Ionos kötés mint pl. a konyhasóban (NaCl), amelyben a felépítő elemek elektronokat veszítenek és nyernek, a szerkezetet a Na⁺- és a Cl^--ionok kölcsönös vonzása tartja össze, ionrácsot alkotva.

Kovalens kötés
mint pl. a klórban (Cl₂) ahol egyes elektronok két atommaggal állnak kapcsolatban.

Fémes kötés
fémrácsot képező, mint a nátriumban (Na), ahol a vegyértékelektronok a szilárdan kötött fémionok között többé-kevésbé szabadon mozognak, miáltal elektromosan vezetővé válnak.

Kovalens kötés, a kötést létesítő elektronpárok száma szerint többféle létezhet.

egyszeres kötés
A jobboldali ábrán az etán molekula és két szénatomja közötti egyszeres kötésének jelölése látható.
A baloldali ábrán a két szénatom illetve a szénatomok és a hidrogénatomok között egyaránt 2 elektront magukba foglaló kovalens kötések láthatók.

kettős kötés
A jobboldali ábrán az etilénmolekula és két szénatomja közötti kettős kötésének jelölése látható.
A baloldali ábrán a két szénatom között 4 elektront, a szénatomok és a hidrogénatomok között 2 elektront magukba foglaló kovalens kötések láthatók.

hármas kötés
A jobboldali ábrán az acetilén molekula és két szénatomja közötti hármas kötésének jelölése látható.
A baloldali ábrán a két szénatom között 6 elektront, a szénatomok és a hidrogénatomok között 2 elektront magukba foglaló kovalens kötések láthatók.