Eljutás: Metró: B vonal: Circo Massimo megálló.

Belépõjegy (2009): Kombinált jegy: Colosseum, Forum, és Palatinus múzeum: 13,5 Euró. 18-24 éveseknek: 8 Euró. 18 év alatt, és 65 év felett 1,5 Euró. - Itt is megvásárolható

Nyitva tartás: 09:00-18:00 (nyáron 19:00-ig)

A Forum története:

A város alapításakor a római dombokra költözött a lakosság, a lakott helyek közötti tér meglehetõsen barátságtalan, mocsaras volt. A környezõ dombok lakossága mintegy három évszázadon keresztül arra használta, hogy ide temette halottait. Az etruszk királyok korában kezdõdött meg a város urbanizálása, a Forum helyén lévõ mocsarat lecsapolták és mint központi térre, a gazdasági élet központja mellé ide költöztették az állami élet legfontosabb kultikus- és politikai intézményeit. Ezt az eseményt a római irodalmi hagyomány a második királyhoz, Numa Pompiliushoz köti, neki tulajdonítják, hogy királyi rezidenciáját a megtisztított Forum területére építtette. A területet az etruszk Tarquinius dinasztia alatt kövezték ki elõször, s ekkor lett a hivatali élet központjává is. Rendkívül fontos volt a Forum fejlõdése és használhatósága tekintetében, hogy a Tarquiniusok lecsapolták a Velabrumot.

A Velabrum:

ez a Capitolinus- és a Palatinus-domb közötti völgy volt, ami átvezetett a Forum Boariumra, ami Róma marhavásártere volt, valamint magára a Forum Romanumra. A Velabrum igen fontos szerepet töltött be az ókorban, ugyanis összekötötte a város kereskedelmi és közigazgatási központját. Ma meglehetõsen elzárt és kopár hely.

A Velabrum alatt futott Róma elsõ csatornája, a Cloaca Maxima, itt volt a Ianus- diadalív és a Clivus Argentarius, az ezüstmûvesek diadalíve (Arco degli argentari), valamint itt állt a San Giorgio in Velabro bazilika.

A királykori Forum:

A VI. század-tól kezdõdött meg a politikai intézmények kiépítése, a Comitia és a Curia Hostilia felállításával. Ebbõl az idõbõl származik a Lapis Niger is.

A köztársasági Forumtörténete a Kr. e. V. századdal kezdõdik. Ekkor épült fel az elsõ szentély, Saturnusnak, az idõ urának, de a római hitvilágban a vetés istenének temploma, majd a Dioscurosok, a Castor és Pollux testvérpár elsõ temploma. A IV. század a gallok támadásáról híres. Akkor, a tradicionális idõrend szerint Kr. e. 390-ben, a város leégett. A III. század-ban felépült a Forum elsõ basilicája, a Basilica Portia, amit a következõ században a Basilica Aemilia ( Kr. e. 179) követett. Az I. század-ban megépül a Tabularium (78), Caesar átépíttette az egész Forumot, leromboltatta a Comitiát és megépíttette a Basilica Iuliát. Emléket emeltettek az actiumi csatának és a császárkultusz elsõ megnyilvánulási formájaként megépült a megistenült Caesar temploma. A császárkor tovább szélesítette a Forumot, nemcsak az egyes császár-Forumok szélesítik és terjesztik tovább, hanem maga a Forum Romanum is változik. A Kr. u. I. század-ban Tiberius helyreállíttatta a Castor és Pollux templomot. Nero alatt (64-ben), amikor csaknem az egész város a tûz martaléka lett, maga a Forum is leégett. Újjáépítik, majd felépül ezen a helyen Vespasianus és Titus temploma, valamint a Titus diadalív és Juturna, a vizek védelmezõjének szentélye. Hadrianus templomot emeltetett Athénének, az Athenaeumot, felépült Antoninus és Faustina temploma, végül újjáépítették a Vesta templomot is. A császárkor utolsó nagy építkezései a III. század-ban zajlanak itt: felállítják Septimius Severus diadalívét, Diocletianus újjáépíti a Curiát. A IV. század ban megépül még a Romulus templom és a Maxentius basilica. Az utolsónak felállított emlék a VI. századból való: Phocas császár oszlopa. Maga a Forum Romanum egy csaknem szabályos négyszög alaprajzú tér, ami a századok során fokozatosan terjeszkedett, sokszor leégett, számtalanszor megrongálta emlékeit a földrengés, pusztult a polgárháborúkban, kirabolták idegen hódítók, de mindig újjáépült. A Római Birodalom nyugati tartományainak leszakadása és önálló királyságokká válása után Róma századokra elveszítette jelentõségét. A középkor nem törõdött ezekkel az épületekkel, építõanyagként használta fel köveit egészen a reneszánsz és a barokk korszakig, amikor Róma nagy palotái az antik örökség márványdíszeibol épültek fel. Ma az ókori épületeken éktelenkedõ lyukak mesélnek csak az egykori márvány- és bronzdíszekrõl. A márványok elõkerülnek a paloták és templombelsõk díszítõelemeiként, a bronzok csak a csaták ágyúiból, illetve a San Pietro barokk baldachinjáról tekintenek le ránk, mit sem hagyva a képzeletnek, hogy milyen lehetett Róma a régi fényében. Az elsõ komoly feltáró és régészeti munka 1836. március 15-én kezdõdött meg, amikor is XVI. Gergely elrendelte a Forum feltárását. Rekonstruáljuk hát mi is ezeket az épületeket, egyesével!