CÉGAUTÓADÓ
2009.
Hogyan lehet
legálisan elkerülni a
cégautóadót? A törvény
szerint a magánautókat is megadóztatják
február
1-től.
Abban az esetben, ha a dolgozó vagy alkalmi
megbízatású személy
útnyilvántartást készít a
magánautó cég érdekében
történt használatáról, akkor
az autó tulajdonosának adót kell fizetni.
DE !!!! Ha ugyanebben az esetben nem útnyilvántartáson, hanem
kiküldetési rendelvényen történik az
elszámolás akkor NEM KELL
cégautóadót fizetni. A különbség
a két esetben annyi, hogy a kiküldetési
rendelvény formai követelménye más, valamint
a kiküldetési rendelvény 2
példányú, az egyik a cégnél, a
másik a dolgozónál van. Az
adómentesség csak
abban az esetben él, ha az elszámolás az
üzemanyagköltségre és
kilométerenkénti
9 Ft karbantartási költséggel van elszámolva.
TIPPEK:
- Vásárláskor
magánautót vásároljon aki teheti
- Céges
tulajdonban lévő autó átírása
magánszemély nevére
- Megoldás
lehet kisvállalkozóknak, ha az autó
maradványértéke már 0-a, vagy
minimális, akkor ha a cég eladja a dolgozónak az
autót, akkor a dolgozó a költségeket
elszámolhatja kiküldetési rendelvényen,
viszont a cégnek nem kell cégautóadót
fizetni.
A
gépjárműadó törvény 17/A. §
kimondja hogy az adó
tárgya a nem magán személy tulajdonában
lévő autó. (2) Nem adóköteles a
kiküldetési rendelvénnyel elszámolt
költségtérítés. Ugyanakkor a 17/C.
§ azt
taglalja, hogy ha költséget számol el a
magánszemély, akkor adókötelezetté
válik. Hogyan kell ezt értelmezni?
1.
Az új típusú cégautóadót
2009. február 1-jétől azon
személygépkocsik után kell megfizetni, amelyek nem
magánszemély tulajdonában
állnak, vagyis adótárgyi kör
teljeskörűen érvényesül a jogi és a nem
jogi
személyiségű szervezeteknél,
társaságoknál függetlenül attól,
hogy használják-e
magáncélra a személygépkocsit.
2.
A magánszemély tulajdonában álló
személygépkocsi után
akkor áll fenn az adókötelezettség, ha nem
kiküldetési rendelvény alapján kap
költségtérítést. Amennyiben a kifizető
(és már nemcsak a munkáltató 2009-től)
kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki a
költséget a magánszemély
tulajdonában álló személygépkocsival
megtett utak alapján és utazási stb.
költséget számol el, akkor a gk. használat
hivatali, üzleti utazással
összefüggésben merül fel, így az
igazolás nélkül elszámolható
költségtérítésnek
minősül (Szja tv. 7. § (1) bek. r) pontja és 3. sz.
melléklet II/6. pont
szerint). Ha a magánszemély tételes
költségelszámolást választ, vagy a
kiküldetési elszámolás meghaladja a
normaköltséget (jelenleg 9 Ft/km), akkor
cégautóadó fizetési
kötelezettsége keletkezik (kivéve, ha a
meghaladó összeg
után, mint keletkezett jövedelem után megfizeti a
személyi jövedelemadót).
Jogszabály:
1991
évi LXXXII. törvény a
gépjárműadóról
ALKALMI
MUNKAVÁLLALÓI KÖNYV 2009.
Mit kell tudni az alkalmi munkavállalói
könyvről? AM könyvet
válthat ki a munkanélküli,
ellenszolgáltatás nélkül, a lakóhelye,
illetőleg
tartózkodási helye szerint illetékes
munkaügyi központ kirendeltségénél, vagy
az önkormányzat jegyzőjénél.
A
munkavállalónak a tárgyévet követő
január 15-ig az AM
könyvet a kiállítónak le kell adnia.
A
kiállító január 31-ig igazolást ad
ki a munkavállalónak,
amely többek között tartalmazza a munkaviszony
időtartamát, valamint a
munkavállaló tájékoztatását
arról, hogy az igazolás alapján milyen jogok
illetik meg, és milyen kötelezettségek terhelik.
SZÁMLAKIBOCSÁTÁSI
KÖTELEZETTSÉG 2009.
Az
általános forgalmi adó alanya
az általa teljesített
termékértékesítésről,
szolgáltatásnyújtásról köteles
számla kibocsátásáról gondoskodni a
termék beszerzője, a szolgáltatás
igénybevevője részére. Számla
kibocsátásáról kell gondoskodni,
továbbá a
termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás előlegéről is az
adóalany (illetve nem
adóalany jogi személy) partner részére. Az
egyébként előleget fizető felé
számla kiállítása akkor kötelező, ha a
partner a számla kiállítását
kéri.
Számla
bocsátandó ki abban az
esetben is, ha a termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás
teljesítési helye – az
áfa törvény előírásai szerint –
nem belföldön van, feltéve, hogy az adóalanynak
kizárólag belföldön van gazdasági
célú letelepedési helye (gazdasági
célú
letelepedési hely hiányában lakóhelye,
szokásos tartózkodási helye).
A
számlát legkésőbb a
termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás
teljesítését – előleg esetén az annak
kézhezvételét,
jóváírását – követő 15.
napon ki kell bocsátani. A törvényi
feltételek fennállása esetén a
számlaadási kötelezettség gyűjtőszámla
kibocsátásával, illetve egyszerűsített
adattartalmú számla kibocsátásával
is
teljesíthető.
A
számlakibocsátási
kötelezettségnek a kötelezett saját maga,
illetőleg – megbízása alapján a
képviseletében – az általa meghatalmazott is
eleget tehet.
Mentesül
a számlakibocsátási
kötelezettség alól az adóalany, ha a
termék értékesítése, illetve
szolgáltatásnyújtása a
tevékenység közérdekű vagy speciális
jellegére
tekintettel mentes az adó alól, feltéve, hogy az
adóalany gondoskodik az ügylet
teljesítését tanúsító, a
számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelő
bizonylat kibocsátásáról.
Mentesül
a számlakibocsátási
kötelezettség alól az adóalany akkor is, ha a
terméket megvásárló, a
szolgáltatást igénybevevő olyan nem
adóalany személy, aki/amely az ügylet
ellenértékét – az ügylet áfa
törvény szerinti teljesítéséig –
készpénzzel vagy
készpénz-helyettesítő eszközzel
megtéríti és számlát nem kér.
Ilyen esetben az
adóalanyt nyugtaadási kötelezettség terheli.
Nincs mód a számlaadási
kötelezettség alól való
mentesülésre a
következő ügyleteknél:
- Adóalany
részére történő
termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás
- Nem
adóalany jogi személy részére
történő
termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás
- Export,
távolsági értékesítés
- Új
közlekedési eszköz Közösségen
belüli értékesítése
- Sorozat
jelleggel történő építési telek,
beépítés alatt álló, illetve
beépített ingatlan
értékesítése