2009-es adótörvény-változások

A 2009-es adó- és számviteli törvény-változások számos ponton egyszerűsítik a vállalkozásokra és magánszemélyekre vonatkozó előírásokat. (Hiszik ezt a jogalkotók…)

Társasági adó és szolidaritási adó

A változás az ellenőrzött külföldi társaságoknak minősülő leányvállalatoktól - kivéve az Andorra, Monaco és Liechtenstein országokban székhellyel rendelkező vállalkozásokat - kapott osztalék címén adóamnesztiát nyújt a 2009-ben elszámolt bevételekhez kapcsolódóan.

A 2009-es társasági és szolidaritási adóalapból az ellenőrzött külföldi leányvállalattól kapott osztalékbevétel háromnegyede levonható, amennyiben a vállalkozás e bevétel felét legkésőbb 2009. június 30-ig magyar állampapírokba fekteti, és az ilyen jellegű és összegű befektetéseit, az eredeti befektetés időpontjától számítva, legalább két évig tartja. Az állampapírok között ez idő alatt váltani is lehet, de az ellenérték legfeljebb 15 napig tartható bankszámlán, vagy értékpapírszámlán. További feltétel, hogy az ellenőrzött, külföldi társulásnak minősülő leányvállalat az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2008. június 30-ig pénzügyileg is realizálja. A társasági adó a pozitív adóalap 16%-a. Kivételes esetekben 10%. Ezen kivételek a következők:

A pozitív adóalap 50 millió Ft-ot meg nem haladó összegéig (e fölött 16%)

1. Ha nem vesz igénybe az adóévben e törvény alapján adókedvezményt
2. Ha az adóévben legalább 1 fő az alkalmazottak átlagos állományi létszáma
3. Ha adóalapja az adóévben (valamint azt megelőzően) legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg
4. Rendezett munkaügyi kapcsolatokkal foglalkoztatja alkalmazottait
5. Az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot

A társasági adó törvény módosításának egyike eleme a rendezett munkaügyi kapcsolatok definiálása: a munkaszerződéseknek jogszerűeknek kell lenniük, nem sérthetők meg a szakszervezet és az üzemi tanács, illetve azok képviselőinek a jogai, továbbá be kell tartani az európai üzemi tanácsokra előírt konzultációs kötelezettséget. Amennyiben a rendezett kapcsolatok megsértését a hatóság - az adott és a megelőző adóévben - nem állapította meg jogerős és végrehajtható határozatban, illetve nem szabott ki bírságot (amit a bíróság is jóváhagyott), akkor rendezett a munkaügyi kapcsolat a cégnél, és alkalmazható a 10 %-os társasági adókulcs.

Adózás rendjéről szóló törvény

Az adózás rendjét érintő változások egyik fő célja a feketegazdaság visszaszorítása - az ellenőrzés és bírságolás szabályainak szigorításával. A törvényben fontos elemként jelennek meg ezen kívül az adózók adminisztratív terheinek csökkentését célzó módosítások is. A törvény alapján a munkáltatói adó-megállapítást a magánszemély az adóévet követő év január 31. napjáig kérheti. A munkáltató nem köteles ezt elvállalni, amennyiben azonban megtagadja, köteles tájékoztatni a magánszemélyt az egyszerűsített bevallás lehetőségéről.

A megszűnő adóhatósági adómegállapítás helyébe lép az egyszerűsített bevallás. Ez alapján azon adózóknak, akiknek kizárólag kifizetőtől, (munkáltatótól) származó jövedelmük van, lehetősége nyílik arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az adóbevallásukat az adóhatóság állítsa össze. Amennyiben az adózó az egyszerűsített bevallás lehetőségével kíván élni, ezt az adóévet követő év február 15-ig kell bejelentenie az adóhatósághoz. Az adóhatóság az általa összeállított bevallásról április 30-ig értesíti az adózót, akinek ezt követően a bevallást vissza kell küldenie. Amennyiben az adózó nem ért egyet az abban foglaltakkal, a visszaküldés előtt lehetősége van az adóhatóság által küldött adatok javítására.

A törvény alapján az adózó arról az időszakról, amelyben elszámolási kötelezettsége nem keletkezik, "nullás" járulék-bevallás benyújtása helyett elektronikus űrlapon nyilatkozik erről a körülményről. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül, ami azt jelenti, hogy például valótlan tartalmú nyilatkozat megtétele esetén az adózó mulasztási bírsággal sújtható. A módosítások életbe lépését követően az éves bevallások határideje az adóévet követő február 15-ről február 25-re változik. A törvény alapján a kifizető és a munkáltató kifizetéskor bizonylatot köteles kiállítani. Ennek a levont adón túl a kifizetőt, munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló összeget, a kifizetőt, munkáltatót terhelő tb-járulékot, valamint a levont járulékot is tartalmaznia kell.

 

Az adóigazolások kiadásakor az adózó adószámlájának egyenlegét úgy kell megállapítani, hogy a tartozás összegét csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével. Ezen értelmezés alkalmazását a törvény kiterjeszti az adóigazolás kiállítása iránti eljárásra is, tehát nemleges (nullás) igazolás akkor is kiadható, ha bizonyos adónemekben tartozás áll fenn, azonban az adószámlák összesített egyenlege nem mutat tartozást. A törvény alapján azokban az esetekben, amikor az adózás rendjéről szóló törvény kizárja az adóbírság mérséklésének a lehetőségét - amikor például az adóhiány bevétel eltitkolásával, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze - az adóbírság kiszabható maximális mértéke az adóhiány 50 %-áról az adóhiány 75 %-ára emelkedne.

A törvény alapján a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének elmulasztásáért az értékesítésben közreműködő magánszemély közvetlen vezetője is bírságolható. A foglalkoztatás bejelentésének elmulasztásáért a foglalkoztató vezetője ugyancsak bírságolható. A törvény értelmében 20 %-os mulasztási bírsággal sújthatók azon bankszámlanyitásra kötelezett adózók, melyek egymás közötti ügyleteik ellenértékét 250.000 Ft összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával teljesítik.

A jövőben az adóhatóság akkor is felfüggesztheti az adózó adószámát, ha ismételten kényszerül elrendelni 60 napos üzletbezárást - tevékenység-felfüggesztést - az adózónál, vagy ha az adózó bevallási, adó(előleg) fizetési kötelezettségének huzamosabb ideig, vagyis az esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget.

Szintén új szabály, hogy ha az adóhatóság be nem jelentett alkalmazottat talál az adózónál, akkor erről értesítenie kell a munkaügyi hatóságot.

TEAOR szerinti tevékenység – bejelentés

Az automatikusan át nem fordítható TEAOR’03-as tevékenységi körök TEAOR’08 szerinti bejelentésére a Cégtörvény és a 2007-es Adócsomag egységesen 2008. július 1-ig adott határidőt. Ez módosításra került a következők szerint: A 2008. évről szóló 2009. év első adó – megállapítási időszakáról szóló első adóbevallásukkal egyidejűleg (2009. február) kötelesek teljesíteni az APEH – hez. Mivel a törvény csak a bejelentési kötelezettség határidejét szabályozza, de a bejelentési kötelezettség teljesítésének módját nem, az adózó maga döntheti el, hogy a bejelentést papír alapon vagy elektronikusan kívánja teljesíteni.

 

Személyi jövedelemadó, különadó, cégautó-adó

Az összevont adóalapot terhelő adókötelezettséget csökkentő adókedvezmények fennmaradnak, azonban az összegszerű egyedi korlátozások megszűnnek. Adókedvezmény érvényesíthető a háztartással kapcsolatos szolgáltatásokkal, így például lakásfelújítással vagy a háztartási nagygépek karbantartásával, javításával összefüggésben is. A szabályozás célja az adókedvezmények érvényesítésének egyszerűsítése. A kamat módosított definíciója szerint nem szükséges a kamatfeltételeket nyilvánosan meghirdetni, azonban kamatnak a jóváírt és/vagy tőkésített összegből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész minősülhet. Egyszerűsödnek továbbá a nem kifizetőtől származó kamat adójának megfizetésére vonatkozó előírások is, mivel a negyedévente teljesítendő adókötelezettséget éves adófizetési kötelezettség váltja fel.

Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:

• 0          -           1.700.000 Ft között van                                                        18%
• 1.700.001 Ft felett 306.000 Ft, valamint az 1.700.000 Ft feletti rész         36%

 

Az adójóváírás mértéke az adóévben megszerzett bér 18%-a, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 11.340 Ft., amennyiben a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg az 1.250.000 Ft-ot (104.166 Ft/hó jövedelem esetén). Az 1.250.000 Ft feletti, de 1.512.000 Ft alatti jövedelemnél a következők szerint módosul a jogszabály: Az 1.250.000 Ft feletti éves jövedelem 9%-át meghaladó része, ha a magánszemély éves összes jövedelme meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el az 1.512.000 Ft-ot.

A változás részeként a személyijövedelemadó-törvény úgy változik, hogy az adókedvezmény kulcsa évi 3.400.000 Ft-ig egységesen 30 %, de összesen évi 100.000 Ft-ot lehet ilyen címen leírni az adóból.

Az átalányadó értékhatára 8.000.000 Ft-ról 15.000.000 Ft-ra emelkedik.

A parlamenti képviselők február 1-jétől 15 %-os adót fizetnek költségtérítésük után, ugyanez vonatkozik a polgármesterekre és az önkormányzati képviselőkre is.

A 35 %-os osztalékadó megszűnik, a módosítás az osztalék adóztatására - feltéve, hogy az osztalékra nem az egyéb jövedelemre irányadó szabályok alkalmazandók - 10 vagy 25 %-os adómértéket ír elő.

 

A társasági adónál megjelent adóamnesztia a magánszemélyek által alacsony adókulcsú államban székhellyel bíró jogi személy, illetve szervezet által, vagy annak megbízása alapján fizetett osztalék esetében is irányadó. A feltételek szerint a 2009. évi személyi jövedelemadó-kötelezettség megállapításakor az osztalékadó mértéke 10 %, ha a magánszemély a jövedelem 50 %-ának megfelelő összeget a jövedelem megszerzését követő 30 napon belül, de legkésőbb 2009. június 30. napjáig a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba - vagyis állampapírba - fekteti. A magánszemélynél ilyen módon keletkezett bevétel vagyongyarapodásnak nem minősül, ezzel összefüggésben vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható meg.

A személyi jövedelemadó-törvény keretében jelenleg szabályozott cégautó-adó átalakul. Az új adó vagyoni típusú adó, amelyet a gépjárműadóról szóló törvény szabályoz. Cégautó-adó cég tulajdonában levő személygépkocsira tekintettel merülhet fel, magánszemély tulajdonos esetén pedig olyan személygépkocsi vonatkozásában - a törvényben jelölt kivételekre is figyelemmel - amely után költséget számoltak el. Az adó alanya a tulajdonos, lízingbevevő vagy használó. A cégautó adójának, összege 1.600 cm³ hengertérfogat alatt 7.000 Ft afelett 15.000 Ft évente. Az adót negyedévente kell megállapítani és megfizetni. A megfizetett összegből a gépjárműadó levonható.

Megszűnik az adómentes béren kívüli juttatások 400.000 Ft-os korlátozása is, azonban egyedi éves korlát vonatkozik az iskolai rendszerű képzés átvállalt költségére - a minimálbér két és félszerese - és a művelődési intézményi szolgáltatásra (a minimálbér értéke).

A különadóra vonatkozó szabályok érdemben nem módosulnak, azonban a különadó-alap azon része után, amelyből a kifizető nem vont előleget, csak a bevallással egyidejűleg kell adót fizetni.

Járulék

A törvénymódosítás értelmében kiegészülnek a munkáltató (kifizető) magánszeméllyel történő elszámolására vonatkozó szabályok, mivel a munkáltató (kifizető) által nem a jogszabályok szerint levont adó, adóelőleg mellett, a nem megfelelő mértékben levont egyéni járulékok elszámolására vonatkozó részletes eljárási rendet is tartalmaz a szabályozás.

 

 

Általános forgalmi adó

Az áfatörvény kimondja, hogy adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az alapját adó ügylet megvalósul. Az adót akkor is meg kell fizetni, ha a teljesítés hiánya ellenére történik a kibocsátás, kivéve, ha kétséget kizárólag bizonyítja az értékesítő, hogy a számlakibocsátás ellenére nem történt teljesítés, vagy más teljesített. A módosítás ezt megtoldja azzal, hogy a számlát a bizonyítással egy időben érvénytelenítenie kell a kibocsátójának, továbbá haladéktalanul értesíteni kell a számlán megjelölt vevőt. A fiktív számlázás visszaszorítása érdekében az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint adófizetési kötelezettséget keletkeztet a teljesítés hiánya ellenére történő számlakibocsátás is. Az új törvény a mentesülés további feltételeként írja elő, hogy a számlán termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként feltüntetett személy gondoskodjon a kibocsátott számla érvénytelenítéséről, valamint erről értesítse a számlán a termék beszerzőjeként, szolgáltatás igénybevevőjeként szereplő személyt, vagy szervezetet.

A törvény módosítja a számla kiállításának határidejére vonatkozó szabályozást is. A módosítás a számlakiállításra nyitva álló határidőt továbbra is a teljesítéshez, illetve az előleg kézhezvételének napjához köti, a számlakiállításhoz rendelkezésre álló 15 napos határidő helyett azonban a módosítás szerint az adóalany a teljesítés, illetve az előleg kézhezvételétől számított "ésszerű időn belül" köteles gondoskodni a számla kiállításáról.

Az "ésszerű időt" a törvény az ügylet típusától függően definiálja. A módosítás szerint az ellenérték készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetén a számlát a fizetés időpontjában haladéktalanul ki kell bocsátani. Azokban az esetekben, amikor a fizetés átutalással történik, és a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, továbbra is megmarad a 15 napon belüli számla kibocsátási kötelezettség. A törvény külön határozza meg a gyűjtőszámla, illetve a számlával egy tekintet alá eső okirat kiállítására vonatkozó határidőt. Ennek megfelelően gyűjtőszámla esetén a számlakiállításra nyitva álló 15 napos határidő a kibocsátó adómegállapítási időszakának utolsó napjától, míg számlával egy tekintet alá eső okirat esetén a módosításra jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkeztétől számítandó. A korábbi áfa-törvény rendelkezéseihez képest enyhítést jelent, hogy az elfogadott módosítás az adó áthárításával nem járó ügyletek tekintetében nem határozza meg az "ésszerű idő" tartalmát, így ezen ügyletek tekintetében várhatóan lehetővé válik a 15 napon túli számlakibocsátás.

A törvény kötelezővé teszi a számla kiállítását a 900 000 Ft adóval növelt ellenértéket meghaladó termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról, még abban az esetben is, ha a magánszemély vevő az ellenérték adót is tartalmazó összegét a teljesítésig készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel megtéríti és a számla kibocsátását nem kéri.

Számlázás

Kötelező számlát kiállítani a 900.000 Ft-ot elérő értékesítésről vagy szolgáltatás teljesítéséről, még akkor is, ha a magánszemély vevő azt nem kéri. Ha a vevő csak előleget fizetett, de az eléri a kilencszázezres értékhatárt, akkor az előlegről is ki kell állítani a számlát. A jövőben a készpénzfizetéskor a számlát a fizetéssel egyidejűleg ki kell állítani, míg az utalásos ügyleteknél továbbra is fennmarad a teljesítés időpontjától számított 15 napon belüli számlázási kötelezettség. Enyhítés, hogy az áfa áthárításával nem járó jogügyleteknél (pl. áfa-mentes ügyletek) a törvény már nem szab határidőt a számla kiállítására.

Készpénzforgalmi korlátozás

A vállalkozások egymás közötti pénzmozgásait - a pénzforgalom átláthatósága miatt - kötelezően banki útra terelik. Az új előírás kizárólag azokat érinti, akiket egyébként is bankszámlanyitási kötelezettség terhel. 2009-től 250.000 Ft feletti összegeket kizárólag átutalással lehet teljesíteni. Ha az ügyleti ellenérték megfizetése ennek ellenére mégis készpénzfizetéssel történne, úgy az APEH a 250.000 Ft-os összeghatár feletti rész 20 %-ig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki a kifizetővel szemben.

A törvény szigorúbb értékhatárokat határoz meg az import áfa önadózással történő rendezésére vonatkozó engedély megszerzésére. Az eddigi 10, illetve 20 milliárd Ft-os minimumértékeket a törvény 12,5 illetve 25 milliárd Ft-ra emeli.

Jövedéki adó

A jövedéki adótörvényben a biodízel fogalma kiegészül: nemcsak a növényi, hanem az állati olajból előállított termék is biodízelnek minősül. Az ólmozatlan benzin jövedéki adója - ezer literenként - 108.300 Ft-ról 108.700 Ft-ra emelkedik. A kedvezményes - 103.500 Ft-os - adó akkor alkalmazható, ha bioetanolt kevernek a benzinbe. A bekeverési arány azonban 4,4 %-ról 4,8 %-ra emelkedik. A gázolaj jövedéki adója is emelkedik jövőre, ezer literenként 88.900 Ft-ról 89.300Ft-ra. A bioetanol bekeverési arányának itt is el kell érnie a 4,8 %-ot ahhoz, hogy a kedvezményes 85.000 Ft-os adót lehessen alkalmazni.

 

 

Helyi iparűzési adó

A törvénymódosítás teljes egészében mentesíti az adó alól a külföldi telephelyen folytatott vállalkozási tevékenységből származó bevételt, ha a vállalkozó külföldön, vállalkozási tevékenysége után fizet valamilyen vállalkozási tevékenységet terhelő önkormányzati adót. A jövőben rendszeressé válhat az állami adóhatóság adatátadása, illetve az önkormányzati adóhatóságok adatátadása az adózó székhely szerinti állami adóhatóság számára, ha a megállapítás bevétel-eltitkolással, vagy jogosulatlan költség-elszámolással függ össze.

Módosul a közvetített szolgáltatás törvényi definíciója is. A helyi iparűzési adó alapja a jövőben csökkenthető azon szolgáltatások ellenértékével is, melyet az adóalany az általa értékesített "új lakás" előállításához, vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe - tette hozzá Veszprémi.

A helyi adókról szóló törvény megszünteti az üdülők bérlőinek az idegenforgalmi adó alóli mentességét. Az indoklás szerint a cégek visszaéltek ezzel, amikor bérelt üdülőkben helyezték el alkalmazottaikat. A jövő évtől csak a tulajdonos és a hozzátartozója lesz mentes az idegenforgalmi adó alól.

Az illetéktörvény változásai

A törvény hatályba lépésétől fogva mentes az öröklési illeték alól a gyermek, házastárs, szülő, eltartott szülő nélküli unoka öröklése esetén a megszerzett örökrész - lakás - tiszta értékéből 20.000.000 Ft. Ha a lakás miatti illetékalap a 20.000.000 Ft-ot nem éri el, akkor a különbözet az egyéb öröklési illeték alá eső vagyontárgyak mentesítésére fordítható. Ugyancsak mentes bármely EGT tagállam állampapírjának öröklés útján történő megszerzése.

Az ingatlan a forgalmi érték 50 %-ánál alacsonyabb vételár mellett történő "visszterhes megszerzése esetén" a forgalmi érték 50 %-a, és a vételár közötti különbözet után az ajándékozási illeték-mértékkel megállapított illetéket kell ezentúl megfizetni.

Az ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezményt a vállalkozó a nettó árbevétel megoszlásáról, illetve a két éven belül történő továbbértékesítésről szóló nyilatkozata alapján veheti igénybe, és az adóhatóság a vállalkozó bejelentése alapján, illetve adóellenőrzés keretében ellenőrzi a feltételek teljesülését.

Jóval egyszerűbb lesz az ingatlanlízing cégek élete, bár továbbra is 2 % illetéket kell fizetniük a lízingbe adás céljára vásárolt ingatlanok után. Viszont nem kell bemutatniuk sem a PSZÁF-engedélyt, sem a Magyar Lízingszövetség igazolását a tevékenységükről, elég lesz nyilatkozniuk arról, hogy két éven belül lízingbe adják a megvásárolt ingatlanokat.

A másik új illetékszabály így szól: ha az ingatlan ellenértéke nem éri el a forgalmi érték 50 %-át, akkor a vételár és a forgalmi érték fele közti összeg után ajándékozási illetéket kell fizetni. (Ez függ a rokonsági foktól, de általában magasabb a visszterhes illetéknél.) A másik 50 % után a normál ingatlan-átruházási illetéket kell megfizetni.

A vagyonszerzési illetékre vonatkozó mentesség, illetve kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzést a vásárló az előírt hatóságnak határidőben bejelentette.

Számviteli törvény

A számviteli törvény jövő évi változásainak célja az egyszerűsítés, és a kisvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése. A változások egyik leglényegesebb eleme, hogy egyszerűsödik a devizában történő könyvvezetés. Enyhülnek ugyanis azok a feltételek, amelyek a beszámoló forinttól eltérő devizanemben történő összeállítását teszik lehetővé. Ezt a megoldást azok a vállalkozások választhatják, amelyeknél a bevételek, költségek és ráfordítások együttes összege, valamint a pénzügyi eszközök és kötelezettségek együttes értéke - az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön - legalább 50 %-ban az adott, forinttól eltérő devizanemben merül fel. Ez a feltételként előírt arány ma még 75 %, de a módosítás 2010. január 1-i hatállyal további csökkentést irányoz elő. Ekkortól már a 25 %-os "idegen-deviza" arány megléte is elegendő lenne ahhoz, hogy a vállalatok ezt a megoldást választhassák.

A törvény további egyszerűsítése, hogy amennyiben a feltételeknek megfelelő vállalkozás funkcionális pénzneme az eurótól eltérő deviza, a vállalkozás dönthet úgy, hogy az adott deviza helyett euróban készíti el beszámolóját. Ebben az esetben viszont a vállalkozásnak a létesítő okiratában funkcionális pénznemeként rögzítenie kell az eurót.

Kibővül az összevont (konszolidált) beszámoló és üzleti jelentés készítése alól mentesíthető anyavállalatok köre. Ezek elkészítése alól jövőre azon anyavállalat is mentesül, amely magát és leányvállalatait is bevonja egy harmadik országbeli, fölérendelt anyavállalat - hazai vagy Európai Uniós jogszabályok szerint összeállított és nyilvánosságra hozott, összevont (konszolidált) beszámolójába.

Ez azt jelenti, hogy olyan vállalkozások is mentesülhetnek a jövőben a beszámolási kötelezettségeik alól, amelyek fölérendelt anyavállalatának nem az Európai Gazdasági Térségben van a székhelye, de egyébként mindenben megfelelnek a számviteli törvény vonatkozó rendelkezéseinek.

A részvénytársaságnak, vagy európai részvénytársaságnak nem minősülő egyéb vállalkozások a mainál szélesebb körben mentesülnek az összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége alól. Ez a lehetőség - az összes leírt feltétel teljesülése mellett is - csak akkor nyílik meg előttük, ha az összesen legalább 20 %-os részesedést birtokló kisebbségi tulajdonosok köre nem kéri az összevont (konszolidált) beszámoló összeállítását. Ez lényeges változást jelent, hiszen a jelenleg hatályos törvény értelmében most még az összesen legalább 10 %-ot birtokló kisebbségi tulajdonosi közösség is kérheti az összevont (konszolidált) beszámoló elkészítését. A módosított rendelkezések már a 2008-ban indult üzleti évről készült beszámolóban is alkalmazhatóak.

A fejlesztési célú támogatásokra vonatkozó lényegi változás az, hogy az ezek kapcsán elszámolt halasztott bevételt a támogatás visszafizetése esetében is meg kell szüntetni ezentúl. A visszafizetett fejlesztési célú támogatást pedig a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Ez a rendelkezés már a 2008-ban indult üzleti évről készült beszámolóban is alkalmazható. Jelenleg a vállalkozásoknak a számviteli politikájuk keretében elkészítendő pénzkezelési szabályzatban meg kell határozniuk a napi záró készpénzállomány maximális összegét. A törvényváltozások oly módon korlátozzák a készpénzes tranzakciókat, hogy ez a maximális érték a jövőben nem haladhatja meg az 500.000 Ft, vagy az előző évi, éves szintre számított összes bevétel 1,2 %-át - vagyis a kettő közül a magasabb összeget. A napi készpénzállomány értékét a módosítás egyébként az adott hónap naptári napjainak záró készpénz-állományát figyelembe véve, azok naptári hónapra számított napi átlagában állapítja meg - erre vonatkozik tehát az 500.000 Ft-os határ.

A jogelőd nélkül alapított vállalkozások esetében viszont a maximális napi átlag az alapítás üzleti évében és az azt követő üzleti évben nem haladhatja meg az 500.000 Ft-ot. Az éves záró állomány maximális értékét pedig, amíg az előző évi összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, a megelőző üzleti év összes bevétele alapján kell meghatározni. Az elfogadott módosítások kibővítik a számviteli törvényben felsorolt "egyéb bevétel" és "egyéb ráfordítás" jogcímeket. Ezek között - jellegüknek megfelelően - külön nevesítik a kerekítési különbözeteket, például az 1 és 2 forintos érmék bevonása miatt keletkező különbözetet. Ez a rendelkezés alkalmazható már a 2008-ban indult üzleti évről készült beszámolóban is. Új, az egyéb bevételek összegét csökkentő tételek is bekerültek a törvénybe. Ilyen például az értékesített és a szerződési feltételek teljesítésének meghiúsulása miatt később visszavett, ám a két időpont között használt tárgyi eszközök, vagy immateriális javak visszavételkori piaci értéke. A csökkentő tétel azonban legfeljebb az eredeti eladási ár, vagy - a teljesítés későbbi meghiúsulása esetén az eredeti ellenértéknek részben, vagy egészben visszatérített értéke lehet.