Hetes utakra ajánljuk e verziót, bár azt, akár naponta is lehet „fogyasztani”.

Bármely, az adott csoportot, családokat, vendégeket befogadni, elhelyezni tudó szálláshelyről, élményfürdőket és túrákat is tartalmazó „csillagtúráink", naponta más helyszínre vezetnek. Akár 2 ilyen programcsomag is összeállítható már.

Igénybe vehető közlekedési formák:  autóbusz, autó, motorkerékpár, bicikli, s kisebb  szakaszokon gyalogosan, s hajóval, komppal, sétarepülővel, lóval, lovas-kocsival, …

1.  Visegrád (Nagymaros)- Mátyás program (Lepence, Silvanus, s a Thermál fürdői)

2.  Pomáz, Budakalász - Árpád program (túrák a Pilisben)

3.  Szentendre, Skanzen, Leányfalu - Szent Endre program (Leányfalu, VizesNyolcas)

4.  Pilisszentlászló, Dobogókő - Szent László program (túrák)

5.  Vác, Szentendrei sziget - Mária-Terézia program (Káposztásmegyer-Aquaworld)

6.  Esztergom és környéke (Stúrovo) - Szent István program (Aquasziget)

7.  Csobánka, Pilisvörösvár, Piliscsaba – Csaba pr.  (túrák)

8.  Gödöllő, Domonyvölgy, Fót – Sissi program (Mogyoród-Aquaréna)

9.  Budapest - Buda program (Széchenyi Gyógyfürdő)                  …

 
Látni kell, és élni kell vele, hogy majd minden fő program színhelye tartalmaz igazi, európai színvonalú, téli-nyári fürdőzési lehetőségeket is. Így :

Visegrád – Lepencei strand, a Thermál Hotel melegvizű és a Silvanus Hotel wellness fürdői, Szentendre – Leányfalu strandfürdő, V8 - Vizes nyolcas uszoda és szabadidő központja, Esztergom – Aquasziget welness élményfürdője.

A Sissi-program az Aquaworld-öt, s Budapest  például a Széchenyi-fürdőt (a brüsszeli "Mini európában" hazánk szimbólumát) és ki tudja hány strandját adhatja.

A látogatók célpontjai tehát a fürdők városai is, ami fő célkitűzésünk sportos megoldásában lehet „zászlóshajó”, a gyalogos és a kerékpár túrák, s a lovaglás mellett. Utóbbit említve, olyan programok is lehetnek, amelyek e „szállítási” lehetőségekre épülnének, és mindezt kultúráltan a kultúra közvetítésével. Annyi lovas-tanya van itt, hogy váltott lovakkal is lehetne az egyiktől a másikig haladni, s másnap továbbmenni. Végül is a magyar „lovas-nép” (volt).

 A folyót, tavat, hegyet, a légteret is lehet használni, s a szórakozásra is időt kell szánni.

A budapesti és a váci programnál a fürdési lehetőség helyett számos más program is választható. Utóbbinál a Bodor Major, a Stampok Park és mások kínálata, s a főváros majd állandó kulturális ajánlatai folyamatosan rendelkezésre állnak.

Budapest „klasszikus” ajánlata: Parlament, Bazilika, Vár, Mátyás-templom, Halászbástya, s a Dohány utcai Zsinagóga. Eddig onnan „ugrottak ki" Esztergomba, Visegrádra, Szentendrére, most fordulhatna kicsit a kocka.

Erzsébet magyar királyné Sissi programja pl.: a fóti templommal, s hazánk legnagyobb barokk palotája Gödöllő, a Királyi/Grassalkovich kastély (kiralyikastely.hu), és néhány kilométerre onnan a Lázár Lovas park, a Domony völgyben, de a lovas program helyett választható a mogyoródi Aquaréna aquapark is.

Tartalékunk is van, ha egy nappal több kell, akár a Megyeri híd (megyer=magyar!) másik oldalánál a Ramada Hotel (ramadaresortbudapest.hu/) az Aquaworld-el.

A bal oldal is még számos tartalékot rejt, és kidolgozandó, amibe az ott lévők is besegítenek, s akár még egy, hosszú programcsomag is elképzelhető, de elsőre, a már meglévőkből többet összevonva, mindenképpen megkísérelhető egy 5 napos ajánlat. A csomagban lehet például egy extrém, de emlékezetes börtönlátogatás is Vácott, a vácrátóti arborétummal, vagy a márianosztrai börtön, s utóbbinál a templom is igazi látnivaló. Göd, Verőce, Szob és környéke is lenyűgöző, s Zebegény a Szőnyi István Emlékmúzeummal.

A „száraz és vizes” programok variálhatóak, s nem kötelezőek, egymással is helyettesíthetőek. Példaként, ha valaki nem akar fürdőbe menni, az városnézésen vesz részt, avagy túrázik helyette, s visszafelé felveszik a „vizes”-eket, s együttes „száraz” programmal folytatják az élményterápiát.
 

A programok úgy csiszolódnának, mint a nyers gyémántok, s végül briliáns megoldások születnének, főként, ha azokat kultur és idegenforgalmi szakemberek alakítanának.

A koordináló, utaztatást is bonyolító cégünk, a Romantikus Út Tourist, azaz RÚT (zRt.) a központja mellett, minden nagyobb állomásunkon, városban képviselővel, szerződött vállalkozóval (/alkalmazottal), vagy egy feladatokat is vállaló vendégváró „alvállalkozóval”, avagy területi képviselővel áll fel. Ők is részt vesznek a tematika, főként helyi vonatkozású kidolgozásában, idegenforgalmi és kulturális partnereink összefogásában, s várják a turistacsoportjainkat, bemutatják nekik a nevezetességeket, mesélnek az érdekességekről, elkísérik őket programjaikra, az éttermekbe, szállásaikra, …
 

Az egyes napok szervezésénél még idővel az időjárás napi változásaihoz igazíthatjuk programjainkat, ha ahhoz a vendégváró helyek is tudnak alkalmazkodni. A „rugalmasság” tehát új elemként tovább növelheti ajánlataink sikerességét. Természetesen a hosszabb időre érkező vendégek is eltérhetnek valamelyest ajánlatainktól, azaz ha nem tetszik a kínált program, avagy más okból nem kívánnak/tudnak azon részt venni, s távolmaradásukat időben jelzik, akkor „otthon” is maradhatnak. Kiemelt szálláshelyeink tudnak számukra értékes helyi szolgáltatásokat, programokat nyújtani. Nem kizárt idővel az sem, hogy többféle, alternatív program közül is lehet választani. A változatok száma majd végtelen lehet.
 

Ha már megfelelően működik a „hálózat”, s nem az első évre gondolunk itt, megoldhatónak tűnik, hogy akár a vendégek szállítását is optimalizáljuk, sőt programjaik „egybe szervezése” is. Példaként, az esztergomi csoport, amikor elindul reggel a Szentendrei szigetre, a Mária Terézia  programra, akkor menet közben felvennék a visegrádiakat is, s együtt néznék meg a Bodor Major lovas-csikós bemutatóját, s mennének át a komppal Vácra, 1 busz rév díjáért. 

Idővel minden nagyobb „Magyar Romantikus Út” főállomáson lenne saját, vagy szerződéssel bérelt autóbusz, illetőleg egyéb szállítóeszköz is. 

A magyar vendégnek a legszínesebb kulturális program biztosítható, a németnek a német, sváb vonatkozások, a lengyeleknek a lengyel „közösségek”, … lennének kiemelve a nemzetekhez, nemzetiségekhez igazított, „személyre szabott” programjainkban.

A rövid körutazásoknál egy-egy településen, kisebb térségen belül a helyszínek rengetegéből kell választani az adott útra egy szűkebb kört, amely persze sokféleképpen változhat, s variálható, mindig sok lehetőséget nyújtó programokra épül. A hosszabb programokon már egy-egy város, kisebb térség kincsei jobban megismerhetőek, tovább élvezhetőek.

Természetesen nem vesszük át a hatalmat, s nem idézzük meg a régmúlt tervgazdaságok szellemét. Mindenki megőrzi önállóságát, és folytathatja régi gyakorlatát is. Aki viszont, csatlakozik a „Magyar Romantikus Út”-on haladókhoz, az kap egy plusz lehetőséget és plusz vendégeket. A koordináló cég szervezetten, összefogott marketing tevékenységével olcsóbban, s hatékonyabban gazdálkodna. A szerződött partnerek lehetőségeire épített csodás programajánlataival a legnagyobb utazási irodákhoz, illetőleg valós hirdetési felületekhez, közvetítőkhöz juttathatja el kínálatát, vonzó, tartalmas utazásait.

Előbbieken kívül sok-sok program lehetséges, s akár „személyre szabott" ajánlatokat is készíthetünk, de a még nagyobb szabadságot igénylők is kaphatnának tőlünk segítséget.

 Magyar Romantikus Út Visegrádon, mint példa

Egy Visegrádon, a Silvanus Hotelben szállást foglaló csoportnak, szemléltetésként a következő(höz hasonló) programot, lehetőségeket vázoltuk, még kissé hiányosan:

Érkezés utáni 1. nap a szálláshelyen, Visegrádon – Mathias Rex, azaz Mátyás program.

Mivel messzebbről, mondjuk Németországból, előző nap, késő délután, este jöhettek, ne utazzanak rögtön megint sokat, az első teljes napé a szálláshely és környéke legyen.

Kapnak egy kis tájékoztatót még megérkezésüknél. Mehetnek rögtön a wellnessbe, vagy lemehetnek a Várba, a Mátyás Király Múzeumba, ha a szerencse is mellettük áll, láthatják a palotajátékot, sétálhatnak, barangolhatnak a hegyekben, télen is bobozhatnak a Nagyvillámnál. A „csúcskategóriás” tájképet csodálva, lejjebb ereszkedhetnek a Salamon toronyba, majd a városba, a Duna-partra, az ottani vendégváró helyekre, hol ehetnek, ihatnak, kultúrát is kaphatnak, de melegben kint, Lepence panorámás medencéiben is fürödhetnek (majd). Este a hotelben, és a környéken is szórakozhatnak, vacsorázhatnak, táncolhatnak, vigadhatnak, dalolhatnak, ismerkedhetnek egymással és a várossal.

Extrém dolgokra, hajózásra, csónakozásra, s még vadászatra is van itt lehetőség.

Kulturális, történelmi ajánló:

A magyarok bejövetele előtt neolitikus, réz- és bronzkori telepek voltak itt, majd a rómaiak őrtornyokkal védett katonai tábora állt a dombon, kiket Attiláék űztek el 451. körül. Ezután kvádok lakták, majd a 6–9. században megtelepedtek itt az avarok, s szlávok.

I. István a Sibrik-dombon hozta létre első vármegyéje várispánságát.

Egy 1009. évben kelt oklevél említi először a római castrum helyén emelt visegrádi várat.

Visegrád vára volt IV. Béla, Károly Róbert, Luxemburgi Zsigmond és I. Mátyás kedvelt helye is, de előttük még a fogoly Salamonnak is nyújtott itt némi vigaszt e táj.

 Mátyás uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja volt. A vár fénykorát hozzá kötik, kinek kedvelt helye volt a Dunakanyar fenséges látványával. A város tehát volt királyi székhely és az, több uralkodóhoz kötődik.

Az Anjouk is már a fellegvárban őrizhették a koronázási ékszereket, s 1490-től a vár a koronaőrök kezében volt, 1529-ig. Az 1540-es évek háborúiban súlyos károkat szenvedett. 1544-ben török kézre került, 1595-1605 között a keresztényeké, majd újra a törököké lett. 1684-ben a keresztény seregek visszafoglalták, de rövid idő múlva a törökök sikeresen megostromolták, de olyan állapotban volt, hogy katonai célra alkalmatlannak ítélték és elhagyták. Feltárása és helyreállítása 1871 óta több szakaszban történt.

 Itt hunyt el 1386-ban II. Károly magyar király.  A visegrádi várban élt Kottanner Jánosné, Erzsébet királyné udvarhölgye. 1440-ben a királyné utasítására ő lopta el a szent koronát, azért, hogy a királyné születendő gyermekét, V. Lászlót megkoronázzák.

A királyokon kívül sok más híresség köthető a településhez és környékéhez.

Vitéz János, Janus Pannonius nevelője itt raboskodott. 1867 után itt élt Görgey Artúr.

A festők közül néhány, ki itt is alkotott:

                         Ligeti Antal festménye 1860-ból                                    1882-ből                                         Czeglédi Gizella olajképe (2001)

Kelety Gusztáv tus-képe                       Ujváry Ignác festménye (1860-as évek)        Spányi Béla falfestménye           

         Klette Károly rajza                                       Buczkó Imre akvarellje                                           id. Markó Károly

Mely festő nem vette elő ecsetjét, hogy vesse vászonra, mit lát? 1000 kép is lehetne itt!   

Költők, írók:    Áprily Lajos (1887-1967) verseiben is gyakorta előjön Visegrád. Íme:

 
 Kiss Károly (1930-1998) költő, műfordító, újságíró a Dunakanyar, Visegrád szerelmese,  „Ebek harmincadján” c. kötetéből vett idézet figyelmeztessen arra, hogy mit ne tegyünk:

„Állok a révnél, szemben Nagymaros. Mögöttem az üvegből, és betonból adjusztált Nylon csárda, ama csapszék helyén, ahol oly szívesen álldogált Sarkadi Imre. Vagy húsz esztendeje, egy párás hajnalon elmondta, miért szeret itt nézelődni. Nézd azt a tornyot, a nagymarosit – mondta -. A középkorban rakták, a 16. században, s aki odaképzelte, az az építőmester, talán írni sem tudott. Következésképpen nem járt egyetemre, s fogalma sem volt arról, mi fán terem az esztétika. S mégis, nézd, hogy megkomponálta! Mennyire odaillik mögéje az a domb, s háttérként a hegy. S nézd csak, a Kálvária dombon azt a kápolnát! Pontosan a torony fölött áll. Építője, a derék sváb kőműves egyáltalán nem akart hivalkodni, szerényen illesztette oda a toronyhoz és a tájhoz a maga mondandóját. Ezt nevezik harmóniának. A tisztántúli emberek áhitatával álltunk ott Sarkadival azon a hajnalon. S most, húsz év múltán, nem is tudom, milyen érzés fog el, ha a visegrádi révállomástól áttekintek Nagymarosra. A Gótikus torony és a barokk kápolna harmonikus látványa sem ragyog már Nagymaros fölött. S egyetlen építmény törte össze. Valaki különbnek képzelte magát a tornyot és kápolnát emelő mestereknél, s alpesi tetős házat rakott a Kálvária dombon. Pontosan a torony és a kápolna között. Hatása riasztó. Szinte mutogatni kellene iskolapéldaként, mit nem szabad tűrni. Itt nemcsak az optikai látkép szempontjait feledték el, de a korábbi területi védettség lehetőségeit is figyelmen kívül hagyták. Az, hogy ott állhat Nagymaroson az alpesi tetős ház, ugyancsak példája a rossz műemlékvédelemi szemléletnek. S mindez éppen Nagymaroson történt, ott, ahová festők és szobrászok oly szívesen járnak, s ahol szeretettel fogadják őket a község lakói. Nagymaroson, ahol azon munkálkodik a tanács, hogy állandó kiállító helyet teremtsen az élő magyar képzőművészetnek. Nagymaroson, ahol a nyugtalan és mindig morózus Kassák is otthonra és harmóniára lelt. Akárkié is az az alpesi tetős ház, végre át kellene mennie Visegrádra, megnézni, mit csinált. Tönkretette Visegrád és Nagymaros műemléki környezetét.” /Visegrádi Hírek 1999. januári számában megjelent méltatás Gróf Pétertől/

Visegrád (németül Plintenburg) a Szentendrei kistérségben, Magyarország egyik legkisebb, de legrégibb városa. Népszerű kirándulóhely, régészeti jelentősége kiemelkedő. Állandó lakosainak száma stagnál, 2001-ben 1657 volt. Városi rangot 2000-ben kapott.

Étkezni, szórakozni lehet a szállodákban, a Renaissance és a Sirály Restaurantban, a Gulyás Csárdában, a Mogyoróhegy étteremben, de a Nagyvillám Vadászcsárdában is, hogy csak a „nagyobbakat” említsük. 

További lehetőség a vadas-park kis „állatkertje”, a gyógyító termálfürdő, s az ismertetett lehetőségek még a jéghegy csúcsát sem jelentik.

Értékek még részletesebb bemutatása: visegrad.hu, visegrad.lap.hu, visegradmuzeum.hu, wikipedia.org/wiki/Visegrád, www.iranymagyarorszag.hu/  …

Csupán egy kezdetleges, de mások szerint is érdekes és ígéretes, a világban jól működő vázat mutatunk tehát az összefogáshoz, az együtt(is)gondolkodáshoz, ami a tematikus utak lényege. Kérdés, hogy van-e jobb, illetőleg a térségre jobban illő jelző, „márkanév” mint a romantikus? Tán a Visegrádi országoknak is lehetne hasonló kulturális történelmi tematika az idegenforgalmi stratégia alapja.

Az Esztergomi nap programjához:

 Esztergom városa, az első magyar királyi és koronázási székhely, sok uralkodója közül a  számunkra legnagyobb, I., Szent István, az Államalapító, hol a bazilika, az élményfürdő, a vár, s más emlék is lehet megálló. A hídon át a határt is átléphetjük, s meglátogathatjuk az ott élőket, akikre, mint romantikára vágyó utazóként is számíthatunk és utunk, az unióval közelebb hozhatja a felvidéket is. A Suzuki gyár is látogatható.

 

Bazilika: Magyarország rangban első és egyben legnagyobb temploma. A klasszicista stílusú bazilikába belefoglalták a reneszánsz remekművét: a Bakócz-kápolnát. Kincstára kiemelkedően gazdag. A főoltárkép a világ legnagyobb egy darab vászonra festett olajképe. A középkori templom helyén 1822-1869 között négy hercegprímás építtette a bazilikát. Kühnel Pál, Packh János, majd Hild József tervei szerint. 1856-ban szentelték fel. Erre írta az Esztergomi misét Liszt Ferenc, melyet maga vezényelt az ünnepségen. A kupola látogatható, nagyszerű körpanorámát kínál. Az altemplomban hazánk főpapjai nyugszanak.
Keresztény Múzeum: Magyarország talán leggazdagabb vidéki múzeumában a középkori magyar és európai művészet jelentős kincsei találhatók, a festménytára lenyűgöző.
Főszékesegyházi Kincstár: A bazilika emeleti helyiségeiben helyezték el a világhírű kincstár remekeit. Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, ötvös- és textilgyűjteménye világviszonylatban is kiemelkedő.
Szent István tér: A bazilika mellett álló szabadtéri oltár azt a helyet jelzi, ahol I. Szent István államalapító királyt megkoronázták.
Vár: A Várhegyen szinte körben megmaradtak a várfalak. Feltárták itt az ezeréves királyi palota falait, és a későbbi Árpád-kor művészi szempontból is kiemelkedő értékű épületeit is.  A Várhegyen körben látható az egykori várfalból több bástya, kapu, rondella és az összekötő falak XII. század végi, román stílusú maradványai gótikus és reneszánsz részletekkel, barokk átalakításokkal
A felsővárhoz tartoznak a királyi érseki palota és kápolna maradványai, az egykori érseki palota, a dunai gyalogkapu, az északi nagy rondella, a keleti kaputorony (a Telegdy-bástya és a budai bástya), a török bástya és a királyi vár kápolnája is. A rekonstruált épületekben működik a vár múzeuma.
Vármúzeum: Az egykori királyi majd érseki palota fennmaradt és rekonstruált részeiben, a középkori épületrészek és freskómaradványok között jól áttekinthető kiállításon tárja elénk a régészeti leleteket.
Várszínház: Az esztergomi Várhegyen, a Bazilika "árnyékában", történelmi környezetben várja a színházszerető közönséget az Esztergomi Várszínház.

További látványosságok pl.: 

Balassa Bálint Múzeum, Főszékesegyházi könyvtár, Kuklander Mária-szobor, Mária Valéria híd, Római katolikus templom, Strázsa-hegyi tanösvény, Szabadtéri Panteon, Széchenyi tér, Szent Tamás-hegyi kálvária, Városháza, Duna Múzeum épülete, Babits Mihály Emlékház, Bencés rendház, Boldog Özséb szobor, Esztergomi Ünnepi Játékok, Koronázási dombormű, Magyarok Nagyasszonya, Nepomuki Szent János-szobor, Pestis és Mária-szobor, Prímási Palota, Sobieski János Emlékmű, Ászár- neszmélyi borvidék.  Forrás: www.vendegvaro.hu

erdélyi Gyula vezér Sarolta nevű megkeresztelkedett leánya volt. Nagybátyja Prokuj erdélyi vajda volt, aki István születése környékén költözött át a tiszántúliról Erdélybe. Születésekor török eredetű nevet kap. Adalbert prágai püspök gondoskodott keresztény szellemű taníttatásáról és ő keresztelte meg Istvánt, akinek a névadója az első keresztény vértanú, volt, vagy éppen Géza keresztségben kapott nevét örökölte (Sztephanosz).

István 996-ban feleségül vette II. Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár testvérét, Gizellát. A bajorok a házasságtól a kereszténység gyors terjedését várták, és ennek érdekében segítették Istvánt. Gizellával sok bajor pap és lovag érkezett az országba.

István atyja életében a nyitrai dukátus ura volt, majd 997-ben, Géza fejedelem megeskette a főurakat, hogy fiát támogatják, s halála után követte őt a fejedelmi székben. Koppány azonban özvegy édesanyját feleségül kívánta venni, s bejelentette igényét a fejedelmi trónra. Koppány mellé felsorakoztak a régi rend hívei, akikben az ellenállást fokozhatták az István körüli idegenek.

István hadait is német hadvezérek irányították és III. Ottó német-római császár is küldhetett seregeket István segítésére. István Veszprém közelében megverte a pogány seregeket, s Koppány testét felnégyeltette és testrészeit hónapokig kifüggesztve tartották az ország négy legfontosabb várának kapuja felett jelezve, hogy mi vár a királynak nem engedelmeskedőkre.

István el akarta magát ismertetni az ország határain túl is, mint Isten kegyelméből uralkodó királyt, aki nem csak a turulmadár jóslata következtében gyakorolja a hatalmat népe felett, ami csak a pogány uralmi megerősítést adhatta István számára. Követet küldött II. Szilveszter pápához, akitől koronát és apostoli áldást nyert, és Magyarország belépett az európai keresztény nemzetek sorába, ezen belül is a nyugati kereszténység felé orientálódott. Mindezek mellett megtartotta függetlenségét. Megalakította a keresztény, független Magyar Királyság. A koronát, amely nem azonos a ma Szent Korona néven ismerttel, István a kereszténység terjesztésében betöltött szerepéért kapta. 1000-1001-ben koronázták meg Esztergomban.

Hatalmának megszilárdításáért le kellett győznie törzsi ellenfeleit. 1003-ban az erdélyi Gyulát küzdötte le és családjával együtt fogságba ejtette (később elengedte Lengyelországba), országát beolvasztotta sajátjába és ott is megkezdte a keresztény hittérítést. Még két törzsi állammal számolt le, a bolgár Keán vajdát és a fekete magyarokat (kavarok/kabarok). De nem csak fegyverrel teremtett rendet országában. Egyik leánytestvérét a Felvidéki kavar törzsrész vezetőjéhez, Aba Sámuelhez adta feleségül azzal, hogy az térjen át a keresztény hitre. Másik testvérét 1009-ben adta feleségül a velencei dózséhoz, Orseolo Ottóhoz. Ezzel elérte, hogy rendeződött a magyar–bizánci viszony, hiszen Velence a Bizánci Birodalom hűbérese volt, a kapcsolat szövetségi szintre jutott. Kiegyezett a Körös-vidék törzsfőjével, Vatával, aki felvette a kereszténységet. Ajtony vezér felett aratott győzelmével lezárultak az uralkodása alatti belháborúk és a Kárpát-medencére kiterjedő ország ura lett.

István és Gizella házasságából két fiú és három lány született. Ottó fiatalon meghalt, így Henrik, kit később Imrének neveztek neveltetésére nagy gondot fordítottak, a velencei Gellért is foglalkozott a trónörökös tanításával, István pedig az Intelmekben foglalta össze fia számára a jó király teendőit. Szülei ki is házasították, ám mikor 1031-ben vadászat közben egy vadkan halálra sebezte, minden remény elveszett arra, hogy István egyenes ágon adja tovább királyi címét. E szörnyű csapás beteggé tette a királyt, és az csak tetézte fájdalmát, hogy közvetlen rokonai között senkit nem látott alkalmasnak, hogy örökébe lépjen és keresztény hitben megtartsa az országot. Apja testvérének fiai, Vazul és Szár László jöhettek számításba, azonban László még mindig pogány hiten volt, Vazul pedig bizánci rítusú keresztény volt. Választása végül lánytestvérének fiára, Orseolo Péterre esett, aki már az 1020-as évektől kezdve a magyar királyi udvarban élt, mert az Orseolo-család ellen fellázadtak a velenceiek, így Péter anyjával és húgával együtt István udvarába menekült. István döntése Vazulból elégedetlenséget váltott ki és kevéssel 1031 előtt merényletet követett el István ellen. István nem ítélte halálra a lázadó Vazult, de uralkodásra alkalmatlanná tette azzal, hogy megvakíttatta és fülébe forró ólmot öntetett. Vazul fiait, Leventét, Andrást és Bélát pedig száműzte az országból. Gizella és a trónra jelölt Péter közt feszült viszony  alakult ki,  Gizella anyai fájdalma féltékenységbe csapott át fia elvesztése felett. István a kettejük között kialakult viszonyt szomorúan szemlélte és

Uralkodása során két fő ellenséggel nézett szembe: a besenyőkkel és a németekkel. A nomád besenyők Erdélybe zúdultak be, de a (gyula)fehérvári ispán csapatai elűzték őket. A nagyobb veszélyt jelentő ellenség a németek voltak. István sógorával, II. Henrikkel a bajor uralkodócsalád fiúágon kihalt (1024), ezután a Német-Római Birodalommal ideiglenesen megromlott a viszony, 1029 környékén német és főleg bajor csapatok többször fosztogattak, amire válaszul a magyar csapatok a bajor területekre való betörésekkel reagáltak. Erre való hivatkozással II. Konrád német-római császár 1030-ban megtámadta Magyarországot, azonban István a felperzselt föld taktikáját alkalmazva kiéheztette az ellenséget, majd Bécsnél be is kerítette a visszavonuló német sereget és legyőzte azt. II. Konrád még újabb támadást tervezett, de bajor közvetítéssel békét kötöttek egymással, sőt feltehetőleg II. Konrád kisebb területi engedményeket is tett felé. Ebben valószínűleg szerepe volt Imre herceg 1031-es halálának, hiszen ezzel nőágon is kihalt a Konrádot megelőző bajor uralkodóház, és Istvánnak már nem lehetett jogcíme a német trónra.  http://www.wikipedia.org/wiki

   Esztergomban sok magyar királyt koronáztak az utolsó, Habsburg Károly koronázásáig.

   Itt élt Géza fejedelem is, s kapott halálos sebet Balassi Bálint, majd 1000 évvel később itt született és alkotott Magyarász Imre festőnk, s élt itt Babits Mihály és Török Sophie.

Pilisszentlászló névadója:

elhúzódó viszályt Salamon király és Géza bátyja között. Az ország védelmében még, mint fiatal herceg kitüntette magát. 22 éves lehetett, amikor az úzok (fekete kunok) betörtek az ország keleti részébe Salamon király idejében (1068). Döntő szerepet játszott a győzelem kivívásában. Ő volt a csata főhőse azáltal, hogy az egyik menekülő kun vezért, aki egy magyar leányt vitt magával, üldözőbe vette, legyőzte, és a leányt kiszabadította, jóllehet előzőleg már súlyos sebet kapott a csatában. E hőstette legendával fonta körül, s a következő századokban sok magyar templom falán megfestették. Ugyancsak döntő szerepet játszott, mint vitéz katona a Salamon király és Géza bátyja közötti testvérharcban: a mogyoródi csatában (1074) bátyját győzelemre segítette.

1077-ben a nép akaratából, jóllehet Salamon még életben volt, át kellett vennie az ország kormányzását. Nem koronáztatta meg magát, ,,mert csak békességet kívánt, hogy visszaadhassa Salamonnak az országot, és magának a hercegséget tartsa meg''. Az ország viszont Őt akarta. Meghódította Horvátországot és Szlavóniát, „nem kapzsiságból cselekedte, hanem azért, mert a királyi törvény szerint őt illette az örökség'', mert az özvegy királyné a magyar király testvére volt.

A Délkeleti-Kárpátokon túlról, a kunok állandó veszélyt jelentettek. Először 1085-ben Kutesk fejedelem indított támadást Salamon izgatására, aki nem nyugodott bele vereségébe. László a kunokat legyőzte. 1091. évi betörésükkor a király Horvátországban volt. Az ellenség végigpusztította az ország keleti részét. Hallván a veszedelmet, László a kunokat utolérnie. A sereget megsemmisítette, vagy fogságba ejtette azzal, hogy ,,Atyámfiai! Ne öljük meg ezeket az embereket, hanem csak ejtsük foglyul őket; hadd éljenek, ha megtérnek!''

A többi hadjáratban, Orosz, s Lengyelországban vagy a nyugati végeken, mindig arra törekedett, hogy az igazságot támogassa. VII. Gergely és IV. Henrik küzdelmében a pápa oldalán állt.

Az úz, kun és besenyő betörések miatt László a végeket megerősítette. Az elnéptelenedett területekre telepeseket hozott, s kiépítette a közigazgatást. A testvérharcokban megrendültek a törvények. Elhatalmasodott a tolvajlás, lazult az erkölcs. 1078-ban Pannonhalmán szigorú törvényeket hoztak a vagyonbiztonság erősítésére. Aki egy tyúk értékénél többet lopott, fölakasztották. E rendszabályok hatásosak voltak, s egyiket-másikat enyhíteni lehetett.

Élete a szentség jegyét viselte magán, Kegyes király néven emlegették. ,,Egyik legszebb jellemvonása a megbocsátás volt. Salamont nem büntette meg a kor szokása szerint, csak fogságra vetette, s ,,ő maga folyvást imádkozott Salamonért, hogy térjen meg Isten törvényéhez.'' Mindennel ellátta őt rangjához mérten, amíg csak önként el nem távozott az országból.

Amikor tehette, szeretett félrevonulni és imádkozni. Imáinak hatásossága nyilvánul meg az alakját körülfonó legendákban is: az üldöző ellenség előtt a szikla meghasad, éhező katonái táplálására szarvascsordák jelennek meg, imájára víz fakad a sziklából, az ellenség elé dobott pénzei kővé változnak... Ugyanígy lesz ,,Szent László füve'' gyógyír a betegség ellen.

Híre a határon túl is elterjedt, benne látták a kor lovageszményét, s kiszemelték a keresztes hadak vezérének. Erre nem kerülhetett sor, mert 1095-ben elhunyt.

Halála után maga a nép avatta szentté, mielőtt az Egyház hivatalosan megtette volna. Seregestől keresték föl sírját, nemcsak a gyógyulást, vigasztalást óhajtók, hanem a vitában álló peres felek is, és oltára előtt tettek esküt. III. Béla sürgetésére III. Celesztin pápa Lászlót a szentek sorába iktatta.

A szent lovagkirály, a mindig győzelmes, ,,Bátor László'' lett a katonák védőszentje, nevének oltalma alatt vonultak a csatába, s ez volt a csatakiáltásuk: ,,Szent László, segíts!'' 

Közismert volt László vendégszeretete. Nem egy királyi vagy fejedelmi sarj talált nála menedékre. Udvarában neveltette fivére, Géza fiait, Kálmánt és Álmost, valamint András király Dávid fiát, Salamont is udvarában tartotta, mindennel ellátva őt rangjához mérten, mindennel ellátva őt rangjához mérten, amíg csak önként el nem távozott az országból. 

Diós István:  A Szentek élete  alapján. 

Szentendrei sziget és Szentendre város névadója:

és a hatalom megosztását követelte Imrétől. A király így átengedte testvérének a dalmát-horvát hercegi címet. 1198-ban a támadó szerbeket visszaverte András, és ellentámadásba ment át. Elfoglalta Ráma és Hum vidékét, és felvette azok hercegi címét is. Területein úgy uralkodott, mint bátyja az egész országon. Adót szedett, pénzt veretett, és ebbe annyira beleélte magát, hogy ismét megtámadta Imrét, azonban a rádi csatában ezúttal alulmaradt, és így VI. Lipót osztrák és stájer herceghez menekült. 1200-ban kibékült testvérével, és visszatért Magyarországra. Visszakapta korábbi hercegi címeit, de jelentősen korlátozták hatalmát.

András feleség keresésével töltötte idejét. Így vette el Gertrúd hercegnőt, VI. Bertold isztriai és krajnai őrgróf illetve merániai herceg leányát. Frigyükből öt gyermek született. Imre 1203-ban foglyul ejtette Andrást, és bezáratta Keve várába, Gertrúdot pedig hazaküldte apja udvarába. Imre ugyanis tudatában volt annak, hogy újszülött gyermekének András nem fogja engedni, hogy elfoglalja a trónt, és érezte, hogy élete a végéhez közeledik. Azonban András magyarországi hívei 1204-ben kiszabadították a herceget. Imre ekkor már betegeskedett, és csak azt a kiutat látta, ha Andrást kinevezte fia gyámjává és kormányzóvá. 1204-ben Imre meghalt. András III. Lászlót elüldözte az országból, és amikor váratlanul meghalt a gyermek király, András 1205-ben megkoronáztatta magát.

Az új királyné Gertrúd merániai rokonainak nagylelkű adományokat osztott ki, egész vármegyéket. Ez haragot szült az országban. 1213-ban a pilisi erdőkön áthajtató királyné hintóját megtámadta Péter ispán, valamint a Kacsics nembeli Simon s megölték. II. Andrásnak Péter ispánt kivégeztette.

András aktív külpolitikát folytatott. A kunok elleni védekezés miatt 1211-ben behívta a Német Lovagrendet, azonban amikor azok függetlenedni akarva a pápának hűbérbirtokul ajánlották fel a területet, András 1225-ben kiűzte őket.

András életvitele, határtalan költekezése felbőszítette a rendeket, és 1222-ben az Aranybulla kiadására bírták rá a királyt. Ez a 31 cikkelyt tartalmazó alaptörvénykönyv főleg azért láthatott napvilágot, mert a nagyurak több földet és nagyobb hatalmat akartak, a szerviensek és várjobbágyok pedig csökkenő állami terheket. A nemesek alapvető jogait több évszázadon keresztül ez a bulla határozta meg.

1224-ben kibékült Bélával, és 1226-ban neki adta Erdélyt, Szlavóniát pedig Kálmán fiának. 1229-ben orosz bojároknak adott menedéket, akik tájékoztatták a készülő mongol veszélyről.

1230-ban Béla már az ország kormányzója lett, András pedig a nagykirály címet vette fel. 1231-ben az Aranybulla módosítására kényszerült az egyház nyomására, és sok engedményt adva az egyháznak, majd 1233-ban a beregi egyezményben szintén meg kellett változtatni a bulla szövegét. 1224-ben II. András adta ki az Andreanumot, az erdélyi szászság privilégiumlevelét.

1233-ban meghalt András második felesége, s 1234-ben harmadszor is megnősült, Estei Beatrixot vette feleségül. Tőle született István gyermeke, aki már András halála után látott napvilágot.

András keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre 1217-1218-ban VI. Lipót osztrák főherceg társaságában. Akkráig jutottak, de a király nem akart sokáig távol maradni az országtól, így 1218-ban hazaindult. Nem vette be Jeruzsálemet, ennek ellenére II. András elnyerte a Jeruzsálem királya címet is. Címei: Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galicia és Lodoméria királya.

Bodor Major:

Az 50 hektáron elterülő Bodor Major egész évben változatos programokkal és családbarát árakkal várja Önt mesés környezetben a Szentendrei-sziget egyik legszebb részén. Bodor Ferenc és családja ebbe a környezetbe álmodta meg és a tájba illően, valósította meg a vidék egyedülállónak mondható lovas komplexumát.

A különböző fajtákból, elsősorban lipicaiakból és nóniuszokból álló, mintegy 100 lovat számláló ménes mellett az ide látogató, gyalog, lovas kocsin, vagy ökrös szekéren tehet körutat a nagy területen kialakított parkban. Itt őshonos állatokban, szürke és magyar tarka marhák, bivalyok kisebb csordáiban, kecskék, rackák, mangalicák csoportjaiban gyönyörködhetnek közvetlen közelről.

Kemencés csárda:

Igazi magyaros csárdahangulattal, mangalicából, szürke marhából készült ételkülönlegességekkel, cigányzenés vacsorával, borkóstolóval, csikósbemutatós parasztlakodalmassal várja Önt a Kemencés Csárda.

A vendéglőhöz fedett terasz és szaletli csatlakozik, ahol 200-200 vendég számára tudnak kulturált környezetben helyet biztosítani. A terasz végén látvány-grillkonyha van, ahol megtervezheti születésnapi vacsoráját és a Chef az Ön és barátai szeme láttára készíti el ünnepi menüjét. A terasz másik végéhez csatlakozó szőlőlugasos szaletli további 80 férőhelyes, amely szintén kedvelt helyszín baráti összejövetelek számára, ahol kemencés és bográcsos ételekkel várják a mulatozni vágyókat.

Lipicai Panzió:

Őshonos állatpark:

A major területén a legkisebb vendégeknek alakították ki az őshonos állatparkot, amit lovas kocsikázva, vagy gyalogosan lehet megközelíteni. Olyan,  ma már ritkaság számba menő állatokat mutatnak be, mint a bivaly, a szürkemarha, a cigálya, gyöngytyúkok. A szelídebb állatokkal az állatsimogatóban lehet közelebbi barátságot kötni.

Kalandpark:

Ajánlják azoknak a gyerekeknek, felnőtteknek, csoportoknak és sok mozgást igénylő és szerető egyéneknek, akik kedvet éreznek ahhoz, hogy kipróbálják önmagukat egy csodálatos környezetben felépült egyedi akadálypályán. Földbe süllyesztett oszlopokra épültek a platformok amelyeket drótköteles biztosítással különféle akadályok kötnek össze

Forrás: www.bodormajor.hu

Még tudni sem lehet mennyi vezér, király, s királyné, író, költő, zeneszerző, festő már „fent van az Interneten”, azaz könnyű jó tematikát építeni. De idővel saját, a térségben élők kutatásai is bővíthetik a tematikát, és kihasználható lehetőségeit.

Együttműködést tervezünk az idegenforgalom irányítóival (Magyar Turisztikai Hivatal, Magyar Turizmus zRt.) és a hasonló célokat kitűző kezdeményezésekkel, szervezetekkel,

Pl:

„Szövetségünkben” minden utazási irodát és idegenforgalmi, illetőleg ahhoz kapcsolódó kereskedelmi vállalkozást is szívesen látunk, főként, ha azok sem csak az üzleti lehetőségeket tartják szolgáltatásaikban szem előtt.

Miközben a programok szemléltető összeállításán dolgoztunk, nyilvánvalóvá vált előttünk, hogy itt, a legtöbbünk számára régen "elfelejtett", illetőleg még ismeretlen kincs feltárására nyílik lehetőség. Vannak jól látható, szembe tűnő csodák, amelyek előtt néha meg is állunk, azokat megnézzük, de leginkább csak elsuhanunk mellettük, s reájuk pillantunk, vagy jobb esetben lelassítunk, s rájuk nézünk. A "felszín alatt" viszont oly gazdag lelőhelyek vannak, amelyek - a már szépirodalmi megfogalmazás helyett, gazdasági  kifejezéssel élve - külszíni fejtéssel is könnyen kitermelhetőek. És mi van, avagy mi lehet még a mélyben?

Hazánk nevezetességeiről eddig a külföldi turisták leginkább csak a Budapest, Balaton, Hortobágy 3-ast látogatták. Kevesen ismerik csak jobban a Dunakanyart, s akik mégis, azok is inkább „futtában" láttak belőle 3-4 várost, s valamivel több nevezetességet. Holott ki vitatja azt, hogy több itt a látnivaló, mi magyarok sem tudunk betelni vele.

A több napos utak hasonló változatosságot kínálhatnak, s azok építhetőek részben a rövid utakra, de a vendégek mehetnek „különjárattal", s tartózkodhatnak hosszabb ideig, akár egy-egy napot is a nagyobb, illetőleg sokat nyújtó településeken, a különböző igényeknek és „pénztárcáknak" megfelelően kiválasztott programokon. Utóbbiakat döntően úgy kell szervezni, hogy a vendégek egy szálláshelyről indulnának el reggel, de oda is térnének vissza este, mert a legtöbben nem szeretnek naponta más ágyban aludni. 

A megtekintésre javasolt nevezetességeket, rendezvényeket és azok GPS koordinátáit is megadjuk az utazások gördülékeny biztosításához, azaz az egyéni turisták is kapnak megfelelő segítséget.

Tán még uralkodóink is úgy éltek, haltak, hogy azokkal utunk állomásai időrendben majd sorba illenek, azaz ők is segítenek abban, hogy az útvonal épüljön, és jól járható legyen. A vezérek és királyok mellett felsorakoztatnánk költőinket, az írókat, festőket és más hírességeket is, s menetközben halk romantikus zene mellett, játékos vetélkedővel, avagy irodalommal, költészettel, s történelemmel is szolgálhatunk.