Papp Norber
ének, gitár
ének, gitár
1987-ben születtem Debrecenben. Az általános iskolát Püspökladányban jártam ki, itt működtem tizennégy éves koromig a Csimpolya néptánc együttesben, és itt is érettségiztem 2006-ban. Jelenleg a Nyíregyházi Főiskola biológia-földrajz szakos hallgatója vagyok (ki tudja, meddig még).
A zenével elég későn, tizenhat éves koromban ismerkedtem meg közelebbről, amikoris a húgom és egy bizonyos System Of A Down nevű banda hatására elkezdtem magánúton gitárleckéket venni. A srác, aki tanított, Balogh "Firghy" Tibor már ekkor láthatott bennem fantáziát, mert amikor megmutattam neki első saját szerzeményemet, egyből bevett a Halott Akkordok Listája névre hallgató alternatív rockbandájába. Igaz, ekkor még nagyon kezdetleges szintem volt a gitártudásom (és ma sincs ez másképp), de akusztikus hangszeren hamar kiismertem magam. Az első közös próbára azonban a 2005-ös év februárjáig várnom kellett, ugyanis a próbahely és a zenekar többi tagja az erősen tücsökfertőzött (és nem mellesleg 70 km-re lévő) Hajdúhadház városában volt. A próbák amúgy jó hangulatban teltek és a délutáni sörözéseket is élveztem, de a megfelelő anyagi háttér hiánya, a távolság és a zenei ellentétek hosszútávon lehetetlenné tették a közös munkát. Nem is jutottunk négy koncertnél és két nem túl jól sikerült demónál többre.
Már azt hittem, szólókarrierbe kezdek (persze ez csak vicc), amikor Hajdú Tibi, a húgom akkori barátja szólt, hogy egy magyar feldolgozásokat játszó, koncertező rockzenekarban dobol, és épp énekest keresnek. Ez volt a The Storm Sárrétudvariból. Azelőtt pár héttel volt szerencsém élőben látni a zenekart, sőt, még a H.A.L.-ba kerülésem előtt találkoztam egy demójukkal (és Tibivel már régebben is zenélgettem együtt), így nem volt kérdés, hogy vállalom-e. Október táján elmentem egy próbára, hivatalosan azonban csak az első közös koncert után, december 3-án lettem a csapat frontembere. Még ebben a hónapban otthon, Sárrétudvariban, és itthon, Püspökladányban is bemutatkozhattam a közönségnek. Kaptam negatív és pozitív (de főleg negatív) kritikákat is, és jelenleg is ezek határozzák meg a fejlődésemet
A zenével elég későn, tizenhat éves koromban ismerkedtem meg közelebbről, amikoris a húgom és egy bizonyos System Of A Down nevű banda hatására elkezdtem magánúton gitárleckéket venni. A srác, aki tanított, Balogh "Firghy" Tibor már ekkor láthatott bennem fantáziát, mert amikor megmutattam neki első saját szerzeményemet, egyből bevett a Halott Akkordok Listája névre hallgató alternatív rockbandájába. Igaz, ekkor még nagyon kezdetleges szintem volt a gitártudásom (és ma sincs ez másképp), de akusztikus hangszeren hamar kiismertem magam. Az első közös próbára azonban a 2005-ös év februárjáig várnom kellett, ugyanis a próbahely és a zenekar többi tagja az erősen tücsökfertőzött (és nem mellesleg 70 km-re lévő) Hajdúhadház városában volt. A próbák amúgy jó hangulatban teltek és a délutáni sörözéseket is élveztem, de a megfelelő anyagi háttér hiánya, a távolság és a zenei ellentétek hosszútávon lehetetlenné tették a közös munkát. Nem is jutottunk négy koncertnél és két nem túl jól sikerült demónál többre.
Már azt hittem, szólókarrierbe kezdek (persze ez csak vicc), amikor Hajdú Tibi, a húgom akkori barátja szólt, hogy egy magyar feldolgozásokat játszó, koncertező rockzenekarban dobol, és épp énekest keresnek. Ez volt a The Storm Sárrétudvariból. Azelőtt pár héttel volt szerencsém élőben látni a zenekart, sőt, még a H.A.L.-ba kerülésem előtt találkoztam egy demójukkal (és Tibivel már régebben is zenélgettem együtt), így nem volt kérdés, hogy vállalom-e. Október táján elmentem egy próbára, hivatalosan azonban csak az első közös koncert után, december 3-án lettem a csapat frontembere. Még ebben a hónapban otthon, Sárrétudvariban, és itthon, Püspökladányban is bemutatkozhattam a közönségnek. Kaptam negatív és pozitív (de főleg negatív) kritikákat is, és jelenleg is ezek határozzák meg a fejlődésemet
Honlapkészítés : P.S.
