II. Orbán

(Odo de Lagery)

Châtillon-sur-Marne-i nemesi család fiaként született 1042 körül. Tanulmányait Reimsben végzi, ahol Szent Brúnó (a karthauzi rend alapítója) volt a tanára. Továbbra is Reimsben marad , ahol előbb kanonok, majd a székesegyház főesperese lett. Később belp Cluny monostorába. 1070-ben teszi le a szerzetesi fogadalmat. Egy ideig priorkodik, majd Rómába kerül. 1078-ban II. Gergely kinevezi Ostia bíboros püspökévé. 1082-1085-ig pápai legátus Franciaországban és Németországban. IV. Henrik börtönbe vetette, mert hű maradt a pápához. Majd visszatér Gergely pápa mellé. Gergely halála után elégedetlen az új pápával, III. Viktorral. III. Viktor őt ajánlja pápának a halálos ágyán 1087-ben. Az 1088-ban összeülő konklávé meg is választja.

Megnyerő, jóképű, magas, szakállas és meggyőző beszédkészségű ember volt. Gergelyhez képest szélesebb látókörű volt és az emberekkel is jobban tudott bánni, bár kevesebbé volt célratörő és elhívatott. Egyszerre volt erős kezű és szelíd, nem szerette a vitát.

Megválasztása után nem ment Rómába, mert azt Wibertus ellenpápa birtokolta, hanem hívének: Toszkánai Margitnak a birtokain maradt. Wibertust az uralodása csúcsán lépvő IV. Henrik támogatta. 1093-ra tud csak Rómába költözni, ami sok pénzbe került neki. IV. Henrik ellen fellázadt fia, ami Orbán pozícióját erősítette. Franciaországi eggyházmegyéket viszont már korábban felügyelete alá rendezte. Majd Spanyolország után egyéb országokban ismegerősödött a befolyása. 1095-re sikerült mindenhol elfogadtatni magát mint lelki vezetőt (és nem feltétlenül mint politikait).

Eközben a keleti kereszténység felé is nyitott. Szicíliai Roger segítségével tárgyalt I. Alexiosszal. Az 1089-es melfi zsinaton feloldja kiközösítés alól. Ezután a pátriárkák is részt vettek a zsinatok munkájában. Alexiosz is biztosította, hogy a latin gyülekezetek munkáját se korlátozzák. Annak elllenére, hogy teológiai kérdésekben nem közeledtek a nyugati és a keleti egyházak(Orbán csak elég korlátozottan feszegette ezt a témát) Alexiosz támogatta a pápát, az ellenpápa ellen.

1095 márciusában Piacenzában megtartja első nagy zsinatját. Téma volt Fülöp francia király házasságtörése, a szimónia, a papi házasság, Konrád és Orbán közötti kapcsolat, de Henrik felesége is eljött panaszt tenni férjére. Orbánt szót emelt, Alexiosz érdekében, hogy minél több lovag álljon be a seregébe a török elleni harcba. Ez év nyarán elindult a franciaországi egyházmegyék meglátogatására. Útja során több szent helyet meglátogatott, templomokat és oltárokat szentelt fel és értékelte aze elvégzett feladatokat.

1095. november 18-28. - Clermont-i zsinat

A témák hasonlóan indultak, mint Piacenzában. Kiközösítették Fülöpöt a házasságtörés és Cambrai püspökét szimónia miatt. November 27-ére nyilvános gyűlést hívtak össze. Akkora tömeg gyűlt össze, hogy a város keleti kapujánál levő réten kellett megtartani. A beszéd a keleti kerszténység megsegítésére szólított fel egyaránt szegényt és gazdagot. Mert aki ebben a háborúban odavész, feloldozást nyer. Itt hangzott el a tömeg részéről először: "Deus le volt!" - "Isten akarja!". Elsőként Montuil-i Ademar, Le Puy püspöke ajánlotta fel, hogy csatlakozni akar. Később, az indulást a Nagyboldogasszony ünnepére, az aratás végére tűzi ki. A gyülekező helyként Konstantinápolyt jelöli meg. Le Puy püspökét választotta a zsinat a vezetőnek.

A következő hónapokban végigjárja Franciaország számos egyházmegyéjét (Cluny-Limoges-Poitiers-Tours-Aquitania-Saintes-Bordeaux-Toulouse-Provance) mindenhol meghírdetve és népszerűsítve a kereszteshadjárat gondolatát.