Életútja

Életútja

Törvénye:

A kapilláris erők szabják meg a pohár víz felületének alakját, ezek hatására lesznek a cseppek gömb alakúak, ezek okozzák, hogy a víz a vékony hajszálcsövekben felemelkedik. Eötvös a felületi feszültségek meghatározása céljából először is egy új eljárást dolgozott ki, az un. reflexiós módszert. E módszer lehetővé tette a különböző folyadékok felületi feszültségének nagypontosságú meghatározását. Kísérletei során azt találta, hogy összefüggés van a folyadékok felületi feszültsége és molekulatömegük között. Ezen az alapon a folyadékok felületi feszültségének a hőmérséklettel való változásából meghatározhatjuk a folyadékok molekulatömegét.
Ez a fontos összefüggés az Eötvös-féle törvény, mely kimondja, hogy valamennyi egyszerűen összetett folyadék molekuláris felületi energiája 1 oC hőmérsékletváltozásra ugyanannyit változik. Ez az általános gázállandó megfelelője a folyadék állapotra.

Eötvös Loránd Budán született 1848. július 27-én. Atyja, Báró Eötvös József elszegényedett arisztokrata család sarja, aki mint író és nagytekintélyű politikus a reformmozgalom egyik irányítója és élharcosa volt.

Középiskolai tanulmányait, részben magántanulóként, a piaristák pesti gimnáziumában végzi, ahol 1865-ben érettségizik. Jogi tanulmányokba kezd, amelyek nem kötik le, ezért mindig szakít időt magának, hogy természettudományi előadásokon is részt vegyen. Ennek ellenére jogász lesz, de továbbra is legfőbb vágya, hogy "külföldi egyetemen, jó tanárok vezetése alatt" ismerkedhessék meg a természet világával.

Amikor 1867-ben, atyai jóváhagyással, véglegesen a természettudományok mellett dönt, Heidelbergbe utazik, ahol az egyetemen Kirchhoff, Bunsen és Helmholtz tanítványa. Elsősorban fizikát, matematikát és kémiát tanul, majd egy félévet a königsbergi egyetemen tölt. Ám az ottani előadásokat túlságosan elvontnak tartva visszatér Heidelbergbe, ahol 1870 júliusában "summa cum laude" fokozattal megszerzi a doktorátusát.

Hazatérése után, 1871. februárjában meghal apja. Halálos ágyán tanácsolja fiának, hogy boldog csak akkor lehet, ha tudós marad és a politikába nem avatkozik bele. Eötvös megfogadva az apai intelmet, megpályázza a pesti egyetem elméleti fizikai tanszékén meghirdetett tanársegédi állást, melyet meg is kap. 1872-ben nyilvános rendes tanárrá nevezik ki. 1874-ben jogot kap arra, hogy kísérleti fizikából is előadásokat tarthasson. 1878-ban Jedlik Ányosnak - a dinamó feltalálójának - nyugalomba vonulása után a kísérleti fizika professzora lesz és megbízást kap az elméleti és kísérleti fizikai tanszék egyesítése révén létrejött fizikai intézet igazgatói teendőinek ellátására.
Az Akadémia 1873-ban levelező, majd 1883-ban rendes taggá választja. Az Akadémia elnökének tisztjét 1889-ben nyeri el.

Elméleti munkássága jelentős, a fizika fejlődésére meghatázozó volt. Behatóan foglalkozott a kapilláris jelenségekkel, a mágnesességgel és a gravitációval. Ars poeticáját így fogalmazta meg: "Az igazi természettudós ... örömöt talál magában a kutatásban s azokban az eredményekben, melyeket az emberiség jólétének előmozdítására értékesít."