armele, calul si hainele tatalui. Indetificam aici unul dintre cele sapte personaje tipice identificate de Vladimir Propp in studiul Morfologia basmului, si anume donatorul, reprezantat de Sfanta Duminica, un personaj pozitiv. Elementele simbolice prin care donatorul il inzestreaza pe erou sunt aremele, avand rolul de a-l purta pe erou de-a lungul traiectului initiatic. Magicul incepe sa-si exercite functiile problematizante, conferind textului o tensiune existentiala. Apare motivul drumului. Calatoria eroului incepe cu proba la care este supus de tatal sau. Aceasta a treia incercare este reusita si tatl se arata de sub pielea de urs.
IN BASM, drumul lui Harap-Alb este un drum al perfectionarii si al purificarii, de aceea el intra in padure. Acest drum pustiu duce le nesiguranta umana, dorinta de comunicare, eroul resimtind acut apasarea singuratatii. Urmeaza cele 3 intalniri cu Spanul, care este de fiecare data deghizat sub o aparenta. Conform valorii ezoterice a cifrei 3, cea de-a treia incercare a Spanului este incununata de succes. Naratiunea dezvolta aici motivul labirintului. Spanul il iscodeste apoi pe fiul de crai, ademenindu-l intr-o fantana. Creanga foloseste aici motivul Descensus ad Inferos. Vazandu-se inchis in fantana, fiul de crai nu are alta solutie decat divulgarea identitatii. Povestinu-i toata istoria de-a fir a par se produce astfel substituirea, sub amenintarea cu moartea. Spanul isi insemneaza victima prin nume, conferindu-i o noua identitate: '' De acuma inainte sa stii ca te cheama Harap-Alb ''. Aceasta este prima moarte simbolica a eroului si a doua nastere sub un nou statut ontologic. Naratiunea se dezvolta intr-o succesiune de doua micronuvele fantastice. Harap-Alb si Spanul sosesc la destinatie. Identificam aici un alt personaj tipic si anume trimitatorul in ipostaza lui Verde imparat. Ajunsi aici cei doi sunt primiti foarte bine. Dar Spanul, voind sa-l piarda pe Harap-Alb il trimite in mai multe incercari. Aici se regaseste motivul incercariilor grele. Prima incercare consta in a aduce salata din gradina unui urs; eroul nostru este trimis din nou de Span sa aduca un cerb miraculos, care era impodobit de peitre pretioase. Dar nu ajunge bine la palat ca este trimis din nou de Span, de aceasta data sa o aduca pe fata imparatului Ros. Harap-Alb porneste la drum, unde cunoaste mai multe personaje> Gerila, Ochila, Flamanzila, Setila, Pasari-Lati-Lungila. Harap-Alb ajuta niste furnici si abline, primind fagaduinta acestora de a-l ajuta la nevoie. Prima proba este a focului, apoi proba mesei hiperbolice. Urmeaza proba alegerii macului de nisip, unde este ajutat de furnici.

Szép estét,

Tegnapi nap folyamán, este elmentem és csináltattam egy telefonabonamentet magamnak az Orange szolgáltatónál: 15 euro volt, egy Nokia típusú, c1 model lett a szerencsés választott. Nagyon tetszik, hisz vékony és megfelel az igényeimnek, mondhatni ideális. A mai nap elég gyorsan eltelt, különféle gondok miatt, leszámítva azt, hogy kicsit megvagyok fázva. Már késő van, de még mindig nincs meg az angol házim, de sebaj, majd lesz valahogy.

Ma este, huszonkét (22) órától, azaz tíz órától játszik a Barcelona, a Valencia csapata ellen, nagy mérkőzés lesz, remélem nem alszom el a mérkőzést, mint általában suli idején. Holnap még jelentkezem, sziasztok.