Tundra és tajga
¤A tundra a Föld leghidegebb és legkeményebb élőhelye között helyezkedik el. Ez viszonylag fátlan terület az Antarktiszon és a hegységek tetején, ahol a klíma hideg, szeles és nincsnek vízesések. Területei hóval borítottak az év legnagyobb részében, amíg a nyár el nem hozza a vadvirágokat.
A sárga részek a tundra elterjedését mutatják.
¤Hegyi kecskéknek, bárányoknak, majmoknak, és madaraknak, akik élnek a hegyen, az alacsony fekvésű növények és bogarak biztosítanak élelmet. A kemény növényzet képes túlélni a hegyek között, a kövek tövében letelepedve, ahol meleg van és védett helyen vannak a szél elől.
¤Az Antarktiszi tundra, ahol az átlagos hőmérséklet -12 és -6 Celsius között mozog, számos állatfajnak nyújt lehetőséget az élethez, beleértve az sarki rókákat, jegesmedvéket, szürke farkasokat, karibukat, sarki libákat és bölényeket. A nyáron 50-60 napig 24 órán át süt a nap.
¤Néhány növény és állat, a tundra éles kondíciói miatt, kezdettől fogva ragaszkodik az ottani élethez. Magas a sebezhetőségük a környezeti stressz hatások miatt, mintpéldául a hó réteg csökkenése, és a melegebb hőmérséklet kialakulása, ami a globális felmelegedésnek köszönhető.
¤Az Antarktiszi tundra drámai változásokon megy keresztül a globális felmelegedés miatt. Már most, több déli állatnak, mint a vörös rókának, a tundrára kellett költöznie. A vörös róka így versenyben van a sarkirókával az ételért és a vadászterületért.
¤Az Antarktisz fagyott talaja sok különleges ökoszisztémának ad otthont, és ez a talaj a felmelegedés miatt egyre romlik. Földje fagyott rétegből és fagyott növény rétegből áll 450 méterrel a felszín alatt. Az Antarktisz déli területein, a talaj feletti réteg nyáron olvad, így alakulnak ki a lápok, sekély tavak, amelyek odacsalogatják az állatokat. Bogár rajok gyűlnek a lápok köré, és vándor madarak milliói jönnek táplálkozni velük.
¤A felmelegedés miatt a fagy később jön, és így több fagyott talaj olvad meg az Antarktisz délebbi területein. A cserjéknek és lucfenyőknek nincs elegendő idejük termést hozni, ennek eredménye a gyökeresen megváltozott élőhely.
¤Egy másik fő probléma, hogy a fagyott talaj olvadása közreműködik a globális felmelegedésben. Becslések szerint a Földön kibocsátott szén 14%-át leköti ez a talaj. A fagyott föld a fotoszintézis része addig, amíg a tundra úgy működik, mint egy "szén" emésztőgödör és elnyeli a szén-dioxid legnagyobb részét. Ez a folyamat segít felhalmozni, lekötni az üvegházhatásokból származó gázokat.
¤Habár napjainkban a talaj olvad, az elhalt növények lebontanak bizonyos anyagokat, evvel szén-dioxidot jutatva a levegőbe.
¤Az Antarktisztól 1.500. kilométerre található az északi erdőség fa határa a tajga. Ez körbeöleli az egész sarkkört és a hó olvadtával felfrissíti az egész Föld légkörét(!). Annyi fa van itt, mint az összes esőerdőben eggyütt véve. Senki földje ez, néma vidék. Állatot nem igen látni, csak a havakba írt történetekből lehet következtetni. Az állatok legnagyobb része úgy éli le itt az életét, hogy nem lát embert soha. Bárcsak mindig így maradna.
Szerencsés emberek azok, akik mégis megpillantanak egy hiúzt. Ő képviseli a vadont. Magányosan kutat zsákmánya után. Akár 100 kilométert is képes megtenni élelemért és előfordul, hogy sosem látogat kétszer ugyanoda.
¤Más különleges állatfajok is uralják a vidéket. Itt található az a jávorszarvas, akinek nem jelentenek problémát a tűlevelű fák, mivel ez a fő csemegéje.
Vagy a híres rozsomák, más nevén torkos borz. Nevét onnan kapta, hogy menyét származásához képest igen nagy, falánkságához képest igen kicsi. Elejt akár egy rénszarvast is és megeszi, ami pedig nem kell elraktározza későbbre. Nem alszik téli álmot, nagyon aktív és bármennyit megtud enni.
Forrás:BBC-Bolygónk a Föld c. természetfilm sorozat és a National Geographics.com
