R e n d é s z e t i V
é d e g y l e t
módosításokkal
egységes szerkezetben foglalt
A L A P S Z A B Á L Y A
A
Magyar Köztársaság rendvédelmi szerveinek
állományába tartozók a rendvédelmi
szervezet jövőjéért érzett
felelősségüktől vezérelve, az
önkéntességen és a
legszélesebb körű demokratizmuson alapuló
Rendészeti Védegylet létrehozását
határozták el abból a
célból, hogy a nemzeti és az Európai
Uniós
rendvédelmi hagyományok ápolásával,
a kulturális és sportélet adta lehetőségek
széleskörű biztosításával,
továbbá az egyéni-és szakmai
érdekképviseleti
rendszer kiszélesítésével
segítsék a rendvédelmi munkát
élethivatásuknak
tekintő embereket.
1.§
A társadalmi szervezet
neve:
Rendészeti
Védegylet, rövidített neve: RV
A társadalmi szervezet
székhelye:
6724
Szeged, Moszkvai krt. 12-18. szám
A
Rendészeti Védegylet jogi személy
A
Rendészeti
Védegylet jelképe és
jelvénye:
A
Rendészeti Védegylet jelképe: álló
ellipszis formában felfelé állított
ezüst
lovagi kard, az ellipszis felső kék háttérben az
EU sárga csillag szimbólumok
félkörben futó Rendészeti Védegylet
felirattal, az ellipszis alsó részének
hátterében piros-fehér-zöld szalagsáv.
A
Rendészeti Védegylet jelvénye: a jelkép
aranyszínű ellipszis kerettel
2.§.
A
Rendészeti Védegylet a tagjai egyéni-és
szakmai érdekképviseletét ellátó
és
biztosító, szociális, kulturális és
rekreációs igényei
érvényesülését saját
anyagi eszközeivel is elősegítő, a rendvédelmi
szervek és testületek nemzeti és
Európai Uniós rendvédelemi hagyományait
ápoló társadalmi szervezet, szakszervezet.
A Rendészeti Védegylet önsegélyező,
továbbá nem kereskedelmi jellegű gyermek és
felnőtt üdültetési tevékenységet folytat.
A
Rendészeti Védegylet céljai
A rendészeti szervek
és testületek
állományába tartozó tagjainak
érdekvédelme és képviselete
A
tagok társadalmi, gazdasági, szociális,
kulturális és foglalkoztatási
jogviszonyával összefüggő, valamint az élet-,
szolgálati- és
munkakörülményeiket érintő érdekeinek
és jogainak egységes, hatékony
képviselete, illetőleg védelme.
Ennek
keretében:
Þ
védi és képviseli a
tagság szolgálati-,
köztisztviselői-, közalkalmazotti jogviszonyával,
munkaviszonyával kapcsolatos
jogait és jogos érdekeit;
Þ
a rendvédelmi szervekkel és
testületekkel együttműködve
képviseli a tagság kollektív szakmai
érdekeit;
Þ
képviseli a rendvédelmi
dolgozók testületi szakmai
érdekeit más társadalmi vagy állami szervek
előtt;
Þ
megvizsgálja a rendvédelmi
szervek és testületek
szervezetét, vagy annak tagjait ért
támadásokat és ezekkel kapcsolatban
állást
foglal;
Þ
tagjainak -foglalkoztatási
jogviszonyukkal
összefüggésben ért jogsérelem
esetén- biztosítja a jogi képviseletet;
Þ
óvja és erősíti a
rendvédelem alkotmányos garanciáit;
A tagok szakmai,
tudományos, oktatási,
sport, szociális és kulturális igényeik
érvényre juttatásának
elősegítése
Ezek
megvalósulása érdekében:
Þ
pénzeszközeiből e célokra
alapot létesít és azok
megvalósításához a helyi csoportoknak,
tagszervezeteknek és azok tagjainak
támogatást nyújt;
Þ
közreműködik tagjainak
képzésében,
továbbképzésében,
segítséget nyújt az önképzéshez;
Þ
támogatja a Rendészeti
Védegylet tagjainak tudományos
tevékenységet, tudományos pályázatot
hirdet meg;
Þ
szervezi és ösztönzi
tagjainak művészeti, kulturális
tevékenységét, megteremti az ilyen igények
kielégítésének szervezeti formáit;
Þ
tagjai egészségének
megőrzése, az egészséges
életmód érdekében keresi a
sportolási lehetőségeket, ilyen
rendezvényeket szervez, illetve támogat;
Þ
a sport, a szabadidősport, az
egészséges élet, a
természeti környezet, a rendészeti és
rendvédelmi tudomány-és technika, a
hagyományőrző kultúra értékeit
ápolja és védi;
Þ
nemzetközi kapcsolatokat
létesít és tart fenn;
Þ
díjakat, elismeréseket
alapít és adományoz;
Þ
tevékenységével tagjainak
és azok gyermekeinek
igényeit, környezetük fejlődését
szolgálja;
Hagyományőrzés
Þ
a rendvédelmi kultúra
értékeink megismertetése,
megőrzése, ápolása;
Þ
hagyományaink, nemzeti
örökségünk ápolásával a
jövő
nemzedék segítése;
A
társadalmi szervezet céljának
elérése érdekében együttműködik
az
érdekképviselet,
érdekérvényesítés rendvédelmi
szervezeteivel és más társadalmi
szervezetekkel. Szervezi és ösztönzi tagjainak
művészeti, kulturális
tevékenységét, megteremti az ilyen igények
kielégítésének szervezeti formáit.
Szorgalmazza a rendvédelmi szervezet
korszerűsítését, a feladatokhoz orientált
szervezeti struktúra kialakítását, ennek
érdekében kifejezi testületi
véleményét a rendvédelmi szervezetet
érintő jogszabályok tervezeteiről.
3.§
A
Rendészeti Védegylet tagsága
A
Rendészeti Védegylet tagja lehet az 1996. évi
XLIII. törvény 1. § (1)
bekezdésében felsorolt
munkáltatóknál foglalkoztatott -szolgálati
(hivatásos,
szerződéses), köztisztviselői, közalkalmazotti
jogviszonyban, munkaviszonyban
álló- valamennyi személy, a
közigazgatás területén rendvédelmi
feladatokat
ellátó valamennyi foglalkoztatott, valamint ezen
szervektől nyugállományba
vonult személyek.
A
tagsági viszony keletkezése
A
tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat
kitöltésével és a tagdíjfizetés
rendjére és módjára
–illetményből történő levonás,
készpénzben történő
teljesítés- vonatkozó nyilatkozat
megtételével azon a napon jön létre, mikor a
felvételét kérő személyt a tagszervezet
elnöke, tagszervezet hiányában a
Rendészeti Védegylet Elnöke a
tagnyilvántartásban regisztrálta.
A
tagsági viszony megszűnése
1.
kilépéssel
2.
törléssel
3.
kizárással
4.
a tag halálával
Kilépés: A Rendészeti Védegylet tagja
havi tagdíjat fizet. A
tagsági viszonya kilépéssel szűnik meg, ha a tag
nyilatkozik írásban kilépési
szándékáról, vagy a tagdíj
fizetésére vonatkozó nyilatkozatát
visszavonja.
Törlés: Azt a tagot, aki tagdíjfizetési
kötelezettségének
önhibájából 3 hónapig
nem tesz eleget, ezt követő 30 napon belül fel kell
szólítani –határidő
megjelölésével- a
tagdíjhátralék befizetésére.
Amennyiben a felszólításban
megjelölt határidő eredménytelenül telt el, a
tagot a következő hónap első
napjától törölni kell a
tagnyilvántartásból.
Kizárás: A tag akkor zárható ki, ha
magatartása hivatásához,
szakszervezeti tagsági jogviszonyához méltatlan. A
tag kizárásáról - az
illetékes helyi csoport, tagszervezet javaslata alapján,
a Felügyelő Bizottság
véleményét kikérve – a
Rendészeti Védegylet Elnöksége dönt.
Döntése ellen 15
napon belül halasztó hatályú
fellebbezés terjeszthető elő a Rendészeti
Védegylet Választmányához.
A
tagsági viszony tartalma
A
Rendészeti Védegylet tagjának joga, hogy:
Þ
válasszon;
Þ
a szervezet munkájában,
rendezvényein, pályázatain
részt vegyen;
Þ
a szakszervezetben bármely
választott tisztséget
betöltsön;
Þ
bármilyen – a Rendészeti
Védegylet működési körébe
tartozó - ügyben előterjesztést, javaslatot tegyen a
Rendészeti Védegylet
bármely önkormányzati szervéhez;
Þ
a Rendészeti Védegylet
bármely önkormányzati szervétől
felvilágosítást kérjen;
Þ
a Rendészeti Védegylet
tudományos, oktatási, szociális,
kulturális és sporttámogatását
igényelje, a Rendészeti Védegylet ilyen
tevékenységében cselekvően részt vegyen;
Þ
a Rendészeti Védegylet
bármely önkormányzati szervének
törvénysértő, alapszabály ellenes
határozatát - a tudomására
jutástól számított
30 napon belül - a bíróság előtt
megtámadja;
Þ
igényelje azt, hogy
ügyében, érdekeinek védelmében
és
érvényesítésében a
tisztségviselők és az önkormányzati szervek
eljárjanak;
Þ
kezdeményezze a tisztségviselők
és az önkormányzati
szervek tevékenységének ellenőrzését;
Þ
kezdeményezze a tisztségviselők
visszahívását;
Þ
igénybe vegye a Rendészeti
Védegylet juttatásait és
szolgáltatásait, így különösen
szociális segélyt, üdültetést,
jogsegélyt (jogi
tanácsadás, peres-és peren kívüli
képviselet);
A
Rendészeti Védegylet Koordinációs
Irodákat működtet. A Koordinációs
Irodák a
hozzá forduló tagoknak jogi támogatást
nyújtanak. A Koordinációs Irodák
munkatársai, illetve ügyvédek, ügyvédi
irodák ellátják a bíróság,
és más
hatóság előtti képviseletet. A
tagnak a
tagszervezet elnökségének döntése
szerinti mértékben és módon
képviselet jár a
szolgálati, illetőleg foglalkoztatási
jogviszonyával összefüggő büntető-,
munkaügyi- és polgári peres ügyekben, valamint
kártérítési és fegyelmi
eljárások során. A jogi képviselettel
összefüggő megbízási szerződéseket
és a
meghatalmazásokat a Rendészeti Védegylet
Alelnöke tartja nyilván.
A
tag kötelezettsége, hogy:
Þ
eleget tegyen az alapszabályban
meghatározott
kötelezettségeinek;
Þ
részt vegyen a Rendészeti
Védegylet szerveinek
tevékenységében;
Þ
választott tisztségét
legjobb tudása szerint betöltse;
Þ
segítse elő a Rendészeti
Védegylet céljainak
megvalósulását és ennek
érdekében tagtársaival működjön
együtt;
Þ
tagdíjfizetési
kötelezettségének tegyen eleget;
Þ
tanúsítson
hivatásához, egyesületi tagságához
méltó,
etikus magatartást.
4.§
A
Rendészeti Védegylet szervezete és
tisztségviselői
A Rendészeti
Védegylet önkormányzati
szervezete:
1.
Tagszervezetek
2.
Tagszervezeti
csoportok
3.
Tagszervezetek
elnökségei
4.
Tagszervezeti
közgyűlések
5.
Régiók
6.
Régió elnökségek
7.
Régió közgyűlések
8.
Tagozatok
9.
Tagozat elnökségek
10.
Tagozat közgyűlések
11.
Rendészeti Védegylet
Elnöksége
12.
Rendészeti Védegylet
Felügyelő Bizottsága
13.
Rendészeti Védegylet
Gazdasági Ellenőrző Bizottsága
14.
Rendészeti Védegylet
Választmánya
15.
Rendészeti Védegylet
Közgyűlése
A Rendészeti
Védegylet tisztségviselői:
1.
tagszervezeti
csoportvezető-helyettesek
2.
tagszervezeti
csoportvezetők
3.
tagszervezeti
elnökség tagjai
4.
tagszervezeti
szervezőtitkárok
5.
tagszervezeti
gazdasági-titkárok
6.
tagszervezeti
alelnökök
7.
tagszervezeti
elnökök
8.
tagszervezeti
közgyűlés küldöttei
9.
régió alelnökök
10.
régió elnökök
11.
régió közgyűlés
küldöttei
12.
régi elnökség tagjai
13.
tagozat alelnökök
14.
tagozat elnökök
15.
tagozat közgyűlés
küldöttei
16.
tagozat elnökség tagjai
17.
Rendészeti Védegylet
Nyugdíjas Referense
18.
Rendészeti Védegylet
Üdülési és Rekreációs Referense
19.
Rendészeti Védegylet
Ifjúsági és Kulturális Referense
20.
Rendészeti Védegylet Sport
Referense
21.
Rendészeti Védegylet
Nemzetközi Kapcsolatok Referense
22.
Rendészeti Védegylet
Kommunikációs Referense
23.
Rendészeti Védegylet
Minőségirányítási és
Stratégiai
Referense
24.
Rendészeti Védegylet Szervező
Titkára
25.
Rendészeti Védegylet
Gazdasági Titkára
26.
Rendészeti Védegylet
Főtitkára
27.
Rendészeti Védegylet
Alelnöke
28.
Rendészeti Védegylet Elnöke
29.
Felügyelő Bizottság tagjai
30.
Felügyelő Bizottság Elnöke
31.
Gazdasági Ellenőrző Bizottság
tagjai
32.
Gazdasági Ellenőrző Bizottság
Elnöke
33.
Rendészeti Védegylet
Választmányának tagjai
34.
Rendészeti Védegylet
Választmányának Elnöke
35.
Rendészeti Védegylet
Közgyűlésének küldöttei
36.
A Rendészeti Védegylet
önkormányzati szervei által
meghatározott feladat ellátásával
megbízott személyek
5. §
A
Rendészeti Védegylet önkormányzati
szervei
A
Rendészeti Védegylet testületeit és
ügyintéző szerveit a tagság érdekeinek
érvényesítésére és
képviseletére hozza létre.
Területi
tagoltságához és szolgálati ágaihoz
igazodó munkahelyi, szakmai –tagozati-
szervezeti rendben, valamint régiók szerint szerveződik.
Az
önkormányzati szervek
felépítését,
összetételét, működési szabályait
a tagság
dönti el. Az egyes szervek működési rendjüket
szervezeti és működési
szabályzatban rögzítik. A szervezeti és
működési szabályzatot az alapszabállyal
összhangban kell elkészíteni. Szervezeti és
működési szabályzat megalkotása
kötelező a tagszervezetnek, a régióknak, a
tagozatoknak, a Rendészeti Védegylet
Elnökségének, a Rendészeti Védegylet
Felügyelő Bizottságának, a Rendészeti
Védegylet Gazdasági Ellenőrző Bizottságának
és a Rendészeti Védegylet
Választmányának.
A
tagság dönt arról is, hogy a szakszervezet
ügyeinek ellátására milyen hivatali
apparátust működtet.
A határozathozatal rendje
Az
önkormányzati szerv határozatképes,
amennyiben tagjainak több mint fele jelen
van. Határozatait fő szabály szerint nyílt
szavazással hozza. A szerv titkos
szavazást rendelhet el a szerv elnökének vagy a
szerv tagjai egyharmadának
kezdeményezésére. Személyi
kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan
történik.
A
Rendészeti Védegylet határozatait fő
szabály szerint egyszerű többséggel hozza.
Egyszerű többségű az a határozat, melynek az
elfogadásához a határozatképes
számban jelenlévők több mint felének
támogató szavazata szükséges.
Minősített
többségű az a határozat, melynek az
elfogadásához a szavazásra jogosultak több
mint felének támogató szavazata
szükséges. Minősített többséget
igénylő
tárgykörök: alapszabály elfogadása,
módosítása, szervezeti-és
működési
szabályzat elfogadása, módosítása,
gazdálkodási szabályzat elfogadása,
tisztségviselő választása, megbízása.
A
Rendészeti Védegylet önkormányzati szerveinek
üléseiről minden esetben
jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből
megállapítható a döntések tartalma,
időpontja és hatálya, illetve a döntést
támogatók és ellenzők számaránya.
Tagszervezet,
tagszervezeti
csoport,
tagszervezeti elnökség, tagszervezeti közgyűlés
A
tagszervezet legalább 10 tag közös
elhatározása alapján jön létre, helyi
hatáskörrel rendelkező önkormányzati szerv.
Tevékenységét a Rendészeti
Védegylet céljainak megvalósítása
érdekében szervezi. A tagszervezet megszűnik,
ha tagjainak száma 10 fő alá csökken.
A
tagszervezetek tagjai, ha a létszám nagysága vagy
a munkahelyek sajátosságai
indokolják, tagszervezeti csoportokat alakíthatnak.
Tagszervezeti csoport
alakításához minimum 10 fő szükséges.
A tagszervezet csoport megszűnik, ha
tagjainak száma 10 fő alá csökken.
Ahol
a tagszervezetben csoportok működnek, a csoport tagjai,
tagszervezeti
csoportvezetőt és csoportvezető-helyettest választanak.
A
tagszervezet elnököt,
alelnököt/alelnököket, szervezőtitkárt
és
gazdasági-titkárt választ, ezen
tisztségviselők alkotják a tagszervezet
elnökségét. A tagszervezet további
elnökségi tagokat választhat a tagszervezet
szervezeti és működési szabályzatában
meghatározott esetekben.
A
tagszervezet képviseletében a tagszervezeti elnök
jár el. Helyettesítését a
tagszervezet szervezeti és működési
szabályzata határozza meg. A tagszervezet
elnöksége nyilvántartja a tag által
rendelkezésére bocsátott személyes
adatokat, havi taglétszám igazolást küld az
elnökségnek.
A
tagszervezeti közgyűlés tagjai az elnökség
tagjai, a tagszervezeti
csoportvezetők, csoportvezető-helyettesek és tagszervezeti
csoportonként a
tagszervezet szervezeti és működési
szabályzatban meghatározott számú
küldött.
Amennyiben a tagszervezeten belül csoport nem működik, akkor
a tagszervezet
tagságának egésze alkotja a közgyűlést.
A
tagszervezet évente legalább egy közgyűlést
tart, melyen az elnök beszámol a
tagszervezet helyzetéről, az előző évben végzett
munkáról és gazdálkodásról. A
közgyűlés elfogadja a tagszervezet következő
évi munkaprogramját, éves
költségvetési beszámolóját,
éves költségvetését, megalkotja a
tagszervezet
szervezeti és működési szabályzatát,
megválasztja, visszahívja a tagszervezeti
elnökség tagjait, a Rendészeti Védegylet
Közgyűlésének küldötteit. A
Rendészeti
Védegylet Közgyűlésének küldöttei
-amennyiben megalakításra kerül régió,
tagozat- egyben a régió és tagozat
közgyűlésének küldöttei is.
A
közgyűlést össze kell hívni, ha a tagszervezeti
közgyűlés tagjainak 1/3-a
írásban –ok és cél
megjelölésével- kezdeményezte, vagy ha a
tagszervezet
elnökének, alelnökének/alelnökeinek,
szervező-titkárának és
gazdasági-titkárának megbízatása
megszűnik. Egyéb esetben a tagszervezet
szervezeti-és működési szabályzatában
meghatározottak szerint.
Tagszervezetek
szétválását a Rendészeti
Védegylet Elnökségének javaslatára a
Rendészeti
Védegylet Választmánya hagyja jóvá.
A
tagszervezet általában nem önálló jogi
személy, azonban a befolyt tagdíj és
egyéb bevételek meghatározott
részével önállóan, a Rendészeti
Védegylet
Gazdálkodási Szabályzatában foglaltaknak
megfelelően gazdálkodik, felel érte. A
Rendészeti Védegylet tagszervezete jogi
személyként is működhet, amennyiben a
tagszervezet közgyűlése úgy dönt.
A tagszervezet jogi személyként
akkor működhet, ha ennek az 1989. évi
II. törvényben megállapított
feltételei biztosítottak,
gazdálkodására irányadók
a Rendészeti Védegylet Gazdálkodási
Szabályzatában foglaltak. A tagszervezet
gazdálkodásának
törvényességét a Rendészeti
Védegylet Gazdasági Ellenőrző
Bizottsága felügyeli.
Régió,
régió közgyűlés, régió
elnökség
A régió
olyan
érdekvédő, érdekegyeztető,
érdekképviseleti és döntést
hozó szervezet, amely a speciális - területi
érdekek figyelembe vételével szerveződik,
és a Rendészeti Védegylet egyes
régiói területén fejti ki
tevékenységét. A Rendészeti
Védegylet régióit és az
ezekhez tartozó tagszervezeteket a Rendészeti
Védegylet Választmánya
határozatban rögzíti. A Rendészeti
Védegylet régióinak meghatározásakor
-lehetőségekhez mérten- a közigazgatás
régiós tagozódását kell figyelembe
venni.
A régió munkáját
a Rendészeti Védegylet Alapszabályában
rögzített célok és feladatok jegyében,
a
Rendészeti Védegylet Programjával összhangban
végzi.
Az egyes régiókban működő
tagszervezetek
döntenek arról, hogy speciális érdekeik
érvényre juttatása érdekében
kívánnak-e
régió szervezetbe tömörülni. A
régió közgyűlés tagjai a
régióba tömörült
tagszervezetek elnökei, alelnökei és
küldöttei, valamint a régió
elnökség
tagjai. A régió közgyűlése megalkotja a
régió munkaprogramját, jóváhagyja az
elnökség szervezeti és működési
szabályzatát, megválasztja a régió
tisztségviselőit: a régió elnököt, a
régió alelnököket, elnökségi
tagokat.
A régió elnöke
tisztségénél fogva a Rendészeti
Védegylet Elnökségének tagja.
Tagozat, tagozat
közgyűlés, tagozat
elnökség
A
tagozat olyan érdekvédő, érdekegyeztető,
érdekképviseleti szervezet, amely a
rendészeti védegyleti tagság valamely
rétegének speciális érdekei
megjelenítésére és
képviseletére szerveződik.
A tagozat
munkáját az Alapszabályban rögzített
célok és feladatok jegyében, a Rendészeti
Védegylet Programjával összhangban végzi.
A tagszervezetek döntenek arról,
hogy
kívánnak-e tagozatot létrehozni. A tagozat
közgyűlés tagjai a tagozatba
tömörült tagszervezetek elnökei, alelnökei
és küldöttei, valamint a tagozat
elnökség tagjai. A tagozat közgyűlése
megalkotja a tagozat munkaprogramját,
jóváhagyja az elnökség szervezeti és
működési szabályzatát, megválasztja a
tagozat tisztségviselőit: a tagozat elnököt, a tagozat
alelnököket, elnökségi
tagokat.
A tagozat elnöke
tisztségénél fogva a Rendészeti
Védegylet Elnökségének tagja.
Rendészeti
Védegylet Elnöksége
Az
Elnökség a Rendészeti Védegylet
állandóan működő, irányító
és végrehajtó
testületi szerve. Dönt minden olyan kérdésben,
amelyet az alapszabály nem utal
a Rendészeti Védegylet
Választmányának, illetve a Rendészeti
Védegylet
Közgyűlésének kizárólagos
hatáskörébe.
Az
elnökség tagjai:
Þ
Rendészeti Védegylet Elnöke
Þ
Rendészeti Védegylet
Alelnöke
Þ
Rendészeti Védegylet
Főtitkára
Þ
Rendészeti Védegylet
Szervezőtitkára
Þ
Rendészeti Védegylet
Gazdasági Titkára
Þ
tagozat elnökök
Þ
régió elnökök
Üléseit
szükség szerint – de legalább
háromhavonta – tartja. Üléseit az
Rendészeti
Védegylet Elnöke hívja össze,
akadályoztatása esetén a szervezeti-és
működési
szabályzatban meghatározott személy.
Az
elnökség hatáskörébe tartozó
kérdések:
Þ
gondoskodik a Rendészeti
Védegylet Közgyűlése,
Választmánya által hozott határozatok
végrehajtásáról;
Þ
előkészíti a Rendészeti
Védegylet Közgyűlésének és
Választmányának ülését;
Þ
évente beszámol
tevékenységéről a Rendészeti
Védegylet
Választmányának, ötévente
beszámol a Rendészeti Védegylet
Közgyűlésének;
Þ
rendszeres kapcsolatot tart más
társadalmi,
önkormányzati és állami szervekkel;
Þ
elsőfokon dönt a tagkizárás
ügyében, másodfokon a
Rendészeti Védegylet Választmánya
jár el;
Þ
célfeladat
ellátására munkacsoportokat hoz létre
és
működtet;
Þ
dönt a Rendészeti Védegylet
költségvetésének terhére
alapítvány
létesítéséről, pályázat
kiírásáról, díj
kitűzéséről;
Þ
a Rendészeti Védegylet
nevében részt vesz hazai-és
nemzetközi pályázatokon;
Þ
jogosult
ügyintéző, hivatali szervezetet létrehozni,
működtetni, azokat felügyelni;
Þ
tagjai
tanácskozási joggal részt vehetnek a
Rendészeti Védegylet bármely
önkormányzati
szervének ülésén;
Þ
javaslatot tesz a Rendészeti
Védegylet Választmányának a
régiók
módosítására;
Þ
dönt a pénzben
megváltott munkaidő-kedvezmény
felhasználásáról;
Þ
működteti a
Rendészeti Védegylet Koordinációs
Irodáit, a regionális irodáit és a tagozati
irodáit;
Þ
külső szervet bízhat meg a
Rendészeti Védegylet
Közgyűlése, a Rendészeti Védegylet
Választmánya és a Rendészeti
Védegylet
Elnökségének kizárólagos
hatáskörébe nem tartozó feladat, valamint a
társadalmi
szervezet vagyonának kezelésével kapcsolatos
technikai feladat (pénzügy,
számvitel, adó stb.) ellátásával;
Þ
a Rendészeti Védegylet
Elnökségéhez érkezett
bejelentéseket, panaszokat kivizsgálja, illetve
továbbítja a Rendészeti
Védegylet Gazdasági Ellenőrző
Bizottságához, Felügyelő
Bizottságához. A
vizsgálat eredményéről 15 napon belül
tájékoztatja a bejelentést-, panaszt
tevőt.
Gazdasági Ellenőrző
Bizottság
A
bizottság öt főből álló testület.
Közreműködik a Rendészeti
Védegylet
központi költségvetésének
tervezésében, ellenőrzi annak
teljesülését és a
Rendészeti Védegylet Gazdálkodási
Szabályzatának megfelelő gazdálkodást.
Javaslatot tesz a gazdálkodás és a
számvitel fejlesztésére, az esetleges hibák
kijavítására.
Munkáját
a Rendészeti Védegylet Választmánya
által jóváhagyott éves munkaterv
alapján
végzi. A Rendészeti Védegylet
Elnöksége jogosult a bizottságot az éves
munkaterven felüli feladat elvégzésével
megbízni.
Ellenőrzései során betekinthet
bármely
érintett szerv irat- és dokumentumtárába,
információt kérhet valamennyi
érintett szervtől és személytől.
A vizsgálat
lezárását követően határozatát
megküldi a Rendészeti Védegylet
Elnökségének.
Amennyiben a szakszervezet
törvényes
működése közvetlen veszélynek van
kitéve, az önkormányzati szerv vagy a
tisztségviselő tevékenységének
felfüggesztésére javaslatot tesz a Rendészeti
Védegylet Választmányának.
Vizsgálatairól és
megállapításairól szükség
szerint de legalább évente tájékoztatja a
Rendészeti Védegylet Választmányát,
beszámol a Rendészeti Védegylet
Közgyűlésének.
Munkája során az
adatvédelmi szabályokat
köteles betartani.
Felügyelő Bizottság
A
bizottság öt főből álló testület.
Ellenőrzi
a Rendészeti Védegylet demokratikus, jogszabályok
szerinti működését.
Folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a Rendészeti
Védegylet önkormányzati
szerveinek és tisztségviselőinek
tevékenysége megfelel-e az Alapszabály és a
jogszabályok rendelkezéseinek. Közreműködik
abban, hogy a Rendészeti Védegylet
tagjainak magatartása feleljen meg a rendvédelmi etika
követelményének.
Munkáját
a Rendészeti Védegylet Választmánya
által jóváhagyott éves munkaterv
alapján
végzi. A Rendészeti Védegylet
Elnöksége jogosult a bizottságot az éves
munkaterven felüli feladat elvégzésével
megbízni.
Ellenőrzései során betekinthet
bármely
érintett szerv irat- és dokumentumtárába,
információt kérhet valamennyi
érintett szervtől és személytől.
A vizsgálat
lezárását követően határozatát
megküldi a Rendészeti Védegylet
Elnökségének.
Amennyiben a szakszervezet
törvényes
működése közvetlen veszélynek van
kitéve, az önkormányzati szerv vagy a
tisztségviselő tevékenységének
felfüggesztésére javaslatot tesz a Rendészeti
Védegylet Választmányának
Vizsgálatairól és
megállapításairól szükség
szerint de legalább évente tájékoztatja a
Rendészeti Védegylet Választmányát,
beszámol a Rendészeti Védegylet
Közgyűlésének
Munkája során az
adatvédelmi szabályokat
köteles betartani
Rendészeti
Védegylet Választmánya
Olyan érdekvédő,
érdekegyeztető,
érdekképviseleti, döntést hozó
és állást foglaló testület, amely a
Rendészeti
Védegylet két közgyűlése között
jár el. Dönt minden olyan kérdésben, amely
nem
tartozik a közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe. Munkáját az
Alapszabályban
rögzített célok és feladatok jegyében,
a Rendészeti Védegylet Programjának megfelelően,
a hatályos jogszabályokban előírt jogok és
kötelezettségek, saját szervezeti és
működési szabályzata, valamint a tagság
megbízása alapján végzi.
Üléseire
szükség szerint, de legalább félévente
kerül sor.
Tagjai:
Þ
a tagszervezetek
alelnökei
Þ
a tagszervezetek elnökei
Þ
régió elnökök
és alelnökök
Þ
tagozat elnökök és
alelnökök
Þ
Rendészeti Védegylet
Nyugdíjas Referense
Þ
Rendészeti Védegylet
Üdülési és Rekreációs Referense
Þ
Rendészeti Védegylet
Ifjúsági és Kulturális Referense
Þ
Rendészeti Védegylet Sport
Referense
Þ
Rendészeti Védegylet
Nemzetközi Kapcsolatok Referense
Þ
Rendészeti Védegylet
Kommunikációs Referense
Þ
Rendészeti Védegylet
Minőségirányítási és
Stratégiai
Referense
Þ
Rendészeti Védegylet
Szervezőtitkára
Þ
Rendészeti Védegylet
Gazdasági Titkára
Þ
Rendészeti Védegylet
Főtitkára
Þ
Rendészeti Védegylet
Alelnöke
Þ
Rendészeti Védegylet Elnöke
Þ
Rendészeti Védegylet
Választmányának Elnöke
A
választmány ülésein a Rendészeti
Védegylet Felügyelő Bizottságának Elnöke
és a
Gazdasági Ellenőrző Bizottságának Elnöke
tanácskozási joggal vesz részt.
A Rendészeti Védegylet
Választmányát a
Rendészeti Védegylet Választmányának
Elnöke képviseli, a helyettesítés
rendjét
a szervezeti-és működés szabályzatban kell
rögzíteni.
Hatáskörébe
tartoznak a következők:
Þ
jóváhagyja a
Rendészeti Védegylet éves központi
költségvetését, dönt az éves
költségvetési
beszámoló elfogadásáról;
Þ
jóváhagyja a Rendészeti
Védegylet Gazdálkodási
Szabályzatát;
Þ
jóváhagyja a Rendészeti
Védegylet Programját
Þ
két közgyűlés
között dönt a tagdíj
mértékéről;
Þ
évente beszámoltatja a
Rendészeti Védegylet Elnökségét,
a Rendészeti Védegylet Gazdasági Ellenőrző
Bizottságát, Felügyelő Bizottságát,
dönt a beszámolók
elfogadásáról;
Þ
kialakítja a Rendészeti
Védegylet álláspontját az
aktuális kérdésekben, melyet a Rendészeti
Védegylet Elnöksége köteles
képviselni;
Þ
az elnökség
döntéseit, határozatait felülvizsgálja,
szükség szerint módosítja,
megváltoztatja, végrehajtásában
felfüggeszti;
Þ
A Rendészeti
Védegylet Elnöki, Alelnöki, Főtitkári
tisztsége megüresedése esetén legfeljebb
3 hónapi időtartamra ügyvivő Elnököt,
Alelnököt, Főtitkárt bíz meg.
Þ
megválasztja a
hazai és nemzetközi szövetségek kongresszusi küldötteit;
Þ
tárgyalja a tagok által
előterjesztett indítványokat;
Þ
elbírálja a Rendészeti
Védegylet Elnökségének
tagkizárást kimondó határozata ellen
benyújtott fellebbezést;
Þ
dönt tisztségviselő vagy
önkormányzati szerv
működésének felfüggesztéséről;
Þ
ellátja a Rendészeti
Védegylet Elnökének személyes
érdekképviseletét,
gyakorolja az elnököt érintő munkáltatói
intézkedések esetén az egyetértési,
véleményezési jogot, valamint a Rendészeti
Védegylet Elnökének
függetlenítése
esetén a munkáltatótól
átruházott munkáltatói jogköröket;
Þ
meghatározza a Rendészeti
Védegylet régiós
struktúráját;
Þ
jóváhagyja a
régiók megalakulását;
Þ
jóváhagyja tagozatok
megalakulását;
Þ
összehívja a Rendészeti
Védegylet Közgyűlését;
Rendészeti
Védegylet Közgyűlése
A
Rendészeti Védegylet legfelsőbb
döntéshozó
szerve a közgyűlés. A közgyűlés tagjai a
küldöttek, valamint a küldötti
jogállású tisztségviselők.
Küldöttek:
A tagszervezet minden megkezdett 100 fő után egy fő
küldöttet delegál a
közgyűlésbe.
Küldötti
jogállású tisztségviselők:
Þ
a tagszervezetek
alelnökei
Þ
a tagszervezetek elnökei
Þ
régió elnökök
és alelnökök
Þ
tagozat elnökök és
alelnökök,
Þ
Rendészeti Védegylet
Nyugdíjas Referense
Þ
Rendészeti Védegylet
Üdülési és Rekreációs Referense
Þ
Rendészeti Védegylet
Ifjúsági és Kulturális Referense
Þ
Rendészeti Védegylet Sport
Referense
Þ
Rendészeti Védegylet
Nemzetközi Kapcsolatok Referense
Þ
Rendészeti Védegylet
Kommunikációs Referense
Þ
Rendészeti Védegylet
Minőségirányítási és
Stratégiai
Referense
Þ
Rendészeti Védegylet
Szervezőtitkára
Þ
Rendészeti Védegylet
Gazdasági Titkára
Þ
Rendészeti Védegylet
Főtitkára
Þ
Rendészeti Védegylet
Alelnöke
Þ
Rendészeti Védegylet Elnöke
Þ
Rendészeti Védegylet
Választmányának Elnöke
A közgyűlésen
tanácskozási joggal vesznek
részt a Rendészeti Védegylet
Felügyelő-és Gazdasági Ellenőrző
Bizottságának
tagjai.
Összehívására
szükség szerint, de legalább ötévenként
kerül sor. Rendkívüli
közgyűlést kell összehívni –ok és
cél megjelölésével- a Rendészeti
Védegylet
Elnökségének, Választmányának
határozatára, a tagság vagy a küldöttek
egyharmadának írásos
kezdeményezésére és akkor, ha a
bíróság elrendeli. A
rendkívüli közgyűlést a felsorolt szervek
határozatának, illetve a tagság,
küldöttek kezdeményezésének a
Rendészeti Védegylet Elnökségéhez
történt
benyújtását követő 60 napon belüli
időpontra kell összehívni.
A közgyűlést a Rendészeti
Védegylet Elnöke
hívja össze oly módon, hogy a napirendet is
tartalmazó meghívót a közgyűlés
időpontja előtt legalább 15 nappal a küldötteknek,
küldötti jogállású
résztvevőknek megküldi.
Ha
a közgyűlés határozatképtelen, a
közgyűlést 1 hónapon belüli időpontra
újból,
ugyanazzal a napirenddel kell összehívni, melyről a
küldötteket az eredeti
meghívóban előzetesen tájékoztatni kell. A
megismételt közgyűlés a megjelentek
számára tekintet nélkül is
határozatképes, melyre az eredeti
meghívóban szintén
fel kell hívni a közgyűlés résztvevőinek
figyelmét.
A
közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe tartozik:
Þ
az alapszabály
megállapítása és
módosítása;
Þ
a szakszervezet más társadalmi
szervezettel való
egyesülésének, úgyszintén
feloszlásának kimondása;
Þ
döntés hazai és a
nemzetközi szakszervezeti
szövetséghez való csatlakozásról
és a kilépésről;
Þ
a Rendészeti
Védegylet Elnökének, Alelnökének,
Főtitkárának, a Rendészeti Védegylet
Választmányának Elnökének, a
Rendészeti Védegylet Nyugdíjas
Referensének,
Üdülési és Rekreációs
Referensének, Ifjúsági és Kulturális
Referensének,
Nemzetközi Kapcsolatok Referensének,
Kommunikációs Referensének,
Minőségirányítási és
Stratégiai Referensének, a Rendészeti
Védegylet
Szervezőtitkárának, a Rendészeti Védegylet
Gazdasági Titkárának megválasztása;
Þ
a Gazdasági Ellenőrző Bizottság
Elnökének és tagjainak,
a Felügyelő Bizottság Elnökének és
tagjainak megválasztása;
Þ
A két Közgyűlés
között végzett munkáról
beszámoltatja a Rendészeti Védegylet
országos
önkormányzati szerveit (a Rendészeti
Védegylet Választmányát, a
Rendészeti
Védegylet Elnökségét, a Gazdasági
Ellenőrző Bizottságot és a Felügyelő
Bizottságot);
Þ
határoz a Rendészeti
Védegylet Elnöksége által
előterjesztett fontos, a Rendészeti Védegyletet
érintő ügyekben és kialakítja a
Rendészeti Védegylet álláspontját az
aktuális kérdésekben, melyet a Rendészeti
Védegylet Elnöksége köteles képviselni;
Þ
tárgyalja a tagok által
előterjesztett indítványokat;
6. §
Az
egyesület tisztségviselői
A
Rendészeti Védegylet tisztségviselőinek feladata,
hogy a Rendészeti Védegylet
céljainak megfelelően szervezzék,
irányítsák és képviseljék a
Rendészeti
Védegylet tevékenységét, gondoskodjanak a
Rendészeti Védegylet Közgyűlése és
Választmánya által hozott határozatok
végrehajtásáról. Feladatuk
ellátása során
kapcsolatot tartanak a rendvédelmi szervek
vezetésével, és a szakszervezettel
kapcsolatba kerülő országos szervekkel, valamint
nemzetközi szervezetekkel
A
Rendészeti Védegylet tisztségviselője az a tag,
aki választás, vagy megbízás
útján a tagság érdekében, annak
bizalmával önként segíti a Rendészeti
Védegylet
céljainak és feladatainak
megvalósulását. A tisztségviselő e
minőségében
törekedni köteles a tagok többségi
álláspontját megismerni, jogos érdekeiket
tevékenysége során minden törvényes
eszköz felhasználásával képviselni.
A
tisztségviselő megbízatása öt évig,
illetve a testület megbízatásának
lejártáig, ha pedig a megbízatása
meghatározott feladatra szólt, annak
befejezéséig tart.
A
tisztségviselők
választása
A
tisztségviselőnek jelölésekor nyilatkoznia kell a
jelölés elfogadásáról és a
tisztséggel járó
összeférhetetlenségről, melyet a
megbízatás teljes időtartama
alatt is vizsgálni kell.
Tisztségre
jelölni (szavazólistára felvenni) csak azt a tagot
lehet, aki a jelölést
írásban illetve szóban (helyben) elvállalja
és kijelenti, hogy a tisztség
ellátásában összeférhetetlenség
nem áll fenn. A szóban tett nyilatkozatot
jegyzőkönyvbe kell foglalni.
Az
tekinthető megválasztottnak, aki a szavazásra jogosultak
több mint felének
érvényes szavazatát megkapta.
Ha
a tisztségre egyetlen jelölt sem kapta meg a
többséget, megismételt szavazást
kell tartani. A megismételt szavazáson azok a
jelöltek vehetnek részt, akik az
előző szavazáson a leadott érvényes szavazatok
legalább 10 %-át megszerezték.
Ez esetben azt kell megválasztottnak tekinteni, aki a
határozatképes számban
jelenlévők legtöbb érvényes szavazatát
megkapta.
A
tisztségviselői
megbízatás megszűnése
Þ
a határidő elteltével
Þ
lemondással
Þ
visszahívással
Þ
ha megszűnik az az önkormányzati
szerv, ahol a
megbízatását kifejti
Þ
a tisztségviselő halálával
Þ
a meghatározott feladat
végrehajtásával
Lemondás:
a tisztségviselő megbízatásáról
bármikor lemondhat. A tisztségviselő lemondása
esetén az ügyek és a rábízott vagyon
átadásáról, illetve az
elszámolás
elkészítéséről a lemondást
követő 30 napon belül köteles gondoskodni.
Visszahívás:
Visszahívásra akkor kerülhet sor, ha a
tisztségviselő tevékenysége ellentétes
az alapszabály vagy jogszabály
rendelkezésével. A megbízatás
lejárta előtti
visszahívást, a tisztségviselőt
megválasztó testület tagjainak legalább
egyharmada jogosult kezdeményezni. A tisztségviselő akkor
tekinthető
visszahívottnak, ha az őt megválasztó
testület szavazásra jogosult tagjainak
több mint fele a visszahívás mellett
döntött.
Tisztségviselői
összeférhetetlenség
A
tisztségviselő megbízatásával kapcsolatban
hozzátartozójával anyagi elszámolási
viszonyba nem kerülhet.
A
szavazatok megszámlálásában nem vehet
részt az, aki a választáson maga is
jelöltként szerepel.
Tagszervezeti elnök
Ellátja
és biztosítja a
Rendészeti
Védegylet helyi szintű képviseletét. A
tagszervezet tevékenységének valamennyi
területét érintően felelős a tagszervezeti
közgyűlés által meghozott döntések
végrehajtásának
megszervezéséért.
Tevékenységéről rendszeresen beszámol a
tagszervezet tagságának.
Felelős az
érdekérvényesítés
helyi szintű megszervezéséért, a tagszervezet
pénzeszközeinek szabályszerű
felhasználásáért.
Ellátja a tagszervezet
tagjainak személyes érdekképviseletét. Jogi
képviseletet igénylő ügyekben
meghatalmaz ügyvédet, ügyvédi irodát
vagy kezdeményezi a Jogi Iroda
munkatársainak közreműködését.
Régió elnök
Feladata – az
Alapszabály
és a Program
keretei között – a Rendészeti Védegylet
Közgyűlése, a Rendészeti Védegylet
Választmánya, a Rendészeti Védegylet
Elnökségének és a régió
közgyűlés és
elnökség határozatainak megfelelően szervezni a
régió munkáját, összehívni
és
vezetni a régió-elnökség üléseit.
Részt vesz a szakszervezet regionális
kapcsolatainak ápolásában. Tevékenységéről
rendszeresen beszámol a régió
közgyűlésének és a régió
elnökségnek.
Tagozat
elnök
Ellátja a
tagozat célját
képező speciális
érdekképviseleti feladatokat. Feladata – az
Alapszabály és a Program keretei
között – a Rendészeti Védegylet
Közgyűlése, a Rendészeti Védegylet
Választmánya, a Rendészeti Védegylet
Elnökségének és a tagozat
közgyűlés és
elnökség határozatainak megfelelően szervezni a
tagozat munkáját, összehívni és
vezetni a tagozat elnökség üléseit. Tevékenységéről
rendszeresen beszámol a tagozat közgyűlésének
és a tagozat elnökségnek.
Rendészeti
Védegylet Nyugdíjas Referense
Képviseli
a Rendészeti Védegylet nyugdíjas tagjainak
sajátos érdekeit a Rendészeti
Védegylet önkormányzati szerveiben. Szervezi a
nyugdíjas tagok sajátos igényeit
kielégítő rendezvényeket.
Rendészeti
Védegylet Üdülési és
Rekreációs Referense
Felelős
a Rendészeti Védegylet üdülési-és
rekreációs tevékenységének
megszervezéséért.
Évente felméri a tagok üdüléssel
kapcsolatos igényeit. Felkutatja a külföldi-és
belföldi üdülési-és
rekreációs lehetőségeket. Szervezi a tagság
üdültetését.
Rendészeti
Védegylet Ifjúsági és
Kulturális Referense
Koordinálja
a Rendészeti Védegylet kulturális
tevékenységét. Felelős azért, hogy a
Rendészeti Védegylet ifjúsága a
rendészeti hagyományokat megismerje, speciális
rétegigényeinek megfelelő szolgáltatásokhoz
jusson.
Rendészeti
Védegylet Sport Referense
Felelős
a Rendészeti Védegylet
sporttevékenységének helyi, régiós,
országos illetve
nemzetközi szintű megszervezéséért.
Folyamatosan figyelemmel kíséri a
sporttevékenységekkel összefüggő
pályázatokat, elkészíti a Rendészeti
Védegylet
pályázati anyagait, felelős a vállaltak
pályázati kiírás szerinti
végrehajtásáért.
Rendészeti
Védegylet Nemzetközi
Kapcsolatok Referense
Felelős
a Rendészeti Védegylet nemzetközi kapcsolatainak
kialakításáért. Kapcsolatot
tart a külföldi szakszervezetekkel, szervezi a
nemzetközi találkozókat.
Rendészeti
Védegylet Kommunikációs
Referense
Felelős
a Rendészeti Védegylet külső-és belső
kommunikációjának
megszervezéséért.
Kapcsolatot tart a hazai-és külföldi
médiumokkal.
Rendészeti
Védegylet Minőségirányítási
és
Stratégiai Referense
Ellátja
a minőségirányítással kapcsolatos,
jogszabályokban meghatározott feladatokat.
Felelős a Rendészeti Védegylet hosszú
távú stratégiájának
kidolgozásáért.
Rendészeti
Védegylet Szervező Titkára
Szervezi
a Rendészeti Védegylet testületi
üléseit, az alelnök távollétében
végzi az
általa meghatározott feladatokat.
Rendészeti
Védegylet Gazdasági Titkára
Elkészíti,
és jóváhagyásra előterjeszti a
Rendészeti Védegylet éves, központi
költségvetését, a Rendészeti
Védegylet Gazdálkodási Szabályzatát.
Folyamatosan
figyelemmel kíséri a Rendészeti Védegylet
gazdálkodását, a hibák
kijavítására
javaslatot tesz. A gazdálkodással összefüggő
jogszabályok változását
figyelemmel kíséri, és ezekről
tájékoztatja a tagszervezetek gazdasági
titkárait.
Rendészeti
Védegylet Főtitkára
Koordinálja
a Rendészeti
Védegylet tagozatainak tevékenységét.
Kezdeményezi az együttműködést a
tagozatokba tömörült tagság országos
szintű munkáltatóival. Részt vesz a
tagozatok országos érdekegyeztetésében.
Felelős a tagozatok alapszabály, valamint
szervezeti-és működési szabályzat szerinti
működéséért. Irányítja
és
koordinálja a
minőségirányítási és
stratégiai referens, valamint a tagozatvezetők
tevékenységét.
Rendészeti
Védegylet Alelnöke
Segíti
és koordinálja az alapszervezetek
érdekképviseleti és érdekvédelmi
tevékenységét. Szervezi a Rendészeti
Védegylet tisztségviselőinek
szakszervezeti-módszertani
felkészítését. Végzi a szakszervezet
munkaidő-
kedvezményének, a tagok után járó
rendkívüli szabadságnak a
felhasználásával, a
létszámigazolással kapcsolatos feladatokat.
Koordinálja a Rendészeti Védegylet
jogi képviseleti tevékenységét,
irányítja a szervező titkár
tevékenységét.
Rendészeti
Védegylet Elnöke
Ellátja
és biztosítja az
Rendészeti
Védegylet képviseletét. A Rendészeti
Védegylet tevékenységének valamennyi
területét érintően felelős a meghozott
döntések végrehajtásának
megszervezéséért, a végrehajtás
ellenőrzéséért.
A
Rendészeti Védegylet Elnökségének
munkájáról évente beszámol a
Rendészeti
Védegylet Választmányának, és
rendszeresen beszámoltatja a Rendészeti Védegylet
elnökségének tagjait.
Ellátja a Rendészeti
Védegylet tisztségviselőinek
érdekképviseletét, személyüket
érintő munkáltatói
intézkedések esetén egyetértési,
véleményezési jogot gyakorol.
Munkáltató jogkört gyakorol
a Rendészeti Védegylet Koordinációs
Irodáinak, a régió és a tagozat
irodák
alkalmazottai felett.
Kezdeményezi a munkáltatónál
a tisztségviselő függetlenítése
érdekében a rendelkezési-, illetőleg
tartalék-állományba helyezésre
vonatkozó
személyzeti intézkedések megtételét.
A
függetlenített tisztségviselők felett gyakorolja a
munkáltatótól átruházott
munkáltatói jogköröket.




Nyomtatható
változat