Szavannák és sivatagok
¤Sivatagok fedik Földünk egyötödét, melyek minden kontinensen fellelhetőek. Ezek azok a helyek, amelyek kevesebb, mint 25 centiméternyi csapadékot biztosítanak évente. A sivatag egy szélesebb besorolású csoportja a szárazföldeknek. Ezek a területek csak nedvesség hiány alatt képesek létezni, ami azt jelenti, hogy gyakran több nedvességet párologtatnak el, mint amennyi éves csapadékot visszakapnak.
A sárga területek a sivatagok elterjedését mutatják.
¤Annak ellenére, hogy a sivatagok közös vonása, hogy azok szárazak és melegek, léteznek hideg sivatagok is. A világ legnagyobb forró sivataga az észak-afrikai Szahara, ahol a napi hőmérséklet eléri akár az 50 Celsius fokot is. Néhány sivatag azonban mindig hideg, mint a Góbi sivatag Ázsiában, és az Antarktisz sivataga. Más sivatagok "hegyesek". Csak a sivatagok 10%-ának felszíne homok dűnés. A legszárazabb sivatagban az évi csapadék mennyiség kevesebb, mint 1 cm. Ez nem esőből, hanem ködből alakul ki.
¤A sivatagi állatok oly módon alkalmazkodtak, hogy próbálják magukat hidegen tartani, és kevesebb vizet fogyasztanak. Például a tevék, akár napokat képesek gyalogolni élelem és folyadék nélkül. Sok állat éjszaki életet él, csak akkor jön ki vadászni, mikor a kemény napsugarak lejjebb ereszkednek. Pár sivatgai élőlény legtöbb idejét a föld alatt tölti. A legtöbb sivatagi madár dögevő, és az eget szeli át élelmet kutatva. Különleges adottságaik miatt, az itt megtalálható élőlények rettenetesen sebezhetőek az új ragadozókkal szemben, és élőterületük megváltoztatásával.
¤A sivatagi növények akár éveket is kibírnak friss víz nélkül. Néhány oly módon alkalmazkodott, hogy nagyon hosszú gyökereket növesztett, hogy vizet tapinthasson a talaj legalsó rétegeiből. Más fajták, mint a kaktusz, egyéni megoldást fejlesztettek ki a víz elraktározására és feldolgozására. Rengeteg sivatagi növény képes, akár 100 évig is elélni.
¤A Föld számos helye magasabb szinten kezdett sivataggá válni. Ezt a folyamatot nevezzük elsivatagosodásnak, amit okozhat szárazság, de általában az emberi populáció növekedése, mivel ezekre a földekre mennek terményeket termeszteni és állatokat legeltetni.
¤A globális felmelegedés szintén fenyegeti a sivatagok ökologiai egyensúlyát. A magas hőmérséklet megnövelheti a vadtüzek számát, amely esetleg elpusztítja a lassan növekvő fákat és cserjéket, amik helyett gyorsan növekvő füvek jelennek meg.
¤Afrikában, a Kalahári sivatagban a száraz évszak eljövetelével több ezer elefánt, kaffer bivaly, zebra és más állatok kelnek útra a szomjúságtól vezérelve. Az Okavango folyó hamarosan árad. 5 hónap kellett, hogy elérjen ide. Ez az állatoknak több hetes gyaloglás, éhezés, és szomjúságot jelent.
¤Afrika sivatagosabb részein élnek a hiéna kutyák, akik elképesztően eszes állatok. A legritkább afrikai emlősök ők. Vadászat terén utolérhetetlenűl okosak! Csapatosan indulnak élelem szerzésre. Impalákra vadásznak. Kisebb csapatokra oszlanak, és körbe veszik az áldozatot. Néma csendben elfoglalják a helyüket és várnak. Majd 3 hiéna indul egy impalára, és a falka vezér a leszakadt, oldalt elhelyezkedők felé tereli az állatot. Vadászatuk hihetetlenűl logikus.
¤A Góbi sivatag Ázsia legnagyobb sivataga, Kína és Dél-Mongólia területén fekszik. A nyár 50°C meleg és a szél havat hoz a Szibériából akár 70 km/h sebességgel. Ezért télre a hőmérséklet elérheti a -40°C fokot. Ezt a szélsőséges időjárást csak néhány állat képes elviselni. Ők a nagy kivételek.
¤A Góbi sivatagban élnek a vad 2 pupú tevék. Nagyon szívós állatok, és számuk igen kevés. Mivel itt a hó sosem olvad el, hanem elpárolog, ezért havat esznek. 10 liternek megfelőle havat esznek meg naponta. A BBC stábja nehezen filmezte le őket mivel, ha meglátták őket elfutottak akár 70 kilométerrel arrébb is. Nem igazán értették ezt a viselkedésük, hiszen akkor futnak el, ha félnek. Mivel embert még nem láttak nem is lenne mitől félni valójuk. Később kiderült a helyiektől, hogy sokan át száguldottak a sivatagon, beléjük gázoltak és lőtték őket. Így már érthető és elkeserítő...
¤A Szahara a legnagyobb sivatag a földön. Területe egyenlő az Egyesült Államok területével.
¤Ausztrália sivataga a legszárazabb. A napsütés itt gyilkos. Óránként +5°C fokkal nő a hőmérséklet. Vörös óriás kenguruk tudják, hogyha a kritikus érték elérése előtt nem vonulnak árnyékba, az akár a vesztüket is okozhatja. A talaj hőmérséklete 70°C fokot is eléri. A kenguruk egy fa árnyékában keresnek menedéket. Azért, hogy ne melegedjenek túl mellső lábaik nyalogatásával hűtik testüket, illetve felássák a homok felső, átmelegedett rétegét, hogy az alsó, hűvösebb rétegbe feküdve is hűtsék magukat.
¤Ausztrália sivatagában él a sivatagi róka, aki óriási füleinek segítségével adja le a hőt és leginkább csak napnyugta után jönnek elő búvóhelyükről, akkor mikor a levegő már lehűlt. Ekkor a hőmérséklet kb. 30°C fok.
¤A Namíbia sivatag elefántjai a legszívósabbak egész Afrikában. Napi 70 kilométert tesznek száraz, kietlen folyómedrekben valami ehető után kutatva. Abban az esetben, ha találnak egy kevés fűvet, annak gyökerét eszik meg, mivel abban található nedvesség és tápanyag egyaránt. 4-5 naponta isznak vizet. Egy évben 1-2 alkalommal esik az meg, hogy víz folyik át a puszta folyómedrekben, azonban ez mindig csak 1 napig tart, mivel a föld azonnal felissza.
¤A kietlen szavannákon 20 vagy kissebb egyedszámú oroszlán verődik csapatokba. Minnél kissebb egy falka, annál nagyobb a felség területe, ahol vadászhat. Nagy távolságot kell megtenniük, kevés élelemért. Nyársas- vagy passzán antilop a táplálékuk.
Forrás:BBC-Bolygónk a Föld c. természetfilm sorozata
