Asszaszinok

A XI. században alapult mohamedán vallási szekta. Fanatikusok, akik számos gyilkosságért felelõsek. Haszán ibn Szabbah nevû síita hittérítõ alapította Perzsia északi részén levõ Alamut erdõben.Tagjai a Mahdi, azaz a Megváltó visszatérését hirdették és eredetileg önvédelemre titkos harci csoportokat szerveztek.
Az asszaszinok - miután rendjük megerõsödött - a vallási köntösben elkövetett politikai orgyilkosságok legfõbb végrehajtói lettek. A kutatók többsége a szekta nevét a hasistól részeg jelentésû arab hásszászin szóból eredezteti. A rend alamuti könyvtára 1256-ban leégett, ám több kortársi visszaemlékezésbõl, például Marco Polo emlékirataiból tudjuk, hogy a mindenkori rendfõnöki tisztséget betöltõ sejk a fiatal férfiakat hogyan tette a szekta engedelmes eszközévé: hasissal elkábította õket és szinte paradicsomi körülményeket teremtett számukra. Amikor aztán a kábítószer rabjaivá váltak, csak akkor adott nekik belõle, ha engedelmeskedtek. Áldozatait ? az élvezetekért cserébe ? orgyilkosságra kényszerítette.
A jelölteket a kiképzés során Perzsia magas hegyeinek nehezen megközelíthetõ völgyeiben létesített telepein oktatták a konspiráció legszigorúbb betartásával. Az asszaszinok rafinált módszerekkel elkövetett merényletei különösen a keresztes háborúk idején váltak gyakorivá (ekkor már nemcsak Perzsiában, hanem Szíriában és Jeruzsálem környékén is nagy számban éltek). Nem véletlen hát, hogy az asszaszin szó ? a háborúkból hazatért keresztes lovagok elbeszélései nyomán ? több európai nyelvben is orgyilkost jelent.