|
Egyértelmű, hogy mugli barátunk nem egy menyétre bukkant, mint hitte, hanem egy jarweyre, amely valószínűleg épp kerti törpéket próbált becserkészni.
A téves értelmezés gyakran veszélyesebb a teljes tudatlanságnál. Ennek következtében a muglik mágiaellenességét kétségkívül fokozta félelmük mindattól,
ami egy-egy „füves kertben” leselkedhetett rájuk. A varázslóüldözés abban az időben korábban sosem tapasztalt mértéket öltött, a sárkányok, hippogriffek
és hasonló bestiák észlelése pedig további tápot adott a mulgik hisztérikus hangulatának.
Jelen munkának mindazonáltal nem célja a boszorkányok és varázslók elrejtőztetését megelőző sötét idők bemutatása. Mi itt csupán azon legendás
bestiák sorsával foglalkozunk, melyeket a hajdani mágusok ugyancsak el kellett rejteniük ahhoz, hogy a muglik elhiggyék: mágia nincs és sosem volt.
Kappa M. M. osztály: xxxx A kappa japán vízidémon, sekély tavak és folyók lakója. Majomra emlékeztet, de testét szőr helyett pikkelyek borítják. Feje tetején vízzel teli üreg található, A kappa az élő ember vérével táplálkozik, de nem támad meg olyan személyt, akitől kap egy olyan uborkát, melybe az illető belekarcolta a nevét. Ha kappával találkozunk, igyekezzünk elérni, hogy a bestia meghajoljon – ha ugyanis így tesz, fejüregéből kifolyik a víz, s a kappa elveszti minden erejét. 
|