headerphoto

Esőerdők világa

¤Mindenegyes esőerdő növényekkel tarkított, és ezek a növények millió állatfajt tartanak el. Minden éveben hatalmas kiterjedésű esőerdőket vágnak ki farönkökért, bányászatért, és a szarvasmarha farmok miatt.


A sárga területek az esőerdőket mutatják.

¤Brazíliában, ami a trópusi esőerdők 30%-át teszi ki, több mint 50.000. négyzetkilométernyi területet vágtak ki 2000 és 2005 között. A biológusok aggódnak a következmények miatt.

¤Az szárazság lehet az egyik. Esőerdők, beleértve az Amazonast, kezdték megtapasztalni a szárazságot 1990-es évektől, valószínűleg a fakitermelésnek és a felmelegedésnek köszönhetően.

¤Az erőfeszítések, hogy a fakivágásokat megszüntessék, limitált keretek között folynak. Azonban ezek az erőfeszítések, hosszútávon elhanyagolhatóak.

¤Az esőerdők saját magukat látják el csapadékkal. A növények vizet bocsátanak ki az atmoszférába egy folyamattal, melyet kipárolgásnak nevezünk. A trópusokon minden lombkoronás fa évente 760 liternyi vizet párologtat ki. A nedvesség segít párafelhőt képezni az esőerdők körül. Amikor nem esik, ezek a felhők melegen tartják az erdőket.

¤Az esőerdő növényei közel növekednek egymáshoz, hogy fenntartsák egymást a ragadozó bogarak ellen. Kutatók vegyszereket gyártanak belőlük, illetve hasznos alapanyagai a gyógyszer gyártásnak. A növények felhasználása ételekként, kozmetikai cikkekként, és a gyógyszeriparban óriási üzeletté vált az elmúlt évszázadban.

¤A Nemzetközi Rákkutató Intézmény (National Cancer Institue - NCI) a növények 70%-át becsülte a rák valószínüsíthető ellenszereként. Egy magán gyógyszerészeti társaság fejlesztés alatt tart egy új "drogot", a lehetséges HIv ellenszerét, a Calanolide A-t, amely egy Borneóban felfedezett fából ered.



¤Sok fát és növényt, mint az orchideákat, eltávolították az erdőkből, hogy kultúrnövényként nemesítsék őket. A brazíl mogyoró fák nem élnek meg mindenhol, csak a zavartalan Amazonasi esőerdő mélyén. Itt porozzák be a fákat a méhek, és a magjaikat egy kicsi,fán élő emlős, az aguti terjeszti.



Forrás: National geographics.com

Aktuális


Hasonló oldalak










Társoldalak