vissza

Cseres Tibor

augusztus 25, 2009


Emléktáblája a: Budapest XII. kerület Tartsay Vilmos utca 20

Cseres Tibor, (eredeti nevén Portik Cseres Tibor), (Gyergyóremete, 1915. április 1. - Budapest, 1993. május 23.) magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke.

Jelentősége

Történelmi regényei és tényfeltáró írásai kulcsfontosságúak voltak a magyar nép történelmi lelkiismeretének és büszkeségének ápolásában a 20. század második felében.

 

Életpályája

A gimnáziumot Budapesten végezte. 1936 és 1938 között a Békés-megyei Közlönynél dolgozott. Versesköteteit Pálos Tibor néven publikálta (Tájkép, elöl guggolva én, 1937, Békéscsaba) "Zöld levél árnyéka", 1942.

1945-ben a Viharsarok című "munkás és parasztújság" alapítója volt, ott többek közt Liska Tiborral dolgozott együtt. A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság tevékenykedése idején a magyarországi szlovák kisebbség, a békés-csanádi szlovák sziget" asszimilációjának okairól írt vezércikket (azt írva, hogy ez gazdasági okoknak, semmint "elnyomó kényszereknek" volt betudható).

Több évtizedig a XII. kerület, Németvölgy lakója volt.

 

Közéleti tevékenysége

1983-ban mintegy ötven magyar íróval együtt nyílt levélben tiltakozott az Új Symposium jugoszláviai magyar irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának menesztése ellen. 1984. június 6-án Csurka István és Mészöly Miklós írókkal együtt tiltakozó nyilatkozatot tett közzé Duray Miklós szlovákiai magyar író letartóztatása ellen, valamint személyesen is megjelentek bírósági tárgyalásán.

 

Az Írószövetség elnöke

A Magyar Írók Szövetsége 1986. november 29-én és 30-án tartott közgyűlésén választotta elnökévé Cserest, Hubay Miklós után, olyan időszakban, amikor a gyengülő kommunista hatalom az erjedés segítőjét, így ellenségét látta a szövetségben. A Kádár-rezsim mellett demonstráló kilépésre és új szervezet alapítására ösztönözték a 150-re becsült számú kommunista írót, de 1987 elejéig csak 28-an léptek ki (Almási Miklós, E. Fehér Pál, Köpeczi Béla, Moldova György, Szerdahelyi István - többen, mint Juhász Ferenc, vagy Szabó Magda azonban visszaléptek).

Cserest felszólították, hogy távolítsák el a "kemény magot" a szövetségből és vezetéséből, de ez nem történt meg. 1987-ben ezért hírzárlatot rendeltek el a szövetség köré és szilencimura ítélték a rendszert kritizáló írókat, mint Csoóri Sándor és Csurka István. A szorítás csak 1988-ban enyhült a szövetség körül. Ebben az évben a szövetség nyílt levélben - hiába - kérte a kormányt, forduljon az ENSZ-hez a romániai magyarság sorsa érdekében, a falurombolás ellen. Cseres Tibor 1989-ig volt az Írószövetség elnöke, utóda Göncz Árpád volt.

Emlékezete

  • Gyergyóremete központjában emlékművet emeltek neki, emlékét társaság ápolja. Az 1990-es évek közepe óta a gyergyóremetei Fráter György iskolában április utolsó péntekjén Cseres Tibor napot tartanak, anyanyelvi és versmondó vetélkedőkkel.

 

Díjai

 

Művei

  • Hideg napok (1964. Lefordították angol, francia, horvát, lengyel, német, orosz, román, szerb nyelvre.)
  • Vérbosszú Bácskában
  • Vízaknai csaták
  • Foksányi szoros
  • Parázna szobrok
  • Búcsú nélkül
  • Bizonytalan század
  • Én, Kossuth Lajos


vissza

 
Design by Domokos Gergely