Remete Péter

Amiens környékéről származott, ezért Amiens-i Pierre-nek is nevezték. Alacsony, sötét bőrű, elhanyagolt kinézetű, mezítlábas ember volt. Csak halat és bort fogyasztott.

Feltehetőleg, 1094-ben már megpróbált eljutni Jeruzsálembe, de nem sikerült, mert török útonállók kifosztották és nem engedték tovább. 1096-ban Berry-ből kiindulva a Loire és a Maas vidékét végigprédikálva jutott el Kölnbe 1096. április 12-re. Ekkor már mintegy 15.000-en követték, elsősorban a köznép köréből. Az út során francia és német földön a zsidók megzsarolásával biztosítja a megfelelő mennyiségű ellátmányt.

1096. április 20-án indul el Péter a sereggel Kölnből. Seregei a Rajna és a Neckar vonalát követték, majd a Duna völgyét. A Dunánál sokan hajón indultak tovább. Péter a fősereggel a szárazföldön. Május végén Sopronnál léptek magyar földre. Július elején békésen távoztak. A két részre szakadt csapat Karlócánál egyesült.

Június 20-án érkeztek meg Zimonyba. Itt tisztázatlan körülmények miatt (pár cipó vagy a zimonyi váron látható fegyverek) lázadás tör ki. Egy Geoffroy Burel vezette sereg ráront a városra és lemészárol 4000 magyart. Majd félve a bosszútól átkelnek a Száván.

Július 3-án érkezik meg asereg Naisszoszba. Távoztukkor csatározások alakulnak ki. Hiába közvetít Péter, a sereg a háta mögött is harcba kezd. Véres csata alakul ki minek a végén Péter csak néhány lovaggal (Breteuil-i Valter, Breis-i Rajnald) és 500 emberrel menekül el. Bela Palánkánál összegyüjti az elmenülteket.

Péter kezéből a sereg folyamatosan kicsúszik sereg. Miután átkelnek Kisázsiába, nem tudja megakadályozni a sereg kettészakadását és a morál romlását. Csak a francia csapatok hallgatnak némileg rá. Októberben I. Alexios-nál tárgyal élelemről.