Bouillon
Gottfried
(1060 k. - 1100. július 18, Jeruzsálem)
Alsó-Lotharingia hercege(1082-);
Kellemes megjelenésű, magas, jó felépítésű, szőke hajú és szakállú. Kiváló
modorú, de közepes katonai tehetségű lovag. Szerette az egyszerűséget, magánélete
tiszta volt.
II. Eustache, Boulogne grófjának második fia. Anyja, Ida II. Gottfried Alsó-Lotharingia
hercegének lánya, ezen oknál fogva ő a hercegség örököse. A Karolingok rokona.
Apjuk halálakor a német trónon ülő IV. Henrik elkobozta és csak Bouillont
és az antwerpeni tartományt kapja. Hűséges szolgálataiért szolgálati birtoknak
1082-ben megkapja bátyjától a hercegséget. Jó viszonyt tartott fel a pápapárti
Cluny-vel. A hercegség igazgatása túl nagy feladatnak bizonyul számára.
A lotharingiai és a német keresztesek vezetője az első keresztes hadjáratban.
A háború meghírdetése után komoly előkészületeket tett. A Meuse két birtokát:
Rosayt és Seneyt eladja. Bouillont elzálogosítja a liége-i püspöknél. Állítólag
megesküszik, hogy mielőtt elfoglalják Jeruzsálemet
zsidó vér fogja áztatni a kezeit. Köln és Mainz város zsidó vezetője kéri IV.
Henriket, hogy védje meg őket. Ő ezt meg is ígérte, amiért a két város 1000
ezüstöt juttat el hozzá. A birtok eladásokból és a kizsrolt pénzből tekintélyes
sereget tudott felállítani.
Augusztus végén elhagyja Lotharingiát. A Rajna és Duna völgyét követve október
elején érte el a Lajtát. Eschi Gottfrieden keresztül felveszi a kapcsolatot
Kálmán királlyal. Sopronban
találkoznak, ahol meggyőzi, hogy a serege megbízható. A megegyezésük értelmében
Balduin, csalájával túszként marad illetve a renitenseket példásan megbüntetik.
Cserében Kálmán méltányos áron élelmet juttat a kereszteseknek. Ezután minden
gond nélkül elhagyják az országot november végén Zimonynál.
Császári kísérettel és ellátmánnyal Belgrádon és Naisszoszon át jut el Phillippopoliszba.