Néhány előzmény

1071

Augusztus 19. Manzikertnél Alp Arszlan seregei meglepik és megverik a bizánci hadakat. A török Atsziz Ibn Abak elfoglalja Jeruzsálemet és Palesztínát egész Aszkalonig az araboktól.

1073

Roussel de Bailleul-féle zsoldos állam. A bizánciak csak Szulejmán beavatkozásával győzik csak le őt.

1075

Atsziz ibn Abak Tutus szeldzsuk herceg segítségével Damaszkusz mellett megveri az arabokat.

1076

Jeruzsálemet néhány hónapra kezükbe kaparintják a Fátimidák.

1078

Nikephorosz Botaniatész anatóliai lázadása. Török zsoldosokat helyez el az elfoglalt városokba (Küzikosz, Nikaia, Nikomédia, Khalkedon, Khrüszopolisz). Majd bevonul Konstantinápolyba és császárnak kiáltja ki magát.

1079

Fellázad Niképhorosz Brüenniosz és Baszilakiosz Alexiosz, de mindkettőjüket Alexiosz Komnénosz veri le török segítséggel. Atsziz halálával Tutus kialakítja Szíriai szultánátusát.

1081

Májusban Giuscard Róbert partra száll Avlonánál és megindul Dürrhakhion ellen. Fellázad Niképhorosz Melisszénosz, az ázsiai hadak főparancsnoka, de vereséget szenved. Török szövetségese, Szulejmán viszon többé nem vonul ki az elfoglalt városokból (Nikaia). Alexiosz Komnénosz fellázad és császárrá kiáltja ki magát. Október 18-án Alexios vereséget szenved a Dürrhakhiont ostromló normann seregtől.

1082

februárban Robert Guiscard elfoglalja Dürrhakhiont. Alexios újabb vereségeket szenved a Boemund vezette normannoktól.

1083

A dél-itáliai normann flotta Korfu mellett megveri a bizánccal szövetséges velencei flottát.

1085

Alexiosz diplomáciájának sikereként visszaszerzi Nikomédiát és a Márvány-tenger anatóliai partvidékének városait.

1086

Szulejmán megszerzi Antiokhiát.

1095

ősz-tél II. Orbán pápa a francia egyházmegyéket járja végig.

Első Keresztes hadjárat

november 18-28. Clermont-i zsinat - II. Orbán meghírdeti a keresztesháborút a Jeruzsálem felszabadítására.

december állítólagos zsidók elleni pogromok híre Rouenból

1096

Április Remete Péter serege megérkezik Köln mellé. A Kölnbe megérkező seregben van: Nincstelen Walter, Rénaud de Breis, Godfroy Burel, Walter de Breteuil lovagok és Wilhelm, az "Ács" a meluni vicomte. Később csatlakoznak Triernél mások is, a város zsidóságát megsarcolják.
Kölnből több csoportban indulnak tovább. Legelőször Nincstelen Valter indul el. Majd Remete Péter, Volkmar, Gottschalk, Emicho.

Május 8. Nincstelen Valter Megérkezik Magyarországra, ahol Kálmán király segíti őket élelemmel. Győrön és Fehérváron keresztül érik el Zimonyt. A hónap végén a vár őrei néhány fosztogatót elfognak és lefegyvezve küldik ki őket az országból. A fosztogatások Belgrádnál is folytatónak, ahol a katonai parancsnok megfutamítja őket.

Május 3. Emicho leiningeni gróf és serege Speyerben megöl 12 zsidót, egy nő pedig öngyilkos lesz.

Május 18. Emicho serege Wormsba érkezik 500 zsidót ölnek meg a helybéliekkel összefogva.

Május 25-28. Emicho megérkezik Mainzba A kialakult zsidópogromnak 1000 áldozata volt.

Június 1. körül Emicho Kölnben és környékén. Az érsek hatására csak két áldozat van.
Egy Emicho seregétől Mainznál leszakadt csapat Trierbe vonul. Néhány áldozat.

Június elején A mainzi csapat Metzbe érkezik. 22 zsidó hal meg. Ezek után Kölnbe mennek.

Június 24-27. A mainzi csapat, mivel nem tudott egyesülni az Emicho vezette fősereggel végig írtja a Rajna-mente zsidóságát (Neuss - Wevelinghofer - Eller - Xanten).

Június Valter csapatai mégiscsak megérkeznek Naisszoszba, ahol Nikétász szívélyesen fogadja őket. Csak a császári engedélyre engedi tovább a kereszteseket.
Volkmar serege Prágában tartózkodik.
Gottschalk serege Regensburgban gyilkol zsidókat.

Június 20-án Remete Péter seregei Zimonynál 4000 embert mészárolnak le, majd 26-án átkelve a Száván szétverik a határőr besenyőket és kifosztják, majd felgyújtják Belgrádot.

Június 30. Volkmar seregei gyilkolják a prágai zsidókat.

Július Volkmar hadai Magyarországon Nyitra mellett vereséget szenvednek és véglegesen szétszóródnak. Gottschalk Mosonnál lép magyar földre, de harcba keveredik Pannonhalmán túl Fehéregyháznál vagy Székesfehérvárnál Kálmán hadaival, akik lefegyverzik, majd lemészárolják őket.

Július végén Emicho hadai előtt Kálmán megtagadja az átkelést. Néhány heti csatározás után Mosonnál Emicho seregét is szétverik.

Július 3-án már Naisszoszban vannak. Itt a békesség kedvéért Geoffroy Burel és Breteuil-i Valter túszként marad. Másnap távoztukkor újabb összecsapások alakulnak ki, amiben Nikétász kormányzó szétszórja keresztesek rendezetlen seregeit. Elősször Péter csak néhány lovaggal (Breteuil-i Valter, Breis-i Rajnald) és 500 emberrel menekül el. Másnap 7000 ember utól éri őket. A menekülők Bela Palankanal gyülekeznek és várják be a később érkezőket. Veszteség: a csapat negyede.

Július elején Nincstelen Valter eléri Philippopoliszt, közepén Konstantinápolyt.

Július 9-én vagy 10-én Péter csapata találkozik a bizánci császár csapataival, akik Konstantinápolyba kísérik őket. 12-én érik el Szófiát. Ezután már viszonylag gyorsan és gond nélkül jutnak el a fővárosba, érintve Philippopoliszt és Drinápolyt.

Augusztus 1-én érnek Konstantinápolyba. Találkoznak Nincstelen Valter hadaival és sokan érkeznek Itáliából is. A sereg a várakozást rosszul viseli, ezért a környék és a külvárosok a fosztogató csürha martalékává válnak.

Augusztus eleje (6-án) Keresztesek első csoportja (néhány száz lovag és több tízezer ember, nagy része nem katona) bizánci hajókon átkel Kisázsiába. Nikomédiánál a sereg két részre szakad. Rajnald vezeti a németeket és az itáliakat, Péter és Geoffroy Burel a franciákat. Majd továbbhaladnak és Kibotoszban(Civetot) táboroznak le. Az elkövetkező két hónapban a környéket fosztogatják.

Augusztus vége Bouillon Gottfried hada elindul Lotharingiából.

Szeptember közepe. Az első fosztogatók(franciák) a Rúmi Szultánátus területén. Keresztényeket ölnek meg és állítólag gyerekeket sütnek. Feldúlják Nikaia külvárosát, ahol a szultán kiküldött csapatait megverik, majd visszavonulnak.

Szeptember 20-án , de legkésőbb október elején Bouillon Gottfried megérkezik Magyarország határa és október - november során átkel Kálmán király kiséretében az országon.

Október eleje. Rajnald 6000 német keresztessel(néhány pap és püspök is) elhagyja a kibotoszi tábort és elfoglalja Xerigordont. Rövid sikerek után, végül a keresztesek vereséget szenvedenek.
Bouillon Gottfried Sopronban megállapodik a Kálmán királlyal az áthaladás feltételeiről.

Október 21. Előző nap haditanács: a lovagok jelentős része nem akar támadni(élükön Névtelen Vaterral), de Geoffroy Burel és a tömeg igen. A szeldzsukok lestaktikát alakalmaznak. A sereg pánikba esik és a lovagok se tudják taratani magukat. A sereg nagy része megsemmisül. Csak 2-3000 ezren menekülnek meg egy elhagyott erődben. Ők elsáncolva várják ki, amíg a bizánci flotta megmenti őket. Ezzel véget ért a keresztesek első (nagyrészt német) hullámának útja.

Október Vermandois-i Hugó megérkezik Bariba, majd hajóra száll. Durazzo közelében egy vihar elpusztítja a hajók jórészét. A bizánci kormányzó szivélyesen fogadja a túlélőket.

November végén Bouillon Gottfried 3 napos pihenőt tart Nagyolaszinál, majd Zimonynál elhagyja az országot.

December 12. Gottfried serege a Márvány-tenger parti Szelümbriában. 8 napig tart a fosztogatás.

December 23. Gottfried csapatai megérkeznek az Aranyszarv-öböl Konstantinápolyon kívüli részére.

Lovagok a keresztesek között: Bouillon Gottfried, Boulogne-i Balduin, Le Bourg-i Balduin, Vermandois-i Hugó, Normandiai Róbert, Blois-i István, Flandriai II. Róbert

Egyházi személyek: Robert d'Arbrissel, Remete Péter

1097

Január A keresztesek második hulláma átkel a Boszporuszon. Danismend megkezdi a Malatia ostromát.

Áprilisban megérkezik a Pelekanonba Bouillon Gottfried, Tarantoi Boemund és Saint-Gilles-i Rajmund seregei.

áprilistól május elejéig Kilidzs Arszlán Malatia falai alatt harcol Danismend ellen.

Május első napjaiban Nikomédiánál egyesül Gottfried, a Tankréd vezette normann csapat, Remete Péter csapatainak maradványa és I. Alexiosz Manuél Butumitész vezete segédcsapata. Innen Gottfried vezeti a hadakat tovább Civetoton án, érintve a korábbi gyászos ütközet helyszíneit.

Május 14. A keresztes had a bizánci erőkkel kiegíszítve megkezdi Nikaia ostromát

Május 21. Kilidzs Arszlán sikertelenül próbálja felmenteni Nikaiát, birodalmának fővárosát.

Június 19-re Nikaia védői átadják a várost a bizánciaknak, kizárva ezzel a kereszteseket a városból.
A görög flotta Nikaia elfoglalása után megjelenik Szmirnánál és ezzel a kicsiny Szmirnai Emirátus megszűnik.

Július 1-én Dorülaion Kilidzs Arszlán és Danismend egyesített seregei megütköznek és döntő vereséget szenvednek a keresztesek bizánciakkal kiegészített seregeivel.