Óceánok és tengerek
¤Ezek hatalmas víz területek a kontinensek között - az emberek kedvelt helyei. De a túlhalászat és a globális felmelegedés fenyegeti az élőhelyeket.
¤Az óceánok a sósvizek folytatódó "testfelüleltei", amelyek a Föld 70%-ának felszínét teszi ki. Irányítói a világ időjárásának. Az emberek függenek az élettől nyüzsgő víztől, de a felmelegedés és a túlhalászat kiüresedéssel és a vizek felkavarásával fenyegeti az óceánokat.
¤Földrajzkutatók négy fő területén merülnek az óceánoknak: a Csendes-óceánban, Atlanti-óceánban, Indiai-óceánban és az Antarktiszon. Az óceán kisebb területeit tengereknek, szakadékoknak és öblöknek nevezik, mint a Földközi-tenger, Mexikói szakadék, és a Bengáli-öböl. Az egyedülálló sósvizek, mint a Kaszpi-tenger, és a Nagy Sós Tó (Great Salt Lake) különböznek a világ óceánjaitól.
¤Az óceánok 320 millió köbméter vizet tartalmaznak, amely nagyjából 97%-a a Föld víz készletének. A víz körülbelül 3,5%-a sót és más vegyi elemeket tartalmaz.
¤Az élet itt kezdődött, és az óceánok adnak otthont a Föld fő növényeinek és állatainak, az egysejtű organizmusoktól kezdve a kék bálnáig.
¤A nagyvizek élővilágának legnagyobb része tartalmaz mikroszkópnyi algákat, melyek neve phytoplankton. Ezek a felszínen lebegnek, és a fotoszintézis oxigén tartalmának felét biztosítják, amit az emberek és más földi teremtmények belélegeznek. Tengeri növények, mint a tengerifüvek, csak olyan mélyen képesek túl élni, ahol még a nap sugarai biztosítják nekik a fotoszintézis lehetőségét - ez kb. 200 méter. Az óceánok fele több, mint 3.000 méter mély.
¤A legmélyebb részek általában élettől mentesek, de forráspontjai a hidrotermál nyílásoknak. Ezek gázokat, és ásványi anyagokban gazdag vizet "okádnak" ki.
¤Más halak, polipok, tintahalak, angolnák, delfinek és bálnák élnek a nyitott, sekély vizekben, míg rákok, homárok, tengeri csillagok, osztrigák, és csigák kapaszkodnak az óceán fenekébe. Emlősök élete - vidráké, rozmároké, és a jegesmedvéké - függ az óceántól.
¤Zátonyok találhatók a sekély trópusi vizekben, és ezek otthont nyújtanak csodálatos polip, növény és hal világnak. A korall zátonyok is áldozatai az emberi tevékenységeknek. Globális felmelegedés, szennyezés és más stressz hatások vezetnek a korallok halálához.
¤Az emberi tevékenység a vizivilág minden részére kihatással van. Halászati hálókba akadnak bele a halak, vizimadarak és más tengeri emlősök, így lelve halálukat. Hajók szennyezik a tengert olaj foltokkal. Mangrove erdőket vágnak ki, hogy otthonokat építsenek és gyárakat alapítsanak. Az amerikaiak fele a tengerparti területeken él, szemetüket az óceánokba öntve.
MÉLY ÓCEÁNOK
¤Az érdes cápa megtalálható egyaránt sekély illetve mély vizekben is. Jó és hatalmas kiterjedésű táplálkozási helyeken ingáznak. Jó hír, hogy apró planktonokkal, krillekkel táplálkozik.
¤A levesteknős trópusi, szubtrópusi tengerekben, és a mérsékelt égöv melegebb vizeiben honos. A közönséges levesteknős legfontosabb telepei és fészkelőhelyei a Costa Rica-i Tortuguero, a Karib-tengeri Aves-sziget és az Atlanti-óceán középső részén fekvő Ascension-sziget. A törvény által előirt óvintézkedések ellenére a levesteknősök vadászata tovább folyik. Eredeti elterjedési területük legnagyobb részéről mára eltűntek. Végveszélyben vannak...
1.800 kilométert is megtesznek élelemért. A parton rakják le tojásaikat, majd a megszületetett kisteknősök beúsznak a tengerbe. Sokukat ez erős hullámok megölik. Legtöbbjük 20 éven belűl elpusztul. A túlélők visszatérnek oda, ahol születtek és újjabb tojásokat raknak. Senki sem tudja, hogyan találnak vissza születési helyükre a több ezer négyzetkilométeres kiterjedésű óceánon.
¤Az óriás bálna 200 tonnát nyom. Nem tudjuk merre járnak és nem tudjuk hol szaporodnak, az óceánok rejtélyes állatai ők. Krillekkel táplálkoznak. Egykor számuk 100.000 volt, mára ennek csak a 3% maradt.
SEKÉLY TENGEREK
¤A föld 8%-a sekély tenger. Rengeteg állatnak és növénynek ez ad otthont.
¤Az egyenlítő mentén lévő sekély tengerekben kezdi el tanítgatni néhány hetes borját a hosszú szárnyú bálna. Borja 3 m hosszú és 1 tonnát nyom. Ez a hely tökéletes a gyakorláshoz és, ha a borjú elfárad az anya a víztetejére viszi levegőért.
A borjú naponta 500 liter tejet iszik meg. Anyjának 5 hónapig kikell bírni a élelem nélkül. Mikor a borjú már 5 hónapos, testtömege duplájára nőtt, anyját az éhhalál fenyegeti. Ezért elkell indulniuk veszélyesebb vizek felé, fel az Anarktiszra, hogy ott krillekkel lakassák jól magukat. Télen, ebben az időszalban a mérsékelt övezetben heves viharok vannak. Azért, hogy ne veszítsék el egymást folyamatosan úszóikkal csapkodják a felszínt. Ez a legbiztosabb módszer, mivel így még a legnagyobb viharban is meghallják egymást.
2 hónapig úsznak, 2.000 kilométert mire elérik a sarkvidéket. Naponta 3 tonna krillet kell megenniük, hogy ezután kibírják 1 évig. Ha elfogy a krill bőség, borjú és anyja szétválnak( :( ). Ha borjúnak szerencséje van, életében még 70× teszi még meg ezt az utat.
¤Indonézia parti korall zátonyai annyi hal fajtát tartanak el, amennyi az egész Karib-tengeren él, illetve annyi korall fajt is!
¤A föld legnagyobb tengeri növényevő emlősei a dugongok. A dugongok hazája Kelet-Afrika, Ázsia, Ausztrália és Új-Guinea trópusi partvidéke. Állománya erősen lecsökkent. Ajkaikkal túrják fel a tenger felszínét, és eszik le a füvet. Egy nap alatt, egy futball pályányi területet képesek fel enni.:)
¤Ne felejtsük ki a palackorrú delfineket sem. Ők a partok szélén vadásznak kissebb halakra. Érdekességük, hogy teljes erejükből kihuppannak a partra a halért. Fenn áll a veszélye, hogy kinn rekednek, de aki mer, az nyer alapon...
¤Említsük meg a nagy fehér cápát. A nagy fehér cápa valamennyi világtengerben megtalálható, de előnyben részesíti a meleg és mérsékelt vizeket. Elvétve előfordul Dél-Ausztrália, Új-Skócia és Izland hidegebb vizeiben is. A nagy fehér cápák állandóan mozgásban vannak.
¤Érdekességként említeném meg, hogy Barion szigetén az oroszlánfókák rászoktak a pingvin húsra. Ilyet még nem láttak, és viselkedésük érthetetlen, de tény...a fókák pinginekre kezdtek vadászni.
Forrás:BBC-Bolygónk a Föld c. természetfilm sorozata és a National Geographics.com
