Jogszabályváltozás 2009.január 1-től

 

 

 

I. Személyi jövedelem adó

 

1.         Összevont adókedvezmény változása

 

A magánszemély összes jövedelme, ha nem haladja meg a 3 millió 400 ezer forintot, azaz összevont adóalap adóját összesen 100 ezer forinttal csökkentheti az őstermelői kedvezménnyel együtt a kiadott igazolások alapján. A kedvezmény egységesen 30%.

 

Igazolt kiadások:

 

a,         Háztartással kapcsolatos szolgáltatások igénybevételének számlázott ellenértéke

b,         TB ellátásra és magánnyugdíjra befizetett és igazolt díj más magánszemély javára,           illetve saját részre történő befizetés esetén (ideértve a kiegészítő tagdíj befizetést is)

c,         Felnőttképzési díj, tandíjigazolás szerint

d,         Életbiztosítás

e,         Adomány

 

A háztartási kiadások (a. pont) az alábbiak lehetnek:

 

a,         Lakásfelújítás és korszerűsítés szolgáltatásai

b,         Gyermekfelügyelet és gondozás

c,         Háztartásvezetés

d,         Házi ápolás

e,         Háztartási nagy gépek karbantartása és javítása

f,         Lakás, lakóház tüzelőberendezéseinek, fűtésrendszerének, égéstermék elvezetésének, hideg-és meleg, valamint szennyvízrendszerének karbantartása és javítása

A kedvezmény alapja a szolgáltatás számlázott ellenértéke, mely a kedvezményt érvényesítő nevére kiállított számla.

 

2.         Adókedvezmények sorrendje

 

Az adókedvezményeket legfeljebb az összevont adóalap adójáig lehet érvényesíteni, azon belül az összevont adókedvezményre vonatkozó korlát mértékéig.

 

Törvényi sorrend a kedvezmény igénybevételéhez:

 

a,         Lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye

b,         Személyi kedvezmény

c,         Alkalmi foglalkoztatás kedvezménye

d,         Összevont adókedvezmény

e,         Őstermelői kedvezmény

f,         Családi kedvezmény

g,         Egyéb jogszabályi kedvezmények

 
 

3.         Adóbevallás

 

Az adóbevallást továbbra is önadózással kell teljesíteni. A munkáltató nem köteles közreműködni az adóelszámolásban.

Bevallást az adóhatóság közreműködésével is be lehet nyújtani törvényi feltételek teljesítése esetén.

 
 

4.         Béren kívüli juttatások

 

2009. január 1-től a béren kívüli juttatás 400 ezer forintos keretösszegét figyelmen kívül kell hagyni, egyedi szabályozások lépnek életbe február 1.-től.

 

a,         Iskolarendszerű képzés esetében a havi minimálbér két és fél szeresében kerül meghatározásra az adómentes juttatás összege. 2006. január 1. után, de 2009. február 1. előtt megkezdett tanulmányokra a régi szabály (400 ezer Ft max.) marad érvényben

 

b,         Adómentes a művelődési intézményi szolgáltatás a minimálbér összegéig. Korlát nélkül adómentes pl. a múzeumi, könyvtári, levéltári szolgáltatás igénybevétele

 

c,         Nem változott az üdülési csekk adómentessége (adóév első napján érvényes minimálbérig adható). A hideg (6.000.- Ft) és melegétkeztetés (12.000.- Ft) adómentessége is változatlan

 

 

5.         Osztalékadó

 

2009-től egységesen 25 % adó terheli az osztalékot, mind egyéni vállalkozó, mind társas vállalkozó tekintetében is. Ezt az adókulcsot a korábban jóváhagyott osztalékokra is lehet alkalmazni.

 

Átmeneti (egyszeri alkalomra szóló) előírás jelent meg a jogszabály kedvezményes 10 %-os kulcsú rendelkezései között, mely a tagi kölcsön elengedésének, osztalékként való kifizetésének ad igen szűk, de kedvező teret.

Az elengedett tagi kölcsönt 10 % adóval terhelten lehet kifizetni a 2008 évi adózott eredmény terhére megállapított osztalékból, legkésőbb 2009. június 30-ig.

A határidő betartása kötelező, be nem tarása jogvesztő!

A tagi kölcsön eredetét az APEH nem vizsgálja, illetve nem vizsgálhatja esetleges vagyonosodási ellenőrzés során.

A tagi kölcsön feletti rész osztalékadója, természetesen 25 %. A kedvezményes adókulcsú osztalékot nem terheli 14 % EHO, és vagyonszerzési illeték sem.

 

 
6.         Cégautó adó változása

 

2009. február 1-től megszűnik az a lehetőség, miszerint az egyéni vállalkozó jogosultságot nyer a személykocsi valamennyi költségének elszámolására a cégautó adó megfizetésével. Ez a szabály kizárólag bérbeadás esetén marad meg a jövőben.

Ezzel egyidejűleg változik a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó adózók – elsősorban egyéni vállalkozó – személygépkocsi költség elszámolásának szabályai.

Az átalány értékcsökkenés és egyéb költségek elszámolása mellett a cégautó adó fizetési kötelezettség ezután is fennmarad.

Egyik legnagyobb törvénymódosulás, hogy 2009. február 1-től a cégautó adó kikerül a személyi jövedelemadó hatálya alól, ugyanakkor bekerül a gépjárműadó törvény rendelkezései közzé. A januári adókat a régi szabály szerint kell megfizetni.

Az új szabályt lásd VI.

 

 

II. ÁFA

 

Az ÁFA törvény jelentős változást nem tartalmaz 2009. évre vonatkozóan.

A számlázás szabályai szigorodnak február 1-től, miszerint ha előleget magánszemély, vagy nem jogi személy fizet és ezen összeg eléri vagy meghaladja a 900 ezer forintot, számlát kell kibocsátani akkor is, ha egyébként azt nem kérik.

A számlakibocsátás határideje nem változik, készpénzfizetés esetén az ügylet bonyolításával egyidejűleg, egyéb esetben 15 napon belül kell megtörténnie.

Változik a készpénzforgalom szabálya, melyről az adózás rendje törvény rendelkezik. Az új szabályt lásd: IV. 8 pont, valamint V.

 

III. Adózás rendje (Art.) törvény

 

1.         TEÁOR szerinti tevékenység bejelentése

 

A cégtörvény előírása alapján a vállalkozásoknak gondoskodni kellett a TEÁOR 03-ról a TEÁOR 08-ra való áttérésre azon esetekben, mely automatikusan nem fordítható át. E bejelentési határidő adminisztratív okok miatt többször módosult, de a végső határidő a 2009. évben benyújtandó első adó megállapítási időszak adóbevallásának határideje.

 

 
2.         Szigorodnak az adószám felfüggesztés szabályai

 

Tájékoztatásul: az APEH honlapján a felfüggesztett adózók névsora ellenőrizhető, melyet különösen új partner esetén célszerű elvégezni.

A felfüggesztés idején a befogadott számla ÁFA tartalma levonásba nem helyezhető.

 

 
3.         Számviteli beszámolók, mérlegek közzététele

 

2009-től a beszámolók elektronikus úton tehetők közzé a kormányzati portálon keresztül a Cégközlöny részére. A közzétételi díj egységesen, vállalkozási formától függetlenül 3.000 Ft lesz.

Az elektronikus űrlap beadása és a közzétételi díj megfizetése együttesen jelenti azt, hogy a cég eleget tett beszámolási kötelezettségének.

Azon cégek adószámát 60 napra felfüggesztik, akik közzétételi kötelezettségüket elmulasztják és a felszólítást követő 15 napon belül sem nyújtják  be a mérleget, illetve fizetik be a 3.000 Ft-ot.

Átmeneti rendelkezés szerint 2009. április 30-ig papír alapon a régi szabály szerint beadható a Mérleg beszámoló. A 2008-as évre vonatkozó beszámolónál javaslom ezen határidőt mindenkinek!

 
 

4.         Éves bevallási határidő hosszabítása

 

Az adózói igények figyelembe vétele mellett a február 15-ig éves elszámolású adók bevallási határidejét február 25-re módosították a bevallások sűrűségének csökkentése miatt.

 

 
5.         Szigorodó adóbírságok

 

Az új szabályozás értelmében az adóbírság mértéke az adóhiány 50 %-a helyett 75 %-ra emelkedik azon esetekben ahol az adóhiány bevétel eltitkolás, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások hamisításával, megsemmisítésével függ össze.

 

6.         Számlatartási kötelezettség

 

Megsértése esetén (pl.:EVA adóalany) az igénybe vett szolgáltatás értékének 20 %-ig terjedő bírság szabható ki.

 

 
7.         Igazolatlan eredetű árú

 

Esetén a bírság 1 millió forint is lehet. Fő szabályként megjelenik, hogy a bírság az áru értékének 40 %-a, de minimum 10 ezer forint legyen.

 

 
8.         Készpénzforgalom korlátozása (Art. 172. § (20)

 

Azon adózókra terjed ki ezen szabályozás, akik egyébként is bankszámlanyitásra kötelezettek.

Szigorú szabály 2009.02.02-től a következő:

Az adózók közötti ügylet készpénz forgalmának értéke nem lehet több 250.000.- Ft-nál. Ha ezen értéket meghaladja a készpénzforgalom, akkor a kifizetés teljesítőjére a 250.000.- Ft-ot meghaladó rész 20 %-ig terjedő bírság szabható ki.

Egy ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számolni. Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű minimum egy havi teljesítést össze kell számolni.

 

9.         Szankciók

 

A fekete foglalkoztatás bírság szankciója sem enyhül 2009.-ben sem. Személyenként 500 ezer forint bírság is kiszabható.

Ugyancsak ilyen magas a bírság szankció nyugta adás elmaradás esetén is.

 

 
IV. Számviteli törvény változása

 

Nagy figyelmet érdemel a jogszabály 14 § - ának módosulása a házi pénztárra vonatkozóan.

A napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga, nem haladja meg az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 1,2 %-át, illetve ha az előző év összes bevételének 1,2 %-a nem éri el az 500.000 Ft-ot, akkor az 500.000 Ft.

 

 

V. Minimálbér változása

 

2009. január 1-től a minimálbér összege 71.500.- Ft-ra, a garantált bérminimum 87.000.- Ft-ra módosul. A garantált bérminimum 2009. július 1-től 87.500.- Ft lesz. A munkavállalók esetleges bér átsorolása a munkáltató kötelezettsége. Ezt szíveskedjenek elvégezni.

 
 

VI. Pénztárgép kiíratás szabálya

 

Nem változott! A kiírási határidő: tárgyévet követő év február 28.

VII. Gépjárműadó törvény

 

A gépjárműadó törvény jelentősen átalakult, hisz ide került be az Szja törvényből a cégautó adó. Adóköteles az a személygépjármű, amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá a számvitelről szóló törvény szerint költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el rá.

Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépjármű amelyre tekintettel költségtérítést kizárólag kiküldetési rendelvény alapján (vagy üzemanyag megtakarítás jogszabály szerint) kap az APEH norma alapján.

Az adó alanya a gépjármű tulajdonosa. Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személy esetén, az aki a gépjárművet használja, illetve költséget számol el rá.

Adófizetési kötelezettség kezdete a tulajdonszervezést, lízingbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik. Továbbra is mentes az adó alól a mentő, tűzoltó, rendőrségi - megkülönböztető jelzést használó személygépjármű.

Mentes a továbbértékesítésre beszerzett, a halottszállító, az egyházi alapfeladatra használt személygépjármű, valamint az OEP finanszírozású háziorvosok, gyermekorvosok e tevékenység ellátása érdekében használt személygépjárművei.

 

Adó mértéke:

 

- 1600 cm³ alatti gépjármű esetén 7000.- Ft/hó

- 1600 cm³ fölötti gépjármű esetén 15.000.- Ft/hó

 

A kétszeres adóztatás elkerülése érdekében, a negyedévre fizetendő adóból levonható a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó amelyben mindkét adófizetési kötelezettség fennáll, feltéve, hogy a gépjárműadó fizetési kötelezettségnek határidőben eleget tett az adózó.

A bevallási és a befizetési kötelezettséget negyedévente, negyedévet követő 20.-ig kell teljesíteni.

A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély őrzi elévülési időig.

Az átalányadózó és az EVA alany egyéni vállalkozóknak nem kell cégautó adót fizetni.

Fizetni kell azonban az EVA hatálya alá tartozó társaságnak. Azon egyéni vállalkozóknak, őstermelőknek akik nyilvántartás nélkül számolhatnak el 500 km/hó költséget cégautó adót kell fizetniük.

A személygépkocsi fogalmát az Szja törvény szabályozza, ez alapján kell a besorolást elvégezni.

Személygépjármű: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

VIII. Illeték

 

a,         Illetékmentesség örökléskor – örökösönként 20 millió forintig illetékmentes az örökhagyó szülője, gyermeke, háztartásában eltartott szülő nélküli unokája, házastársa által örökölt vagyon.

 

b,         Telek feltételes mentessége – ha a telektulajdont a beépítését vállaló gazdálkodó szervezet szerzi meg s a lakóház felépítésére nyitva álló 4 éves határidő előtt átalakul, a jogelőd által vállalt kötelezettség, beleértve a határidőket vagy az esetleges késedelmi pótlékokat is, átszáll az ingatlant megszerző jogutódra. Az ingatlan felépítése így az ingatlant szerző jogutód köteles.

 

 

IX. Jövedéki adótörvény - vendéglátó egységekre vonatkozó új előírás 2009. február 1-től.

 

Bár a legfrissebb hírek szerint a még hatályba sem lépett szabályt vissza akarják vonatni a tavaszi ülésszakon!!!

 

Vendéglátóhelyet működtetőnek folyamatos nyilvántartást kell vezetni az alkoholtermék készletforgalmáról - napi beszerzésről és értékesítésről és zárásról, kivéve a sört, pezsgőt és a köztes alkoholtermék pl.: vermut. A nyilvántartás a 8/2004 PM. Rendelet szerint számítógépen is vezethető. Vámhatósági engedély szükséges hozzá.

 
 

X. Társadalombiztosítás

 

1,         Nem változott azon rendelkezés, miszerint a nem biztosított magánszemély köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni (150.- Ft/nap) Ennek hiányában ingyenes orvosi ellátásra nem jogosult. A kiegészítő tevékenységét folytató (nyugdíjas) egyéni-és társas vállalkozó után fizetendő egészségügyi szolgáltatás járulék havi összege 4500.- Ft/hó (150.-Ft/nap). Változás továbbá, hogy csak egy vállalkozásban kell ezen járulékot megfizetni.

 

2,         EHO törvény módosítása követi az Szja törvény cégautó adó változását, így kikerül a törvényből az adó utáni 25 %-os EHO fizetési kötelezettség. Nem kell 11 %-os EHO-t fizetni az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak egyes szolgáltatásainak igénybevétele után sem. Ilyenek – természetgyógyászat, rekreációs üdülés, sporteszközvásárlás, gyógyteák…stb.

 

3,         NYENYI adatszolgáltatást 2009. évre kell utoljára teljesíteni 2010. április 30-ig.

 

4,         A munkaadói járulék változatlanul 3 %, alapja a társadalombiztosítási járulékalap. A munkavállalói járulék 1,5 % alapja az egészségbiztosítási járulékalap. A szakképzési hozzájárulás mértéke 1,5 % marad, alapja a társadalombiztosítás járulék alap. Éves elszámolása február 15-ről, február 25-re módosul.

 

5,         Családi pótlék mértéke 12.700,-Ft/fő/hó, 3 vagy több gyermek esetén 16.700.-Ft/fő/hó

(Csjt. Törvény 12.§). Minimál nyugdíj összege: 27.130.- Ft.