Állati okos elmék
Csimpánz és papagáj, varjú és polip, szajkó és elefánt - értelmesebbek, mint hinnénk
A történet 1977-ben kezdődött, amikor Irene Pepperbergnek eretnek gondolatat támadt. Eltökélte, hogy afrikai szürkepapagájának, Alexnek megtanítja az angol nyelv hangjait.
Abban az időben, mikor Irene hozzáfogott a kísérletekhez (Alex 2007 szeptemberében, 31 évesen szenderült jobblétre), még sok kutató úgy vélte, hogy az állatok nem gondolkoznak és nem éreznek, hanem úgy működnek, mint az előre beprogramozott gépek. Akinek van otthon házi kedvence, most hevesen tiltakozhat: az ő kutyája igenis gondolkozik és érez - tessék csak megnézni, szinte megszólal! Az a baj, hogy az effélék mind antropomorf, azaz emberközpontú megállapítások, vagyis a magunk gondolatait vetítjük ki az állatokra.
"Ezért kezdtem el kísérletezni Alexszel" - vágott bele a történetbe Irene. Ő maga az asztalnál ült, Alex pedig a kalitkája tetején trónolt a Brandeis Egyetem szűk, ablaktalan laboratóriumában. A padlón mindenütt újságpapír, a polcokon színes játékokkal teli kosarak. Pepperberg és időről időre cserélődő csapata az elmúlt 30 évben folyamatosan angol nyelvleckéket adott Alexnek.
Irene egy chicagói állatkereskedésben jutott Alexhez. Az eladóra bízta a választást, nehogy később a szemére vessék: na persze, biztos valami különösen tanulékony papagájt választott a kísérleteihez! Tudván, hogy Alex agya legfeljebb dióbélnyi, a kutatók zöme időpocsékolásnak vélte az egészet.
Pepperberg fölállt, és odament Alexhez, aki abba hagyta tollászkodását és szóra nyitotta csőrét:
"Want grape."(Akar szőlő.)
"Kicsit morcos, mert még nem reggelizett"-világosít fel Pepperberg.
Pepperberg irányítása mellett Alex közel 100 szó kiejtését megtanulta, ki tudta mondani a táplálékul kapott gyümölcsök, növények nevét is.
Alex ekkor már hatig tudott számolni, éppen a seven(hét) és az eigth(nyolc) szó kiejtését tanulta.
Amikor Alex már többé-kevésbé ki tudott mondani bizonyos szavakat, Pepperberg megkérdezhette tőle, hogy milyennek látja a világot. Jól megfogalmazott kérdésekkel felmérhette Alex számokkal, formákkal és színekkel való képzeteit. Szemléltetésképpen Irene a polcon lévő kosárból kivett egy zöld kulcsot és egy zöld kis csészét, majd a két tárgyat Alex elé rakta.
-Mi egyfroma? - kérdezte.
Alex habozás nélkül rá vágta:
-Szín.
-Mi különböző?
-For...ma. - felelte Alex.
A következő 20 percben Alex megoldott különféle teszteket. Különbséget tett színek, formák, méretek és anyagok között. Elvégzett néhány egyszerű számolási feladatot is, pl. egy kupac különféle színű játékkocka között megszámolta a sárgákat. (...)
Alex később is megmaradt jó kismadárnak, és mint Pepperberg boldogan mesélte, élete vége felé sikerült kimondania:"seven".
A bozótszajkó tudja, hogy a többi szajkó - akárcsak ő maga - megrögzött tolvaj, ezért óvintézkedésekhez folyamodik. A birka különbséget tud tenni az emberi arcok között. A csimpánz szerszámot használ a termeszek összeszedéséhez és fegyvereket a kis testű emlősök elejtéséhez. A delfin utánozni tudja bizonyos pózainkat. a Lövőhal gyakorlott társait megfigyelve tanulja el a rovarvadászat köpködéses módszerét.
Mi egyfomának látjuk a birkákat, ők viszont különbséget tesznek közöttünk. A kísérletekben vizsgált birkák vonásaik alapján fölismerték 2 évvel azelőtt látott 50 társukat és a 10 kísérleti személyt. Az ismerős arc látványa megnyugtatja őket, sőt még a vidám és dühös arcokat is meg tudják különböztetni.
A gyűrűsfarkú maki ugyan a főemlősök egyik mellékágát képviseli, mégis remekül ért a számokhoz. A makik az orrukkal böködve a érintőképernyőt - vissza tudnak idézni számsorokat, és észlelik a mennyiség különbségeket.
Serdülő korában Kanzi saját elhatározásából, az anyjával foglalkozó tudósokat figyelve kezdte megtanulni az emberek nyelvét. Mára, 27 esztendősen, több mint 360 jel segítségével diskurál, és hallás után több ezer szót megért. Mondatokat alkot, új utasításokat is megért és végrehajt, kőeszközöket készít. Még zongorázik is: egy ízben fellépett Peter Gabriellel is.
Evolúciós értelemben a kutyák szemléltetik leginkább, hogy milyen gyorsan fejlődhetnek a kognitív képességek (például az "azonos" és "különböző" fogalmának ismerete). 2001-ben egy border collie mindenkit ámulatba ejtett egy német tévés vetélkedőn. Rico vagy 200 játékot felismert a neve alapján, és új neveket is könnyen megtanult. Kutatásokba kezdtek vele, és kiderítették a többi között, hogy Rico egy kisgyermektempójával tanulja meg és idézi fel a szavakat.
Sok száz kutyatulajdonos írt bizonykodó leveleket a kutatóknak: az ő kedvencük is tud annyit, mint Rico! Ám csupán 2 kutyáról derült ki (mindkettő border collie volt), hogy Ricóéhoz hasonló képességekkel rendelkezik.
Egyikük, a tanulmányokban Betsyként emlegetett collie több mint 300 szót ismert fel."Neki elég, ha egyszer vagy kétszer hall egy szót, és máris értelmezni tudja az adott hangkombinációt"-magyarázta Juliane, aki korábban Ricóval dolgozott.
Mennyi gondolat fér el egy ilyen buksi fejben? Rengeteg! A 6 éves Betsy gyorsabban kapcsolja össze elméjében a tárgyakat és a hozzájuk tartozó nevet, mint az emberszabású majmok. Jelenleg 340 szót ismer, és egyre újjabakat sajátít el. Intelligenciája már korán megmutatkozott: már 10 hetes korában leült, ha erre utasították. Sorra tanulja a tárgyakat - labda, kötél, újság, doboz, kulcs és még többtucatnyi holmi - nevét, és bármelyikért lelkesen elszalad, ha erre kérték. Legalább 15 személyt ismer névről. A tesztek során remekül párosította a tárgyakat és azok fotóját.
Nem csupán az ember rendelkezik a szándék, a tervezés, a megfontolás, sőt a megtévesztés képességével.(...)
Azy élénk értelmű majom. Nem csak arra képes, hogy gondolatait jelek, szimbólumok alapján közölje, de mások elgondolásait is megérti. Logikus döntéseivel, rugalmas gondolkodásával némelyik csimpánz képességeit is túlszárnyalja. A vadon élő orángutánok sok okos dolgot kifundálnak. Saját gyártmányű szerszámokkal piszkálják ki a rovarokat a fakéreg repedéseiből, levelet használnak szalvétának, esernyőnek vagy összegyúrva párnának, sőt védőkesztyűként is alkalmaznak faleveleket, ha szúrós törzsű fára kell felmászniuk.
Mit gondol az elefánt, ha tükörbe pillant? Úgy tűnik, rá jön, hogy önmagát látja. Először, mint tárgyat veszi szemügyre a tükröt, de egy idő után bizonnyal rájön, hogy ő maga van a túloldalon. Tükörképét figyelve másként kezd el mozogni, és többször megérinti a fejére festett pöttyöt-amelyről csak a tükör által lehet tudomása."Mindez valódi éntudatról tanúskodik".
"Tudtuk, hogy a delfinek agya nagy és igencsak összetett. Kíváncsiak voltunk, mi mindenre alkalmas."-kezdi a történetet Hermann.
A delfinekkel való kommunikációhoz kifejlesztettek egy kéz- és karmozdulatokra épülő, egyszerű nyelvtanra alapozott működő jelnyelvet. Zárt ököl, pumpáló mozdulat:"karika". Mindkét kar a magasba lendül:"labda". Hívó mozdulat egy karral:"hozd". Az egyk delfin a "karika,labda,hozd" felszólításra a labdát odalökdöste a karikához. Ha a szórend "labda, karika, hozd!"-ra módosult, akkor a karikát vitte a labdához. Később bonyolultabb nyelvtani káúéréseket is értelmezni tudott, mint "jobb, kosár, bal, frizbi, bele", vagyis, hogy a tőle balra lévő frizbit tegye bele a tőle jobbra elhelyezkedő kosárba.
Forrás: National Geographics Magyarország 2008. márciusi száma
