Remete
Péter
Amiens környékéről származott, ezért Amiens-i Pierre-nek is nevezték. Alacsony,
sötét bőrű, elhanyagolt kinézetű, mezítlábas ember volt. Csak halat és bort
fogyasztott.
Feltehetőleg, 1094-ben már megpróbált eljutni Jeruzsálembe, de nem sikerült,
mert török útonállók kifosztották és nem engedték tovább. 1096-ban Berry-ből
kiindulva a Loire és a Maas vidékét végigprédikálva jutott el Kölnbe 1096. április
12-re. Ekkor már mintegy 15.000-en követték, elsősorban a köznép köréből. Az
út során francia és német földön a zsidók megzsarolásával biztosítja a megfelelő
mennyiségű ellátmányt.
1096. április 20-án indul el Péter a sereggel Kölnből. Seregei a Rajna és
a Neckar vonalát követték, majd a Duna völgyét. A Dunánál sokan hajón indultak
tovább. Péter a fősereggel a szárazföldön. Május végén Sopronnál léptek magyar
földre. Július elején békésen távoztak. A két részre szakadt csapat Karlócánál
egyesült.
Június 20-án érkeztek meg Zimonyba. Itt tisztázatlan körülmények miatt (pár
cipó vagy a zimonyi váron látható fegyverek) lázadás tör ki. Egy Geoffroy
Burel vezette sereg ráront a városra és lemészárol 4000 magyart. Majd félve
a bosszútól átkelnek a Száván.
Július 3-án érkezik meg asereg Naisszoszba. Távoztukkor csatározások alakulnak
ki. Hiába közvetít Péter, a sereg a háta mögött is harcba kezd. Véres csata
alakul ki minek a végén Péter csak néhány lovaggal (Breteuil-i
Valter, Breis-i Rajnald) és 500 emberrel
menekül el. Bela Palánkánál összegyüjti az elmenülteket.
Péter kezéből a sereg folyamatosan kicsúszik sereg. Miután átkelnek Kisázsiába,
nem tudja megakadályozni a sereg kettészakadását és a morál romlását. Csak a
francia csapatok hallgatnak némileg rá. Októberben I.
Alexios-nál tárgyal élelemről.