Emléktábla a ház falán

Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. - Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró

Fotó: Kertész Dániel

 

Élete

Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár-Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-latin-művészettörténet szakos hallgatója, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN. Clubnak is. Ez évben alapította - férjével közösen - az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 között augusztusáig ösztöndíjjal a Római Magyar Akadémián illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton.

Elsőrendűen francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Moliere drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos egyéb és más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.

A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasó esteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen - almanach formában - újraindították az Újholdat. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.

Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett a MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1998-ban a Pro Renovada Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes Emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére, a díjat először 1999-ben ítélték oda 3 személynek.

 

Díjai

• Baumgarten-díj (1948)
• József Attila-díj (1969)
• A Munka Érdemrend arany fokozata (1982)
• Kossuth-díj (1983)
• Az Év Könyve Jutalom (1985)

Művei

• 1946 - Kettős világban (versek)
• 1957 - Szárazvillám (versek és műfordítások)
• 1961 - Barátaink a ház körül (verses képeskönyv)
• 1961 - Jó reggelt, gyerekek (verses képeskönyv)
• 1962 - Aranyecset (keleti mesék)
• 1963 - Ki ette meg a málnát? (verse képeskönyv)
• 1965 - Lila fecske (gyermekversek)
• 1967 - Napforduló (versek)
• 1969 - A lovak és az angyalok (válogatott versek)
• 1974 - Mit látunk az utcán? (verses képeskönyv)
• 1975 - 64 hattyú (esszék)
• 1975 - Mennyi minden (gyermekversek)
• 1978 - Bors néni könyve (gyermekversek, mesék)
• 1979 - Szökőkút (gyermekversek)
• 1979 - Éjszakai tölgyfa (versek)
• 1980 - Egy pályaudvar átalakítása (versek)
• 1981 - Között (összegyűjtött és új versek)
• 1982 - Metszetek (esszék)
• 1986 - A Föld emlékei (összegyűjtött és új versek)
• 1987 - Látkép gesztenyefával (esszék)
• 1988 - Szőke bikkfák (válogatott verselemzések)
• 1989 - Szó és szótlanság (összegyűjtött esszék I)
• 1992 - A magasság vágya (összegyűjtött esszék II)
• 1995 - Összegyűjtött versek (összegyűjtött és kiadatlan versek)
• 1998 - A hegyi költő(Tanulmánykötet Babits Mihályról) Kairosz kiadó
• 2004 - Az élők mértana I-II. Osiris Kiadó, Bp. (Prózai írások)

 

Műfordításai

• P. Corneille: Cid (1956)
• V. Hugo válogatott versei (1956)
• B. Brecht: Jó embert keresünk (1957)
• B. Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (1958)
• P. Corneille: Cinna (1959)
• Moliere: Tolakodók (1960)
• F. Dürrenmatt: Drámák, válogatás (1996)

 

Irodalom

• Poszler György: Objektív líra - szubjektív mítosz. In: P. Gy.: Ars poetica - ars teoretica. Válogatott tanulmányok. Magvető, Bp., 2006, 907-936.
• Schein Gábor: Nemes Nagy Ágnes költészete. In: S. G.: Poétikai kísérlet az Újhold költészetében. Universitas Könyvkiadó, Bp., 1998, 11-132.
• Domokos Mátyás - Lengyel Balázs (szerk.): Erkölcs és rémület között. In memoriam Nemes Nagy Ágnes. Nap Kiadó, 2004, 74-80.
• Petőcz András: Ház a hegyoldalon, jegyzet Nemes Nagy Ágnes verséről, in: Idegenként Európában, Budapest, 1997.
• Visky András: Nyelv és Isten-élmény. Nemes Nagy Ágnes és a protestáns retorikai hagyomány. In Korunk, 2003/3., 116-121.
• Urbán Péter: Nyújtózás a végtelen felé. A vágy motívuma Nemes Nagy Ágnes költészetében - In Mester és Tanítvány, 2007. augusztus, 106-114.
• Honti Mária: "Óhajtozás Isten után." A hit és a megbocsátás Nemes Nagy Ágnes verseiben (1. rész). In: Irodalomismeret, 1998/3-4., 60-68.
• Honti Mária: "Óhajtozás Isten után." A hit és a megbocsátás Nemes Nagy Ágnes verseiben (2. rész). In: Irodalomismeret, 1999/1-2., 131-139.
• Irodalmi maraton a 20 éves Újhold-Évkönyv tiszteletére, 2006. május 12., PIM

 

Verselemzések

• Hernádi Mária: "És lélegeztek mindaketten." Nemes Nagy Ágnes: Éjszakai Tölgyfa. In: Tiszatáj, 2005/2., diákmelléklet, 1-20.
• Honti Mária: A "tűnődő pallos" (I). Nemes Nagy Ágnes Három történet-éről. In: Holmi, 2000/3., 294-307.
• Honti Mária: A "tűnődő pallos" (II). Nemes Nagy Ágnes Három történet-éről. In: Holmi, 2000/4., 423-437.
• Lengyel Balázs: Egy poétikai módszer alakulása. Nemes Nagy Ágnes: Balaton. In: L. B.: Két sorsforduló. Válogatott esszék. Balassi Kiadó, Bp., 1998, 208-211.
• Márványi Judit: A "Ház a hegyoldalon" Nemes Nagy Ágnes mitológiájában. In: Orpheus, 1995 tél/1996 tavasz, 97-108.
• Tamás Ferenc: "Ettél citromalmát?" Nemes Nagy Ágnes verséről. In: Kortárs, 2000/4., 93-98.
• Urbán Péter: A vers mint egy "névtelen érzelem" szinonimája. Elemzési szempontok Nemes Nagy Ágnes Között című verséhez. In: Új Forrás, 2006/10., 79-89.

 

Bibliográfia

• Zimáné Lengyel Vera: Nemes Nagy Ágnes válogatott bibliográfiája. Új Kilátó Irodalompártoló Egyesület, Bp.
• Buda Attila szakirodalomjegyzéke(Digitális Irodalmi Akadémia)
• Urbán Péter: Szakirodalmi bibliográfia és említési mutató Nemes Nagy Ágnes verseihez. ItK, 2008/5-6., 700-740.

vissza