A soros Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) ülést 2009. február 2-án Budapesten az ORFK-án tartották. A munkáltatói oldalt Zsinka András rendőr dandártábornok a Humánigazgatási Szolgálat vezetője vezette, a közgazdasági, jogi és a humánszakterület képviselőinek munkatársaival. A munkavállalói oldalon a négy reprezentatív érdekvédelmi szervezet a Rendészeti Védegylet (RV), a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ), a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) és a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) foglalt helyet.

 
Az ülésre a munkáltató az előző havi értekezleten felmerült kérdésekre írásban küldött anyagot az érdekvédelmi szervezeteknek, ami a tudósítás végén teljes terjedelemében megtekinthető. Az RV-ét Bebes Tibor főtitkár képviselte. Az ülésen elhangzott témák és reakciók összefoglalója az alábbiakban olvasható.

 Az írásban megadott válaszokhoz az alábbi kérdések hangzottak el.

 1. kérdés a cégautó használatával kapcsolatban.

 Tekintve, hogy a jogszabályváltozás a saját járművel munkába járó körzeti megbízottak (KMB) költségelszámolását érinti és 2009. február 1-ét követően adóval terheli a munkáltató APEH állásfoglalást kér az alkalmazásra vonatkozóan. A munkáltató az állásfoglalást követően intézkedik és az ORFK tájékoztat majd.

 2. kérdés a gépjárműbeszerzésekkel kapcsolatban.

 Felvetődött, hogy a tervezett 2.100 db új járműből hogyan lett 900 db. Az eltérés mértékéről, okáról a munkáltató a márciusi RÉT ülésre ígért részletes tájékoztatást.

 10. kérdés a RIK épületével kapcsolatban merült fel kérdés, amelyre a munkáltató szintén a márciusi RÉT ülésre ígért részletes tájékoztatást.

 15. Az egészségügyi rendszer felülvizsgálatával kapcsolatban.

 A felvetett kérdést, addig amíg a minisztérium előtti jelenlegi tervezet nem véglegesül, nem tud a munkáltató konkrétumot nyilatkozni. A döntést követően hivatalos értesítést kap az állomány az érdekvédelmi szervezeten keresztül is.

 16. kérdés gépjárművezetői pótlékkal kapcsolatban (február 1-i a határidő) nincs döntés, úgyszintén csak márciusban tud választ adni a munkáltató.

 Egyéb kérdések és válaszok, amelyek az ülésen elhangzottak:

 Bebes Tibor RV főtitkár kérdései:

 
- A munkáltató figyelmét felhívta a 2008 november 3.-i RÉT ülésre, ahol kérte a 2005 december 31-ig a bevetési szolgálatnál (készenléti rendőrség) szolgálatot teljesítőknél, az 1.2-es szorzó elismerését, azoknál is, akiket menetközben más beosztásba helyeztek. Akkor ígéretet kapott az RV, hogy rendezi a munkáltató. 2008. november 5-én az RV átküldte a levelet, az érintettek felsorolásával, akiknek ez jogszerűen jár. A munkáltató mindazonáltal 2009 februárig nem intézkedett. Zsinka tábornok elismerte és úgy nyilatkozott, hogy természetesen ez a hiányosság hamarosan megnyugtató rendezést nyer.

 
- Tervezi-e a rendőrség a schengeni külső határon lévő határrendészeti kirendeltségek (HRK) megszüntetését, vagy összevonását? Ha igen, milyen módon, milyen ütemezéssel? A munkáltató válaszában elmondta, hogy a HRK-k megszüntetését nem tervezi, összevonás előfordulhat, de döntés még nem született. Megjegyezte a tábornok, hogy mindenképpen szeretnék elkerülni, hogy a döntést követő munkáltatói intézkedés átszervezésnek minősüljön és kifejezte, hogy a rendőrség elkötelezett, hogy a meglévő állományát megtartsa.

 
- A készenléti rendőrség létrehozott bevetési osztályainak pályázattal történő feltöltése kapcsán jelzések érkeztek az RV-hez, hogy a munkáltató a kinevezési parancsoknál bizonyos szerzett jogokat figyelmen kívül hagy, az adott beosztásban eltöltött szolgálati évek kapcsán. A munkáltatói válasz: a probléma ismert, amire intézkedés történt, hogy a végleges parancsokba hogyan kerüljenek rögzítésre a szolgálati évek. Zsinka tábornok megjegyezte: ha a kinevezéssel kapcsolatban bármi jelzés érkezik tájékoztassuk a munkáltatót!

 
- Sláger téma a nyugdíjrögzítés helyzete. A múlt évben minden RÉT ülés foglalkozott a témával. A törvényben 2007 december 31.-el elrendelt rögzítés nem mindenki esetében valósult meg. A jelzés alapján a mai napig ez probléma. A munkáltató válaszában a 2008-as év leterheltségére hivatkozott (a nyugdíj megállapító osztály 34 ezer irattal foglalkozott). A munkáltató azt mondta utolérte magát a szakterület  és a postázás folyamatban van.

 
- RV információk szerint márciusra tervezik a GEI-ok és a HRK-k logisztikai szolgálatának átalakítását. Milyen stádiumban van és milyen ütemezés várható? Munkáltatói válasz: a közép-magyarországi GEI április 1-vel létrehozásra kerül és evvel párhuzamosan szeretnék a gazdasági szervek egységesítését végrehajtani. Megjegyzésként elhangzott, hogy a cél nem a létszámcsökkentés, mivel a rendőrségnek szüksége van a képzett munkaerőre.

 
- Az évvégi megállapodás értelmében az egyenruhás állománynak meghatározott 30 ezer Ft-os „ruhautalvány” mikor és milyen módon kerül az érintett körhöz és hogy valósulhat meg? A munkáltató nem tudott válasz adni és kötelezettséget vállalt a kérdésben adandó írásos válaszra.

 
A BRDSZ részéről felmerült kérdések:

 
- A Praktiker kedvezményes vásárlási megállapodás 2008. december 31-ig volt érvényes. 2009-re köt-e az ORFK szerződést? A válasz: igen, tervezik és aláírás előtt áll az ügy. E szerint csütörtök, péntek, szombat, és vasárnap a rendőr dolgozók 10% kedvezményt kapnak a Praktikerben.

 
- Az 1.2-es szorzóval kapcsolatban tervez-e a rendőrség egységes kezelést a perek elkerülése érdekében? A jogi főosztály képviselőjének válasza szerint nem terveznek központi intézkedés kiadását. (Megjegyzés: minisztériumi szinten elkezdődött az egyeztetés, januárban volt az első megbeszélés)

 
- A kollektív szerződés megújítása kérdéskörben a válasz: nem került felmondásra a korábbi. A munkáltató megerősítette, hogy a hatályos  kollektív szerződés szerint  a munkáltatót teljesítési kötelezettség terheli.

 
- A rendőrség egységes közszolgálati szabályzat kiadását mikor tervezi? A jogi főosztály képviselője válaszában kijelentette, hogy nem tervezi a közszolgálati szabályzat elkészítését, mivel az önálló munkáltató jogkör (megyei főkapitányi). Elismerte, hogy a jelen ORFK szabályzat módosításra érett, ehhez várják a javaslatokat.

 
- A gazdasági ellátó igazgatóságok felülvizsgálata kérdésében januárban a munkáltató a GEI állomány körében kérdőíves felmérést végzett, amely félelmet, felháborodást váltott ki, mivel az okát nem magyarázta meg a munkáltató. Ezt a RÉT tisztázta. Zsinka tábornok megfogalmazta, hogy a rendőrség munkapszichológusai állították össze a kérdőívet, célja a szervezetről diagnózis felállítása volt. A felmérésbe nem csak a közalkalmazottakat, hanem a hivatásos állományt is bevonták. A vezetőket részletesen tájékoztatták a felmérésről és nem volt kötelező a kitöltése.

 
FRSZ kérdés és javaslat.

 
- A cafeteria lakásfenntartási költségek enyhítésére is legyen kiterjesztve! A munkáltató elmondta, hogy január elején az egyeztetésen felvetődött, de ez a juttatási rendszer csak a hivatásos állomány részéről vehető igénybe. A törvényi előírás szerint közalkalmazott, köztisztviselő nem veheti igénybe, így akkor is elvetették a javaslatot.

 
A tudósítást Bebes Tibor beszámolója alapján összeállította: Kovács Iván RV szóvivő

 
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HUMÁNIGAZGATÁSI SZOLGÁLAT: szakterületi válaszok a 2009. február 02-i RÉT ülésre írásban megküldött kérdésekre

 

1. A cégautó adót milyen forrásokból fogja a Rendőrség befizetni?

 
A cégautó adó szabályozásának új elvi alapokra történő helyezésével a Szja. tv. helyett, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény határozza meg a cégautó adóval kapcsolatos feltételeket és a követendő eljárásrendet. Az új típusú szabályozás a Rendőrség esetében a gépjárművek szélesebb körére kiterjed, és az alacsonyabb mértékben meghatározott havi tételek ellenére is többletkiadást eredményezhet. A Rendőrség költségvetésében a jogszabályváltozásból eredő esetleges többletköltségek fedezete nem került elismerésre, azt a meglévő keretek között kell kigazdálkodni.

 
2. Hogyan áll a 2100 új szolgálati autó közbeszerzési eljárása, mikorra várható ezeknek a gépjárműveknek a szolgálatba állítása?

 
a) Az ORFK nem 2100 db, hanem 2000 db gépjárművel (1500 db járőrgépkocsi, 500 db bűnügyi) részesül a KSZF által megkötött keretszerződés kontingenséből. A bűnügyi kategóriában az első helyről a KSZF kizárta az ALD Automotive Kft-t, aki a Döntőbizottságon ezt megtámadta. A Döntőbizottságnak nincs kompetenciája a megkötött szerződés érvénytelenítésére, ezért a jogorvoslat eredményének nincs hatása az 500 db jármű szállítására.

 
b) A keretszerződés értelmében, a Rendőrség megrendelt 400 db közbiztonsági járőrgépkocsit, valamint 500 db bűnügyi gépkocsit, melyek szállítási határideje 2009. április 8. A gépkocsik átadása a túlbérlés határidejének lejárta előtt megvalósul. c) A jelenleg bérelt és az újonnan bérelt szolgálati gépjárművek tűzoltó készülékkel egyaránt felszerelhetők. A bérleti szerződésben benne szerepel, hogy a bérbeadó nem akadályozhatja meg a rendőri feladathoz kapcsolódó felszerelések, berendezések utólagos beépítését, pusztán javaslatot tehet arra vonatkozóan, hogy olyan beépítési forma kerüljön alkalmazásra, amely a gépkocsiban a legkisebb „kárt” okozza.Nincs tudomásunk arról, hogy a bérbeadók bármelyike megtiltotta volna a tűzoltó készülékek beépítését.

 
3. Hogyan áll az új iktatási rendszerrel kapcsolatos problémák megoldása?

 A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyagok védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 9. § (2) bekezdése, az Ltv. módosításáról szóló 2005. évi CXLIX. törvény 7. § (2) bekezdésének c) pontja, valamint a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló 24/2006. (IV.29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. § (2) bekezdése szerint a közfeladatot ellátó szerv 2009. január 1-jétől kizárólag olyan iratkezelési szoftvert alkalmazhat, amely a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel, és tanúsítvánnyal rendelkezik. Ellenkező esetben elektronikus iratkezelést nem alkalmazhat, az iratkezeléssel kapcsolatos feladatait manuális úton köteles ellátni.  Az Ltv. és a Rendelet előírásai alapján a Robotzsaru Neo Elektronikus Iratkezelő Rendszer (a továbbiakban: Program) auditálása 2008. június 30-án megtörtént, amelyet a BP08723/07. számú „Adatlap Tanúsítvány kiadásához” irat igazol. A 2008. július 02-i országos rendőrfőkapitányi értekezleten az országos rendőrfőkapitány elrendelte a Program 2009. január 1-jétől történő bevezetését, illetve a 2008. november 06-ai főkapitányi értekezleten ismertetésre kerültek a Program oktatásával, bevezetéssel és alkalmazásával kapcsolatos legfontosabb feladatok.  A Program bevezetése alapvetően megváltoztatta az iratkezelés rendjét, ezért indokolttá vált a Rendőrség Egységes Iratkezelési Szabályzatáról szóló 55/2007. (OT 32.) ORFK Utasítás hatályon kívül helyezése és új Iratkezelési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) kiadása.

 
Képzés, továbbképzés témaköre:

 A Program oktatását régiónként mentorképzés keretében hajtottuk végre, melyet követően az iratképző szerveknek lehetőségük nyílt további oktatások kérésére. Ezzel a lehetőséggel éltek a Győr-Moson-Sopron, a Zala, a Csongrád, a Bács-Kiskun, a Békés, a Vas és a Baranya megyei rendőr-főkapitányságok. Az oktatások elméletileg és gyakorlatilag átfogták az irat érkezésétől annak irattárba helyezéséig, selejtezéséig és megsemmisítéséig tartó folyamatot. Az oktatásokat 2008. október 29-ével indítottuk és a megyei szintű képzéseket 2008. november 27-én fejeztük be, melyet követően sem zárkóztunk el további oktatások megtartásától pld.: Dunakeszi oktatási intézmény, Pécs Városi kapitányság. A Budapesti Rendőr-főkapitányság központi képzése 2008. november 24 - 2008. november 27 között zajlott, mely során 81 személyt oktattunk.

 

Természetesen, ahogy ezt eddig is megtettük, továbbra sem zárkózunk el képzések megtartásától, amennyiben arra igény merül fel, de ugyanezen képzések megtartására a BRFK kiképzett mentorai is alkalmasak.  Megjegyezni kívánjuk, hogy megítélésünk szerint a BRFK-n nem kizárólag az oktatás hiánya okozza a problémát. A nevezett iratképző szerv 2009. január 01-jéig nagyrészt manuális iktatási rendet alkalmazott, így a felhasználók számítástechnikai jártássága elmarad más iratképző szervekétől, illetve 2009. január 01-jétől a BRFK-n belül eddig kialakított több iratképző szervet a vonatkozó jogszabályok alapján egy iratképző szervvé alakítottuk, melyből kifolyólag a régi beidegződések leküzdése komoly nehézséget okoz.  A Határőrségnél alkalmazott „Lotus-Notes” elektronikus iratkezelő rendszer Programban történő beemelését nem tervezzük megvalósítani, mivel a „Lotus-Notes” önmagában is egy elektronikus iratkezelő rendszer, de a bevezetőben felvázolt jogszabályok szerinti tanúsítása nem történt meg.

 

Alkalmazás során nyert tapasztalatok értékelése:

 
A Program 2009. január 01-jét követő bevezetése óta kettő esetben – 2009. január 12-én ORFK segédhivatalvezetői, valamint 2009. január 19-én a területi szervek hivatalvezetői és segédhivatalvezetőinek értekezletén – értékeltük az alkalmazást. Az alkalmazás során feltárt problémák megoldására az ORFK Hivatalvezetője szakmai munkacsoportot hozott létre. A szakmai munkacsoport tagjai helyi, területi és központi szervek azon állományából kerültek ki, akik az iratkezelést elméleti és gyakorlati szinten egyaránt kimagaslóan művelik, a munkacsoport tagja a BRFK rendszergazdája is.  A Szabályzat tervezetének véleményezése során felmerült szakterületi sajátosságokat, amennyiben azok a vonatkozó jogszabályi követelményekkel összhangban voltak maximálisan figyelembe vettük és ezt követően is ezt fogjuk tenni. Megítélésünk szerint a Program, amennyiben annak jogosultsági rendszere megfelelően van kialakítva, az ügykezelők, az ügyintézők és a vezetők feladat- és hatáskörükben eljárva egyaránt alkalmazzák a programot, nem hátráltatja az iratkezelést, illetve egyes, ez évben rendszerbe állított moduljai, mint az átadás-átvételi tevékenység elektronizálása, selejtezési jegyzőkönyvek automatikus készítése, iratok elektronikus továbbítása, belső koordinációs rendszer alkalmazása jelentős mértékben segítik az ügykezelői tevékenységet, illetve gyorsítják a szakmai munkát.

 
Személyes adatok védelme:

 
A Program képes a Szabályzat 87. pontjában meghatározott iktatókönyvek, illetve az iktatókönyveken belül nyilvántartott iratok védelmét biztosítani. Az iktatókönyvekhez történő hozzáférést alapértelmezetten, míg az egyes iktatószámok védelmét tíz fokozatú skálán van lehetőség védeni, nevezetesen:

 
1. alapértelmezett, lezárás után zárt,

2. csak főnökök felé, lezárás után zárt,

3. szigorú, lezárás után zárt,

4. alap, lezárás után nyílt,

5. teljes, lezárás után nyílt

6. beosztottak nézegető, lezárás után nyílt,

7.  munkatársi, lezárás után nyílt,

8. alapértelmezett, lezárás után nyílt

9. csak főnökök felé, lezárás után nyílt,

10. szigorú, lezárás után nyílt.

 

Hardverek alkalmassága:

 

A Program bevezetése előtt az ORFK gazdasági főigazgatója nyilatkozott a számítástechnikai feltételek helyzetéről, mely szerint az ORFK GF IMF Rendszerinformatikai Osztály által megadott, a Program futtatásához szükséges minimum követelményeknek a rendőrségi számítógéppark túlnyomó többsége (89,33 %) megfelel, a fennmaradó rész hiányosságait pótolják. Az ORFK GF IMF Hálózat és Rejtjelfelügyeleti Osztály által elvégzett felmérés szerint a minimum sávszélességek rendelkezésre állnak.

 

A 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről előírja, hogy minden egyes iratkezelő szoftvernek meg kell felelnie a törvényi előírásoknak, közfeladatot ellátó szerv 2008. január 1-től csak ilyen iratkezelő szoftvert használhat ügykezelésre. Mivel erre a közfeladatot ellátó szervek nem voltak felkészülve, így ez a határidő 2009. január 1-re módosult.

 

A Robotzsaru rendszer 2008. június 30-tól hivatalosan megfelel az iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményeknek, arról tanúsítvánnyal rendelkezik (szemben más korábban használt programokkal (Vásárhelyi program, Lotus-Notes, stb.). Így ezzel a Rendőrség tulajdonában lévő egyetlen ilyen, tanúsított iratkezelő rendszer.

 

A tanúsítás folyamata során csak olyan feladatokkal, modulokkal bővült a Robotzsaru, amelyeket a törvényi szabályzók előírtak. Mivel a törvényalkotók nem vették figyelembe a rendőrségi munka specifikusságát, hanem az irattárazás, levéltárazás irányából közelítették meg az iratkezelést, ezért fordulhatott elő az, hogy az eredeti jogszabály szerint a bűnügyeket minden évben le kellett volna zárni, és újra kellett volna iktatni. Hosszas tárgyalásokat folytattunk ez ügyben 2006-2007-ben mind a BM, mind utódszerve az ÖTM Iratkezelési Felügyelet munkatársaival a jogszabály módosítása céljából, amely végül azt eredményezte, hogy annyiban módosult a jogszabály, hogy az áthúzódó bűnügyeket nem kell minden évben új számon iktatni. Az elektronikus iratkezelő szoftverrel szemben támasztott követelmény az, hogy a szoftvernek minden egyes pillanatban meg kell tudni mondania, hogy kinél van az irat. Azokat az új képernyőket, rögzítő felületeket, amelyeket a felhasználók sérelmeznek, törvény írja elő, hogy rögzíteni kell, ettől a tanúsított rendszer nem térhet el. A Robotzsaru rendszer jogosultsági rendszere szervezeti, iktatókönyvi és ügyszintű hozzáférési szigorításokat tesz lehetővé, ahogyan az a bűnügyek kezelésénél az évek során kialakult és bevált rendszert eredményezett. Így a személyzeti osztály vagy szolgálat iktató könyvét csak a személyzeti osztály iktatósa láthatja, a személyzeti előadók a rájuk szignált ügyeket láthatják, valamint a személyzeti osztály vezetője, és az ő felettesei láthatják a beosztottak ügyeit.

 

A Robotzsaru nem új alkalmazás a Rendőrség számára, hiszen 2000. évben indultak el a telepítések megyénként, majd 2007. január 1-től az akkor hatályos Rendőrségi Iratkezelési Szabályzat előírta, hogy minden általános és bűnügyet a Robotzsaru rendszerbe kell iktatni. Ezt írta elő a 2008. évre érvényes Rendőrségi Iratkezelési Szabályzat is, ennek megfelelően néhány kivételtől eltekintve 2008. január 1-től kezdődően valamennyi rendőri szerv iktatását a Robotzsaru rendszerben végzik.

 

A Robotzsaru rendszer folyamatosan alkalmazkodik a felmerülő hardver és szoftver, valamint operációs rendszer változásokhoz és igényekhez, ezért jelenleg a Rendőrség amortizációs cseréjével a szervezetnél üzemelő számítógép-park majdnem minden gépe alkalmas Robotzsaru futtatására, ami a minimális rendszerkövetelményeknek megfelel. Operációs rendszer tekintetében a Robotzsaru futtatására alkalmas valamennyi Windows 95-nél magasabb verziójú Windows, amely a Rendőrségen rendszeresítve van, úgymint: Windows 95, Windows 98, Windows 2000, Windows ME, Windows XP SP1, Windows XP SP2, továbbá Linux alatt is működik.A program futtatása során előforduló lassulások elsősorban nem a számítógépek elavult hardver konfigurációjára vezethetőek vissza, hanem sokkal inkább okozza azt a rendőrségi hálózat lassúsága.

 

Az alkalmazás használhatóságának értékelése folyamatosan történik, a felhasználói igények összegyűjtését az ORFK erre kijelölt szervezeti egysége végzi, melynek nyomán 2009. február 2. és 6. között az ország minden területéről meghívott résztvevőkkel egy összevont értekezletsorozaton határozzák meg a változtatási igényeket.

 

A Robotzsaru rendszer jogosultsági rendszere szervezeti, iktatókönyvi és ügyszintű hozzáférési szigorításokat tesz lehetővé, ahogyan az a bűnügyek kezelésénél az évek során kialakult és bevált rendszert eredményezett. Így a személyzeti osztály vagy szolgálat iktató könyvét csak a személyzeti osztály iktatósa láthatja, a személyzeti előadók a rájuk szignált ügyeket láthatják, valamint a személyzeti osztály vezetője, és az ő felettesei láthatják a beosztottak ügyeit.

 

A Robotzsaru rendszer nyolcéves használatára épülő tapasztalata kialakult gyakorlatokat hozott létre. Ennek megfelelően a képzések is jól bevált és kialakult rendszer szerint zajlanak, mentori rendszerben, azaz a fejlesztők minden megyei jogú szerv által kijelölt személyeket, mint mentorokat képzik, ismertetik az új fejlesztéseket, bemutatják az új modulok használatát, majd a mentorok tovább képzik az állományt. Minden évben két mentorképzést tartunk, amelyre minden megyei jogú szervtől hívunk mentorokat, akik saját maguk szervezik a további oktatást az érintett állomány részére. 2008. novemberében zajlottak a mentorképzések a Robotzsaru rendszer új moduljaival kapcsolatosan, több héten át, ahová a fenti mentorok hivatalosak voltak. A megnövekedett funkcionalitás miatt célszerűnek láttuk, hogy minden megyei szintű szervezettől egy iktatási, egy közrendvédelmi és egy szabálysértési mentort képezzünk a saját területüknek megfelelően. Ezek a képzések sikeresen lezajlottak, ennek keretében 2008. október 1. és 2008. december 31. között 3579 fő tett sikeres vizsgát a tanúsított rendszer használatából.

 

4. Kiszervezik-e a Rendőrségtől a bérszámfejtést?

 

A Központi Illetményszámfejtő Rendszer (KIR) üzemeltetésének átadás-átvételéről szóló tárgyalásokon a Rendőrség is részt vett, azonban e tárgyalásokon a bérszámfejtés feladatait érintő esetleges módosításokat nem körvonalazták. Az üzemeltetés Magyar Államkincstárhoz történő átadása nem érinti a Rendőrség számfejtői szakterületének dolgozóit. Az illetmény-számfejtési feladatkör kikerülésével 2009. januárjában a központosított illetményszámfejtésről szóló 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet módosítás-tervezetének véleményezése során szembesültünk. Végső kimenetele és részletei jelenleg nem ismertek előttünk. Ha a feladatátadásnak meg kell történnie, az nem rendőrségi, hanem kormányszintű döntés alapján kerül végrehajtásra. Amennyiben konkrét információval rendelkezünk, a tájékoztatás érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtesszük.

 

5. Milyen forrásokból szabadultak fel 2008. év végére a több milliárd forintos pénzügyi keretek a Rendőrségnél és milyen célokra fordították ezt a rendőri szervek?

 

I. A Kormány 2008. december 17-ei döntése értelmében, a Rendőrség részére – az ágazati keresetkompenzációs keret elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzatból – 7 243,7 millió forint került biztosításra, melyből a szakszervezeti megállapodás végrehajtását, illetve a túlszolgálattal kapcsolatos fedezetet kellett biztosítani.

 

Az Igazságügyi és Rendészeti Érdekegyeztető Tanács ülésén létrejött megállapodás értelmében, a munkáltató számára az alábbi kötelezettségek jelentkeznek a 2009. évben:1.      a hivatásos állomány egyenruha viselésére kötelezett tagjai részére ruházati utalvány biztosítása,2.      adómentes iskolakezdési támogatás biztosítása; 3.      a felfüggesztett 13. havi illetmény és 4 %-os keresetnövekedés kompenzálása.

 

II. A 2009. év tehermentesítése érdekében, a fejezetek egyensúlyi tartalékának felhasználásáról szóló 2175/2008. (XII. 17.) Korm. határozat alapján - a 2009. évi kiadások mentesítése érdekében - a Rendőrség részére biztosított 2 500 millió forint a költségvetési szervektől beérkezett jelentések alapján teljes mértékben felhasználásra került, melyből

 

1. étkezési utalványok,

2. MOL üzemanyag kártyák, valamint

3. irodaszerek, nyomtatványok és egyéb kellékanyagok beszerzése realizálódott.

 

Összességében elmondható, hogy a 2008. év végén a Rendőrség részére biztosított póttámogatások felhasználása célszerűen és az elvárásoknak megfelelően történt, a Rendőrség a 2008. költségvetési évet adósságmentesen zárta, a 2009. évet tehermentesítő beszerzések végrehajtásra kerültek.

 

6. A végzős rendészeti szakközépiskolások milyen elvek szerint kerülnek elosztásra, milyen elszívó hatása van a PMRFK-ról a BRFK felé a lakáscélú támogatási rendszer hatályba lépése óta?

 

A 2008/2009. tanévben a rendészeti szakközépiskolákban várhatóan 757 fő fejezi be tanulmányait, köztük 263 fő határrendészeti szakos tanuló.A végzősök szolgálatteljesítési helyének meghatározásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:

 

· A Rendőrség szolgálati érdeke (közrend, közbiztonság, bűnügyi helyzet);

· létszámadatok, létszámszükségletek;

· egyes területek jövőben várható létszámváltozásai;

· a BRFK kiemelt érdekei mellett más megyék igényeinek kielégítése;

· a prioritások mellett valamennyi megye érdekeinek szem előtt tartása;

· határrendészeti feladatok várható alakulása, a schengeni határellenőrzési rendszer miatti változások létszámhatásai;

·  finanszírozhatóság.A felsorolt szempontok mindegyikét figyelembe véve készítjük el a tanulók létszámelosztását.

 

A létszám lehetőség szerinti arányossága lehetővé teszi, hogy a végzős tanulók az általuk kiválasztott (ennek megfelelően adott esetben lakhely szerinti) rendőri szerv állományába kerüljenek, ez a megyei keretszámokon belül, a szolgálati érdekek és az iskolai teljesítmény figyelembe vételével lehetséges. Egyedi esetekben – pl.: a tanuló családi, illetve szociális helyzete alapján – további mérlegelésre is mód nyílik.Az integráció miatt kialakult létszámeloszlási problémákra több megoldási lehetőség kínálkozik (pl.: Készenléti Rendőrség IV. Bevetési Főosztálya, eltérő foglalkoztatások megszűntetése), amelyek a szakközépiskolások elhelyezésén túl is lehetővé teszik a többlet-hiány helyzet rendezését. A PMRFK állományából a BRFK állományába 2008. október 01-től napjainkig 11 fő hivatásos kolléga távozott áthelyezéssel.Folyamatban van a BRFK-ra 16 főnek az áthelyezése, ebből 7 fő rendelkezik fogadó nyilatkozattal.Az áthelyezési kérelmekben hivatalos indokként nem szerepelt eddig az, hogy a BRFK-n  vissza nem térítendő lakáscélú támogatást kérhet a kolléga.

 

7. Tervezik-e a belső megyék ellátását a volt határőrségi eszközökből elsősorban terepjáró gépkocsikból?

 

A Határőrség a Rendőrségnek az integráció előtt az értékesítésre szánt 2000-es évjáratú LADA NIVA terepjáró gépkocsikból 50 db-ot adott át.A terepjáró gépkocsik amortizációs cseréjét több éve tervezi az ORFK, de forrás hiányában megvalósításuk nem lehetséges. A határőrségi terepjárók egy-két kivétellel schengeni forrásból kerültek beszerzésre, így azok rendőri feladatra nem csoportosíthatóak át, ezért néhány kivétellel a teljes rendőrségi terepjáró állományt szükséges lenne lecserélni.Amennyiben beszerzésre lehetőség nyílna, akkor a rendelkezésre álló forrás és a tervezett mennyiség függvényében áttekinthetjük hol, mennyi terepjáró üzemeltetése indokolt. 

 

8. Tervez-e az ORFK valamilyen intézkedést a kmb-s szolgálat megerősítéséből eredő problémák megoldására?

 

A 2008. május 30-án megtartott VI. Országos Körzeti Megbízotti Konferencia és a június 01-től megvalósult illetményben történt előresorolás következtében a körzeti megbízottak kineve­zése illetve megbízása felgyorsult. Azóta 521 fő került körzeti megbízotti beosztásba ilyen vagy olyan formában leginkább a járőri beosztásokban lévők soraiból. Ez magával hozta azt a jelenséget is, hogy többségében fiatal, kellő szakmai tapasztalattal, rutinnal még nem rendelkező rendőrök kerültek ilyen beosztásokba. Ennek hatására valóban lecsökkent a klasszikus járőri feladatokat ellátók száma, így gyengült a közterületi jelenlét. A létszám­hiányból adódó országos szintű jelenség miatt azonban az újonnan kinevezett körzeti meg­bízottak is sok esetben láttak és látnak el jelenleg is járőri illetve egyéb – ügyeletesi, csapat­rendőri – feladatokat, így a területükön a folyamatos rendőri jelenlétet biztosítani nem tudják.A probléma megoldásaként országos rendőrfőkapitány úr jóváhagyásával kiadásra került egy „Feladat terv”, mely a körzeti megbízotti munka hatékonyabb végrehajtására, a körzeti meg­bí­zotti szolgálat munkakörülményeinek valamint személyi feltételeinek javítására hivatott. A tervben foglaltak végrehajtása folyamatos.    A Magyar Köztársaság Rendőrségének Körzeti Megbízotti Szabályzata kiadásáról szó­­ló 11/1995. (VIII.30.) ORFK utasítás módosítás folyamatban van. Ennek alapján a jövőben csak olyan rendőrök kerülhetnek majd körzeti megbízotti beosztásba kinevezésre, akik legalább 5 éves, közrendvédelmi területen szerzett szakmai tapasztalattal rendelkeznek.Kiadásra kerül továbbá egy országos intézkedési terv, amely szerint a fent említett utasításban foglaltaktól eltérően a körzeti megbízottakat csak a saját illetékességi területükön és csak az abban megjelölt feladatokra lehet igénybe venni. Megtiltásra kerül továbbá, hogy ezen szol­gálati formát ellátó személyek más feladatok ellátására kerüljenek – akár tartós vagy átmeneti jelleggel is – beosztásba. 

 

10. A költségvetés tervezése során számoltak-e az elővezetési költséggel, illetve a közigazgatási bírságból befolyt összegekkel és a bevételek elosztása milyen szabályozás és elvek alapján történt?

 

A Rendőri szervek által beszedett közigazgatási bírságok közül- az objektív felelősségvállalással összefüggően (410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet) a kijelölt rendőr-főkapitányságokhoz befolyt közigazgatási bírság bevételt – minden hónap 25-ig – a felügyeleti szerv fejezeti beszedési számlájára kell befizetni (átfutó bevétel), míg - a közúti közlekedéssel kapcsolatosan (45/2005. (VI. 23.) GKM rendelet), a Rendőrség által lefolytatott eljárás alapján kivetett és befizetett közigazgatási bírság összegek a Rendőrség költségvetési szerveit illetik meg.  Az IRM fejezet az előző évi bázis előirányzat alapján írta elő az elemi költségvetésben a 2009. évi intézményi működési bevételt. A jóváhagyott bevételi előírással kevesebb költségvetési támogatást hagyva jóvá a költségvetésben, amely a Rendőri szervek általános működési kiadásainak finanszírozására fordíthatók.  Az elővezetés költségeivel semmiképpen nem terveztünk, és tervezhettünk. A tervezés általában az előző évi előirányzat, az előző évi tényleges teljesítés, illetve esetenként létszámarányosan történik. A befolyt elővezetési költségek így – közvetetten – a teljesítés alapján szerepelhetnek a bevételi tervben, azonban ezzel tételesen nem számolhatunk. A saját bevétel részét képező közigazgatási bírságok – melyek jogszabály alapján a Rendőrség bírságolással kapcsolatos kiadásainak fedezetére használható fel –, szintén tény- adatok alapján (figyelembe véve az IRM által meghatározott saját bevételi előírást) képezik részét a saját bevétel tervezett összegének. Erre vonatkozó egyéb előírás központilag nem került meghatározásra.

 

11. Hány fő elhelyezésére tervezték a RIK épületét, hány fő van benne jelenleg elhelyezve, illetve milyen módosításokat terveznek az épületben elhelyezett szervek elhelyezésével kapcsolatban?

 

Főkapitány úr által jóváhagyott elhelyezési terv nem számol az ORFK – a korábban is ott elhelyezett – szerveinek a RIK „B” épületbe történő elhelyezésével, így ilyen okból a BRFK-nak irodákat nem kell kiürítenie. A Teve utcai székház megvalósult „A” és „B” épülete a tervek szerint hozzávetőleg 2000 fő részére került kialakításra. Jelenleg (illetve a költözések befejezése után) 665 ORFK, 107 Pest MRFK és 820 BRFK munkatárs – összesen 1592 fő – dolgozik a két épületben. Ezen túl itt nyert elhelyezést az IRM RSZVSZ három osztálya, melyek létszámáról nincs pontos információ, azonban mintegy 40 főt jelent. Jelenleg folyamatban van a RIK „A” épületében Főkapitány úr elhelyezésre vonatkozó utasításának végrehajtása. Ennek befejezése február hónap során várható. A Pest MRFK és a BRFK elhelyezésében esetlegesen várható változásokkal kapcsolatban nincs információk.

 

12. Mi az oka annak, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság állománya nem kapott fizetési jegyzéket és mit terveznek a probléma megszüntetésére és megelőzésére

 

Az Észak-Alföldi GEI illetékes munkatársának tájékoztatása szerint, a kérdéses fizetési jegyzékek elmaradásának oka egy KIR rendszerbeli probléma volt. A hóközi kifizetésekről titkosított formában nem lehetett bizonylatot nyomtatni, így az adatvédelmi szabályokra figyelemmel, nem küldték meg az elszámolási bizonylatokat. 2009. januárjától ezt a problémát megoldották, és minden kifizetésről megkapja a dolgozó az elszámolást. Az elmaradt jegyzékek továbbítására 2009. februárjában intézkednek.

 

13. Az ORFK lát-e lehetősége a megyeszékhelyi rendőrkapitányságok felderítő alosztályai jogállásának megváltoztatásán?

 

A megyeszékhelyi kapitányságokon működő felderítő alosztályok jogállásának kérdése a hatályos normák alapján a megyei rendőr-főkapitányságok vezetőinek döntési kompetenciájába tartozik. Az igaz, hogy a hatékony felderítő munka magas színvonalú komplex tevékenységet igényel a bűnügyi állomány részéről, de a  területen dolgozó kollégák kiemelkedő teljesítményét a jutalmazási rendszer keretein belül lehetséges honorálni. A rendőr-főkapitányságok felderítő osztályai 1998-ban a kiemelt súlyú bűncselekmények felderítésének támogatása, valamint a szervezett bűnözés elleni hatékony fellépés megvalósítása érdekében alakultak meg és mindemellett, szakirányítási feladatokat is ellátnak a helyi szervek irányában. Az eltelt időszak alatt folyamatosan nőtt annak igénye, hogy a helyi szervek hatáskörébe tartozó ügyek eredményes felderítése érdekében ilyen egységek alakuljanak, amelynek indokoltsága megkérdőjelezhetetlen.  Hozzá kel tenni azonban azt is, hogy a valós helyzet tükrében a rendőrkapitányságok jelentős részében már az is eredménynek számíthat, ha kifejezetten ezekre a feladatokra egy-két kolléga vagy csoport kijelölhető.  A közeljövőben a rendőrség személyi, technikai, anyagi hátterét is figyelembe véve célkitűzésként, az önálló felderítő csoportok, alosztályok létrehozása szerepel a helyi szinteken.  A fentiekre tekintettel nem támogatható a helyi szervek felderítő alosztályainak magasabb szervezeti egységbe történő átsorolása.

 

14. Hogyan tervezik a határrendészeti kirendeltségek logisztikai csoportjainak megszüntetését és az állomány új beosztása helyezését?

 

Három regionális gazdasági ellátó igazgatóság  (GEI) - Észak-Alföldi GEI, Dél-Alföldi GEI, Nyugat-Dunántúli GEI - esetében, heterogén szervezeti elemként ágyazódtak be a struktúrákba a helyi szintű határrendészeti kirendeltségek működését segítő gazdasági osztályok.Sajátságos elemként - mintegy harmadik szintű a szolgáltatóként -, a határrendészeti kirendeltségek állományában önálló gazdasági apparátusok maradtak meg.Az eltérő és idejétmúlt struktúrák fennmaradása miatt, lényeges különbségek jelentkeztek a munkaterhek vonatkozásában, a gazdasági szervezet egészében. Ugyanakkor, a rendészeti integráció során meghatározott célokkal ellentétben, szakmai és funkcionális munkakörök ötvözete maradt fenn a határrendészeti kirendeltségeken.A feladatrendszerekre figyelemmel - a profiltisztaság jegyében -, a rendészeti integráció folytatásaként végrehajtandó szervezeti reform, a Rendőrség gazdasági ellátó szervezeteinek egységes és racionális kiépítését célozza meg.Mivel az átalakítás, az alapstruktúrájától eltérő szervezeti egységek és elemek átszervezését, valamint a státuszok normatív jellegű átcsoportosítását tűzte ki célul, így megkerülhetetlenné vált a határrendészeti kirendeltségek logisztikai munkaköreinek átcsoportosítása.A munkakörök átcsoportosításával párhuzamosan azonban nem jelentkezik a feladatrendszerek leadása, illetve elhagyása. A területileg illetékes gazdasági ellátó igazgatóságok továbbra is biztosítani fogják a határrendészeti kirendeltségek kulcsfontosságú rendszereinek működtetését.Kiemelendő, hogy a gazdasági szakterület a hatályos normákhoz igazodva - a szervezeti struktúráktól függetlenül -, mindeddig biztosította, és a jövőben is garantálni fogja a Rendőrség működését. Ez okból, továbbá az érvényben levő munkaügyi rendelkezések miatt is, elképzelhetetlen, hogy a rendőrszakmai területeken foglalkoztatott személyek, kapcsolt munkakörben, gazdasági feladatokat lássanak el.

 

15. Milyen rendezőelvek szerint történik a jövedéki termékek csempészetét felderítő határrendészeti VPOP pénzjutalomban részesítése és mi az oka annak, hogy ezt nem minden érintett kapta meg?

 

A VPOP Személyügyi Szolgálatának tájékoztatása alapján 2008-ban minden érintett határrendésznek rendezve lett a jövedéki termék felderítéséért adandó jutalma. Amennyiben van olyan érintett aki ezt nem kapta meg, annak nevét az ORFK Humánigazgatási Szolgálat Személyügyi Osztálya részére meg kell küldeni és ők tisztázzák jutalom elmaradásának okát. A VPOP-tól kapott tájékoztatás szerint ezt a jutalmazási lehetőséget 2009. január      01-től eltörölték.

 

16. Milyen eredménye van a rendőrség egészségügyi rendszere felülvizsgálatának?

 

A Rendőrség költségvetési gazdálkodásának szigorításáról szóló 57/2008. (OT 30.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 9.) pontja értelmében megvizsgáltuk a Rendőrség egészségügyi-pszichológiai alkalmassági vizsgálati rendszerét az MH HEK által, térítés ellenében végzett feladatok költséghatékonyabb, saját hatáskörben történő ellátása érdekében. A vizsgálat alapján az Utasításban megjelölt szervezeti egységek által elkészített javaslattal országos rendőrfőkapitány úr egyetértett, és a szakmai anyag a 42384/08. ált. számú átirattal 2008. december 23-án megküldésre került az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Rendészeti Szakállamtitkárának. 

 

17. Milyen eredményei vannak a gépjárművezetői pótlékra való jogosultság felülvizsgálatának, illetve a felülvizsgálat milyen rendezőelvek alapján történt?

 

A felülvizsgálatnak még nincs eredménye, mivel a végrehajtás határideje 2009. február 01., így erről még összesítés nem történt.

 

18. Nem minősül-e munkáltatói jogkör elvonásának az 57/2008. (OT 30.) ORFK utasítás 2. pontjában foglaltak?

 

Nem minősül munkáltatói jogkör elvonásnak, részletesebb indoklását a RÉT ülésen az ORFK Hivatal Jogi Főosztály képviselője fogja szóban megadni.

 

Budapest, 2009. január 30.

                                                                                               Zsinka András r. dandártábornok

                                                                                                          szolgálatvezető