Hópárduc
¤Ezek a csodálatos állatok Közép-Ázsia hegységeiben élnek. Elszigeteli őket vastag bundája és szőrmés talpuk, amely úgy működik, mint egy hótaposó. Erőteljes lábuk és óriási ugrási képességük képessé teszi őket, hogy akár 15 méterre is elugorjanak. Hosszú farkukat egyensúllyozásra használják valamint arra, hogy takaróként védjék vele érzékeny testrészeiket a hűvös hegyi levegő ellen.
¤Kék bárányra ( bharalra )vadászik Tibet és a Himalája hegységeiben. Habár ez az erős ragadozó súllyához képest háromszor nehezebb állatokat is el tud ejteni, megeszik kissebb élőlényeket is, mint mormotákat, mezei nyúlakat, madrakat.
A sárga területek jelzik a hópárduc elterjedését.
¤Egy megfigyelés alatt tartott indiai hópárduc 5 kék bárányt, 9 tibeti mezei nyulat, 25 mormotát, 5 házi kecskét, 1 házi bárányt, és 15 madarat fogyaztott el 1 év alatt.
¤Ahogyan ezek a számok is jelzik, a hópárducok néha rákapnak a házi állatok ízére, ami rengeteg nagy macska halálához vezet a lakosok által.
¤A veszélyeztetett macskák száma drámai csökkenésnek indult a sok mészárlás, illegális vadászat és azon okból, hogy egyes testrészeiket kínai gyógyszer összeállításához használják. Élőhelyük eltűnése hozzájárul egyedszámuk csökkenéséhez.
¤A hópárduc a veszélyeztetett állatok közé tartozik, mivel bundája rendkívül értékes a szőrmepiacon. Az 1960-as években a vadon élő példányok száma 1000-re csökkent és bár időközben sikerült megnövelni a populációt, az orvvadászat miatt 2005-re csak mintegy 4500-7500 példány maradt fenn a Pakisztán és a Bajkál-tó közötti élőhelyeken, és a létszám csökkenőben van, mivel a távoli területen élő állatokat nehéz megvédeni.
¤ A pakisztáni WWF természetes élőhelyükön, a Khunjerab Nemzeti Parkban próbálja megőrizni az hópárducokat. Mivel fogságban is jól szaporodik, ezért a faj megóvásában az állatkertek is segítenek. Megközelítőleg 500 példány él a világ mintegy 150 állatkertjében.
Forrás: National Geographics.com és Wikipédia
