Elméleti követelmény.
FUDOKAN
1. A karate
meghatározása.
Okinawából és Japánból származó küzdőművészet. Ütések, rúgások és azok
elhárítására szolgáló védések rendszere.
2. Mit jelent a karate és mire utal ez?
Üres kezet jelent. Ez a zen buddhizmusból származó szellemi ürességre utal,
amely szerint a karatékának belül üresnek kell lennie. A Japánok szerint ez
jelenti az alázatosságot, egyenességet, szellemi felfogóképességet. Ez segíti a
harcost a küzdelemben (mizu no kokoro).
3. Ki a modern karate megteremtője?
Gichin Funakoshi
(1868-1957).
4. Kik voltak Funakoshi mesterei és milyen küzdőművészetet tanult
Matsumura, Azato, Itosu. Az Okinawa-Te két alapvető irányzatát a
Naha-Te-t és a Shuri-Te-t tanulta.
5. Mikor és honnan ment Funakoshi Japánba, mikor és hol tartotta az
első karate bemutatókat?
A mester 1915-ben érkezett Japánba az Okinawa-i Shuri tartományból.
1915-ben Kyotóban, ill.1922-ben, Tokióban tartotta első bemutatóit.
6. Mi a karate öt fő eleme, amelyekkel rendelkeznie kell a
karatékénak?
1. Jellem, 2. Tisztelet, 3. Szorgalom, 4. Önuralom, 5. Akaraterő.
7. Mi a Shotokan?
A világon a legelterjedtebb karate stílus. A név Funakoshi mester
1936-ban, Tokióban megnyitott első dojo-jára utal, amelynek ez volt a neve. Maga
a név Funakoshi költői nevéből származott (sho - erdei fenyő; to - hullám, kai,
ami később kan-ra módosult - iskola, azaz "hullámzó fenyő iskola").
8. Ki a Shotokan hazai megteremtője, mikor kezdődött itthon a
képzés?
Antal János sensei (8. Dan); 1974-ben
indultak az első edzések a Mélyépterv SC-ben.
9. Ki és mikor alapította a Nemzetközi Fudokán Szervezetet ?
A nemzetközi Fudokan szövetséget - / ITFKF / - Shinam Dr Ilija Jorga
8.Dan alapította meg 1980-ban-Belgrádban.
10. Honnan került a karate Japánba?
India - Kína -
Okinawa - Japán
11. Mi a karate célja?
"A karate célja
nem a győzelem, hanem a gyakorlatok tökéletesítése és a jellem fejlesztése"
(G. Funakoshi )
12. Melyek a Shotokan és Fudokan stílus
jelképei?
Shotokan: a
felkelő nap és a tigris; Fudokan: a sas
13. Kik a Shotokan legjelentősebb
alakjai?
G. Funakoshi a modern karate
megteremtője (5. Dan)
Y. Funakoshi a stílus első megújítója, a mawashi geri és kekomi bevezetője
M. Nakayama 1987.-ig a JKA vezetője, a karate versenyek megteremtője, 9. Dan
H. Kanazawa az SKI (Shotokan Karate International) megteremtője, 9. Dan
H. Nishiyama a JKA legjelentősebb nem Japánban élő tagja, a Fudokan szellemi
atyja, 9. Dan
M. Sugiura a JKA jelenlegi vezetője, 9. Dan
T. Asai az IJKA vezető instruktora, 9. Dan
Dr Ilija Jorga a Fudokan stílus létrehozója, 8. Dan
14. Mi az övfokozat?
Jutalom az elvégzett munkáért,
serkentés a további munkára. A technikai és szellemi szint jelölése.
15. Kik a legjelentősebb külföldi mesterek a Shotokan stílus különböző
iskoláiban?
Japán: Soji, Tsujama, Mori, Sawada, Osaka;
USA: Kanazawa, Nishiyama, Ozawa, Okazaki;
Anglia: Enoeda, Azano;
Franciaország: Kase;
Svájc: Sugiyama;
Ausztria: Fujinaga, Kawazoe;
Németország: Tanaka, Ochi, Asai;
Olaszország: Shirai, Miura;
Brazília: Uchiage;
Jugoszlávia: Jorga, Dasic.
16. Nevezd meg a fő karate stílusok megteremtőit?
Gichin Funakoshi - Shotokan;
Hironori Otsuka - Wado-ryu;
Chojun Miyagi - Goju-ryu;
Kenwa Mabuni - Shito-ryu;
Masutatsu Oyama - Kyokushinkai.
17. Melyek a
magyarországi fő karate stílusok?
JKA Shotokan, SKI Shotokan,
Fudokan, Sankukai, Hayashi-ha Shito-ryu, Isshimi Shito-ryu, Goju-ryu, Goju-kai,
Kushi-do, Wado-ryu, Wado kai, Kyokushinkai
18. Melyek a
karate mozgások fő csoportjai?
Kihon - alapiskola
Kata - formagyakorlat
Kumite - küzdelem
Tameshiwari - töréstechnika.
19. Mik a karate technikák fő csoportjai?
Ütések, védések, csapások, söprések, rúgások, esések, állások.
20. Melyek a kötött formájú páros gyakorlatok?
Gohon-ippon -, sanbon-ippon -, kihon-ippon kumite.
21. Melyek a szabad formájú páros gyakorlatok?
Jiyu-ippon -, jiyu -, shiai kumite.
22. Sorold fel a katák fajtáit példákkal !
Tanuló katák: Taikyoku 1-6, Heian 1-5;
Haladó katák: Bassai dai, Kanku dai, Tekki 1; Taiji 1-3,Heian
Oikumi
Mester katák: Jion, Jitte, Jiin, Hangetsu, Empi, Tekki 2-3, Bassai
sho, Kanku sho, Nijushiho, Sochin, Meikyo 1-3, Unsu, Gankaku, Chintei, Gojushiho
dai, Gojushiho sho, Wankan, Washinoma, Kanku Oikumi, Kaminari, Setsuyama,stb.
23. Mi a kata jelentősége a karatéban?
A kihonban szerzett ismereteket közelíti a harchoz. A nem
versenytechnikákat
is
gyakoroltatja. A védő és támadó mozdulatok folyamatosságát, harmóniáját alakítja
ki. Technikai tökéletességre nevel, a gyorsaság, erő, egyensúly és időzítés
egységét teremti meg. Különböző irányokban, változó lépésekkel, bonyolult
egyensúlyi helyzetekben, más-más ritmussal, mozgás közben gyakoroltatja a tiszta
technikát. Rövid időtartam alatt sok karate technikát alkalmaz, a test
valamennyi izmát, izületét átmozgatja. Egyesíti magában a karate lényegi
vonásait: erőösszpontosítás - kime, - légzéstechnika - hara; - stabil egyensúly;
tökéletes technika, tisztelet, önbizalom.
24. Melyik küzdőművészet számít a karate ősének és ki volt az első
ismert alakja?
Az indiai varjanustri, melyet Bodhidharma (Darumra Taishi) vitt Kínába
520 körül, ahol megalapította a Shaolin szentélyt, majd kolostort, amely a
későbbi kung-fu szülőhelye lett.
25. Mi volt Funakoshi mester sírfelirata, hogyan magyarázható ez?
"Karate ni sente nasi" - A karatéka sohasem támad először. A karatéban
nincs előnye a támadónak.
26. Mi a "Mizu no kokoro"?
A karate pszichikai alapelveinek egyike. Jelentése: "víztükörszerű
tudat". A tudatnak olyan nyugodtnak kell lennie, mint a sima víztükör, mert az
ilyenkor minden tárgyat olyannak tükröz vissza, amilyen az valójában. Ha
tudatunk ebben az állapotban van, az ellenfél mozdulatait mind fizikailag, mind
pszichikailag azonnal és pontosan tudjuk érzékelni. Ekkor akár védekező, akár
támadó reakciónk megfelelő lesz. Ha a víz felszínét megzavarjuk, akkor a
tükörképek eltorzulnak. Azaz, ha a tudatunkat megzavarjuk akár a védekezés, akár
a támadás gondolataival, nem tudjuk megfelelően érzékelni az ellenfél
szándékait. Nem érzékeljük megfelelő időben az ellenfél akcióját, támadását, nem
tudjuk kivédeni azt, ill. megelőzni.
27. Mi a "Tsuki no kokoro"?
A karate pszichikai alapelveinek egyike. Jelentése: "holdfényszerű
tudat". A tudat az ellenfél minden mozdulatára terjedjen ki, mint ahogy a
holdfény is egyenletesen ragyog be mindent.
Ebben az esetben tudatunk észleli az ellenfél testének minden rezdülését,
észreveszi a réseket a védekezésében, amelyet azonnal ki lehet használni.
A felhők, amelyek eltakarják a holdat, a hasonlatban az idegességet, a figyelem
elterelődését jelképezik.
Ezek megzavarják az ellenfél mozdulatainak érzékelését, értékelését,
lehetetlenné teszi a pontos helyzetfelismerést, valamint a megfelelő technikák
alkalmazását.
28. Mi a jelentősége a tudat és akarat egységének a küzdelemben?
Az ellenfél mozdulatainak és szándékainak felismerése és helyes
értelmezése után csak megfelelő küzdőszellemmel végrehajtott technika eredményez
hatásos akciót. A cselekvési akarat az a döntő tényező, amely az ismereteket
tettekre váltja, a képességeket aktivizálja.
29. Mi a "kime"?
A kime az energiák fókuszba gyűjtése egy adott pillanatban egy adott
célra (ki = erő, me = fókuszba gyűjtés). Ez nem csak a fizikai erő
koncentrálását jelenti, hanem szellemi-lelki koncentrációt is. Az összpontosítás
időtartama nagyon rövid. A kime során a légzés szabályozására is ügyelni kell, a
találat pillanatában a levegőt erőteljesen ki kell fújni (kiai). Ekkor a test
összes izma megfeszül, a test minden ereje egy pontban összpontosul. Ez a
maximális erőkifejtés csak pillanatnyi, ezt követi az izmok ellazulása. A
levegőt azonnal be kell szívni és fel kell venni a megfelelő testhelyzetet a
következő technika végrehajtásához. Mindezt nem tudjuk végrehajtani az
erőösszpontosítást segítő , megfelelő lelkiállapot nélkül. Ha a kime nem
megfelelő, a technika hatástalan marad, az erőfeszítés kárba vész.
30. Mi a "kiai" szerepe a karatéban?
A kiai rövid, a kime pillanatában az izomzat összerándulása
következtében keletkezett, a kipréselt levegő által keltett hang. Célja: az
erőösszpontosítás elősegítése, az ellenfél megfélemlítése, a saját harci szellem
fokozása, az izmok felfeszítése a támadó technikák nagyobb erejű végrehajtása,
ill. a kapott találatok könnyebb elviselése céljából.
31. Mi a "zanshin" és mi a szerepe a karatéban?
A zanshin jelentése: tökéletes befejezés, ami egyben lehetőség az új
technika elkezdésére. Tulajdonképpen a technikák végrehajtásával járó lelki
koncentráció kifejeződése. A kata nem az utolsó mozdulatnál ér véget, hanem a
szertartásos üdvözlésnél, ebben az esetben ez jelenti a zanshint. Küzdelemben a
zanshin azt jelenti, hogy a kimével végrehajtott technika után visszatérünk a
kiinduló helyzetbe, felvesszük az eredeti küzdőállást, küzdő távot, amivel
kikerülünk az ellenfél hatóköréből. Az izmok elernyesztése és a levegő beszívása
után így új lehetőség nyílik egy újabb támadásra vagy egy másik ellenfél elleni
harcra.
32. Mi az erő-ellenerő szerepe a karatéban?
Minden erővel szemben ellentétes irányú, azonos nagyságú erő hat. Ez a
fizikai törvény a karatéban is érvényesül. Ütésnél pl. a visszahúzó másik kéz
(hikite), valamint a talajnak feszülő támasztó láb többlet erőt eredményez. Ez
az elv összetett formában is érvényesül: amikor a kéz eltalálja a célt, az ütés
következtében keletkező lökés ereje a testen át a hátsó, ill. támasztó lábba
jut, mely a padlón támaszkodik stabilan a sarok lenyomásával, innen visszajut az
ütő kézbe, növelve az ütés erejét.
33. Mi az erőkoncentráció szerepe a karatéban?
Minden fizikai munka végzéséhez szükség van az erő koncentrálására. Az
átlagon felüli erő kevésre képes, ha megoszlik, a relatíve gyengébb, de
fókuszált erő legyőzheti azt. Leegyszerűsítve a karate a megfelelő időben és
helyen alkalmazott erőösszpontosítás. Fontosabb elvei a következők: minél
rövidebb idő alatt alkalmazzuk az ütőerőt, annál hatásosabb. Nagyon fontos a
karatéban az erőkoncentráció időtényezője, ugyanis így lehet gyorsan váltani
egyik technikáról a másikra. Minél több izom jön működésbe az adott mozdulat
végrehajtásakor annál nagyobb az erő koncentrációja. A csak kezek és lábak által
kifejtett erő aránylag kicsi, ezért az egész test izomerejét fel kell használni
oly módon, hogy az erő a találat pontjában koncentrálódjon (seiken, koshi,
kakato, sokuto, stb.). Az erő összpontosítása nem a test összes izmának egyidejű
működésétől, hanem az izmok működésének megfelelő sorrendjétől függ. A has és
medencetáji izmok igen erősek, de lassúak, míg a végtag izmok gyorsak, de
gyengék. Izomkoncentrációnál először a lassú hasi és csípőtáji izmokat kell
működésbe hozni, majd az erőt a találati pontba a már lendületbe hozott gyors
végtagokon keresztül kell juttatni. Ezzel magyarázható az a karatéban elterjedt
mondás, miszerint először a csípő mozdul és azután a kezek, vagy lábak. A jól
edzett, erőteljes, robbanékony izomzat előfeltétele a karate tanulás
eredményességének. Az elméleti ismeretek gyenge fizikum mellett semmit sem
érnek. Hatásos és erőteljes technikák csak a megfelelő izmok koordinált,
harmonikus működtetésétől várhatók. A felesleges izommunka hasztalan
erőpocsékolás, görcsössé, lassúvá teszi a mozdulatokat, akadályozza a helyes
kivitelezést. Viszont a szükségtelen izmok elernyesztése sohasem jelentheti a
készenlét megszűnését.
34. Miért fontos a helyes légző technika alkalmazása a karatéban?
A mozdulatok végső pillanatában alkalmazott rövid, erőteljes, a hasizmok
összerándulásával járó kilégzés (hara) segíti az izmok hirtelen megfeszítését,
míg az utána következő belégzés az izomzat elernyesztését. A belégzés mindig
teljes legyen, kilégzéskor viszont kb. 20 % levegő maradjon a tüdőben, mert a
teljes kilégzés a testet ernyedtté, s így védtelenné teszi.
35. Miért fontos
az egyensúly a karatéban?
Az egyensúly megtartásának különös
jelentősége van a kombinációk során. Miközben az egyik technikáról a másikra
váltunk, automatikusan lehetőséget teremtünk az ellenfelünknek, hogy
kibillentsen egyensúlyunkból bennünket. Az egyensúly megőrzésének alapja a
megfelelően kivitelezett technika, testtartás, és a stabil állás. Az
egyensúlyból kibillenünk: ha a sarkunk felemelkedik a földről, ha túlságosan
előre dőlünk, ha vállból túl nagy erőt fejtünk ki és ha nem húzzuk vissza a rúgó
lábat a mellkashoz, mielőtt leengedjük. Az egyensúly megőrzése főleg a
rúgótechnikánál fontos, amikor a test csupán egy ponton van alátámasztva. Jó
egyensúlyi helyzet eléréséhez az alátámasztási pontokat (a lábakat) minél jobban
el kell távolítani egymástól, s a test súlypontját (a csípőt) süllyeszteni kell.
Ennek a követelménynek ellentmond, hogy az egymáshoz közel lévő lábak és a
magasan tartott súlypont tesz képessé a gyors helyzetváltoztatásra. Van tehát
egy pont, melyen túl a stabilitás érdekében nem érdemes menni. Ugyanígy a
térdben behajlított tartóláb több lehetőséget nyújt az egyensúly megőrzésére, a
túlzott térdhajlítás viszont erőtlenné teszi a rúgást.
36. Mi a "sen no sen"?
A "sen no sen", amikor támadó szándékunkat közvetlenül az ellenfél
tudomására hozzuk, azaz első szándékú, megelőző támadást jelent. Ilyenkor a
támadás indítása nagy gyorsasággal történik, ez kezdeményező pozíciót jelent.
Fontos az időzítés, sok múlik a ritmuson és a tempón is. A megfelelő
küzdőtávolság létrejöttekor azonnal, habozás nélkül kell támadni.
37. Mi a "go no sen"?
A "go no sen" reakció az ellenfél támadására, alkalmazkodás hozza
védéssel és azonnali ellentámadással. Jelenti még a küzdelemben a kezdeményezés
magunkhoz ragadását. A go no sen nem defenzív karatét jelent, ilyenkor az
ellenfelet nem csak akcióra bírjuk, hanem olyan mozdulatokra ösztönözzük,
amelyeket a magunk előnyére ki tudunk majd használni és így saját ritmusunkkal
döntő technikát tudunk alkalmazni. Nagyon sok függ a helyes, az igazi
küzdőszellemtől (kihaku).
38. Mi a "tai no sen"?
A "tai no sen" támadás, mielőtt az ellenfél támadna. A támadási szándék
felismerése a támadó mozdulat elindítása előtt és az ehhez kapcsolódó megelőző
támadás.
39. Sorold fel Funakoshi mester öt jó tanácsát, mely egyben a
Shotokan karate esküje is.
Törekednünk kell személyiségünk fejlesztésére.
Hűek leszünk tanulmányaink szelleméhez.
Bátornak és állhatatosnak kell lennünk.
Nagy fontosságot kell tulajdonítanunk az etikettnek.
Ébernek kell lennünk az ostobasággal szemben.
40. Sorold fel a pont megítélésének feltételeit.
Jó forma; sportszerű viselkedés , erős végrehajtás; zanshin; helyes időzítés; jó
távolság.
41. Mikor ítélhető sanbon, nihon, ippon?
Sanbon: jodan rúgás; dobás, ill. ashi barai után
földre került ellenfélen pontszerző technika végrehajtása.
Nihon: chudan geri; ellenfél egyensúlyból történő
kibillentése utáni pontszerző technika; kéztechnikák kombinációja.
végrehajtása; az ellenfél hátára pontszerző technika végrehajtása.
Ippon: jodan - chudan tsuki, uchi;
42. Mi a szerepe az erő és a sebesség kölcsönhatásának a
küzdelemben?
A karate technikáinak ereje elsősorban a találat pillanatában bekövetkező
maximális izomkoncentrációhoz szükséges időtartamtól függ. Azonos feltételek
esetén a nagyobb sebesség nagyobb erőt is eredményez. Nagyobb sebesség érhető
el, ha megnő a felgyorsítás útja, ezért a rúgásnál a láb behajlítva induljon, és
a találati pontba teljesen kinyújtva érkezzen. Minél hosszabb a láb útja, annál
nagyobb sebességre képes felgyorsulni, s így ereje is megnövekszik. A tömeg
adott, döntő viszont a sebesség, mely négyzetesen számít. A célba csapódásnál a
mozgási energia, deformáló energiává alakul és elnyelődik a találati felületen.
Az erő és a sebesség növelése érdekében hirtelen és előkészítés nélküli
mozdulatokat gyakorolva tudjuk csökkenteni a reakcióidőt és növelni a mozdulat
sebességét.
43. Miért fontos a küzdelemben a merőleges találati szög és a kis
találati felület?
Merőleges találati szög: bár az elcsúszó találat az ellenfél ruháján nagyot
csattanva gyakran megtéveszti a versenybírókat, nagymértékben veszít
hatásosságából, hiszen a becsapódási energia egy része átalakul mozgási,
- (az elcsúszás útja) ill. súrlódási-energiává. Az energia átalakulás
optimális hasznosulási szöge 90°. Kis találati felület: az átalakuló erő
fordítottan arányos a találati felülettel, ezért a technikát pontszerűen
célozva, koncentráltan kell bevinni. Ütésnél pl. csak az un. seiken (a mutató és
középső ujj bütyke), nem pedig az egész ökölfelület közvetíti az erőt.
44.Melyek a küzdőmozgás és a sikeres harc alapfeltételei?
A testtartás,
mely könnyed, rugalmas és mozgékony. Lehetővé teszi a gyors reagálást, a támadó
vagy védő technika azonnali végrehajtását (jiyu-kamae). A törzs "hanmi"
helyzetben, a gerinc függőleges, a fej egyenes. A csípő képes gyorsan süllyedni,
emelkedni, előre, hátra vagy oldalra hirtelen elmozdulni. Az elől lévő kéz
enyhén hajlítva védi a törzset, bordákat az ököl az ellenfél arcára céloz. A
hátsó kéz a gyomorszáj előtt, az ököl az ellenfél gyomrára mutat. Az
állás laza, hirtelen lépésre, helyváltoztatásra alkalmas. A térdek enyhén
hajlítottak az első lábfej kissé befelé mutat. A lábak egyenletesen viselik a
testsúlyt, a talpon és a lábujjakon érezhető a robbanékony erő. A sarkak és a
padló közt "papírlapnyi" hézag (fudo-dachi). A
távolság az, melyből kiindulva egy lépéssel az ellenfél előtt vagyunk -
lépéselőny-, egy ütéssel előbb döntő találat érhető el, vagy egy lépéssel a
támadás előtt biztonságos helyzetbe kerülhetünk. Függ a testi adottságoktól is
és az egyén technikájától is. Az ideális távolság, hogy az ellenfélhez elég
közel, attól mégis megfelelő távolságba legyünk, tehát ellenfelünk ne tudjon
támadni, ugyanakkor mi támadásunkkal elérhessük (maai). A tekintet
vagy a szemek helyzete. Az ellenfelet egészében kell látni. Nem
helyes a szemébe nézni, vagy a lábát figyelni,
hanem minden mozdulatát figyelemmel kell kísérni, tetőtől talpig be kell fogni a
perifériás látással, anélkül, hogy a tekintetünk egyetlen pontra szegeződne.
Ahhoz, hogy az ellenfelet pontosan felmérhessük, a szemeket, a tekintetet egy
távolabbi pontra kell fixálni, így elérjük, hogy egész testtel látómezőnkbe
kerül (me-no-tsukekata). A lehetőség felismerése. A támadás
kezdeményezésénél vagy védekezésben a technika végrehajtása nem okoz eredményt,
ha az ellenfél nem talál nyílást. Ilyen lehet lélektani nyitottság, állás
nyitottság, mozgás közbeni nyitottság, Mozgás közbeni nyitottság elleni
lehetőségek: az ellenfél technikájának kezdeti fázisa, amikor az a támadásra
összpontosít és védekezése gyenge, támadásnál az egyes támadás védésekor vagy
sorozattámadás közben cselezéskor, vagy az ellenfél meglepődésének,
elbizonytalanodásának, megijedésének vagy önbizalomvesztésének pillanatában
(waza-o hodokosu-koki).
45.Mi az "ichibyoshi"?
Ez a bármilyen előkészítő
mozdulat nélküli, egy lélegzettel való támadás.
46.Mi a "sun-dome"? Ez a kifejezés azt jelenti, hogy a
karate technikát a céllal való összeütközés előtt megállítjuk. A maximális
erővel végrehajtott technika fókuszpontja a találati felület előtt 1-3 cm-el
legyen.
47.Ismertesd az ippon-shobu kumite zászlójeleit!
Ippon, waza-ari, jogai, hansoku, shikaku, mienai, keikoku, hikuwake, kachi,
torimasen.
48.Ismertesd az alábbi versenybírói kifejezéseket:
A piros/fehér győz,
megintés, megintés kilépésért, piros/fehér elhagyta a küzdőteret, együttes
találat, nem hivatalos figyelmeztetés, feladás, versenyzők visszarendelése a
kiindulási pontra eredményes technikák, döntő technikák, két wazari, azaz ippon,
nihon, sambon.
50.Melyek a tiltott technikák és a tiltott találati felületek?
Fejjel, térdel, könyökkel történő támadások.
Nyitott kezes technikák arcra, torokkal érintkező technikák, túlzott érintkezéssel bevitt technikák tekintettel a támadott pontszerző felületre, támadás az ágyékra, csuklóra, lábfejre, veszélyes dobások, ellenőrizhetetlen technikák, ismételt közvetlen támadás karra és lábra, ismételt kilépés a küzdőtérről vagy mozdulatok melyek nagy időveszteséggel járnak, az ellenfél céltalan megfogása, birkózás, lökdösődés, mubobi, sérülés színlelése előnyszerzés céljából, mindenféle eltérő viselkedés, mint sértés, ingerlés, nem kért megjegyzés, sportszerűtlen viselkedés.
51.Miért karate-do ?
A karate-do, ahogy erre a Funakoshi mestertől származó idézet is felhívja a figyelmet több, mint sport, több mint egyszerű testmozgás. Ez egy életmód, egy szemlélet, tulajdonképpen egy, a harcművészeten keresztül gyakorolt szellemi út. Erre utal, hogy kihangsúlyozzuk : Karate-Do. A „Do” pedig azt jelenti : Út, pontosabban az az út, amit az ember élete során „bejár”.
Ahogy gondolkodik, és ahogy ez a gondolkodás a cselekvéseiben megnyilványul. Aki a Karate-Do-t gyakorolja, annak megnyilvánulásaiban a Karate-Do alapelveit- jellem, tisztelet, szorgalom, önuralom, akaraterő – kell minél jobban érvényesítenie.
Így a gyakorlás nemcsak az edzőteremben végzett munkát jelenti, hanem hatnia kell az élet minden területére is. A test edzése és a jellem formálása összefügg.
A rendszeres fegyelmezett gyakorlás javítja a koncentráló képességet, az odafigyelést, a kitartást, így a karatéka a munkában, a tanulásban, jobb eredményeket érhet el. „ Akiben rend van, az rendet hoz létre maga körül” – mondta Konfucius. Minél inkább megvalósítja valaki ezeket az alapelveket, annál inkább fog hatni környezetére is. A „Do” jelent még módszert is, azt a módot, ahogy maga a Karate-Do hat. Karate, szó szerint üres kéznek fordítható, és természetesen utal arra, hogy ez egy fegyvertelen küzdőművészet.
52.Mit jelent a „ Kara”?
Az első írásjegy a „Kara” az „üresség” az a kifejezés, ami a Zen-buddhizmus legfontosabb fogalma. Az jelenti „üres” lenni, előítéletektől mentesen úgy tekinti a dolgokat,”ahogy vannak”, képesnek lenni „kiüresedni”, megszabadulni
a sokszor rossz beidegződéstől, mindig készen állni új ismeretek befogadására, más nézőpontokból megvizsgálni ugyanazt a problémát. A Karate-Do esetében ez a fajta üresség az eszköztelenségre is utal: ahhoz, hogy a Karate-Do-t gyakoroljuk, az előbb említett alapelveket érvényre juttassuk nincs szükségünk semmire, nem kell semmilyen különleges képesség, semmilyen speciális dolog, csak saját magunk. A fegyverhasználat, átvitt értelemben bármilyen eszközhasználat, vagy képesség kihangsúlyozása, függőség kialakítását eredményezheti. Így ez a fajta üresség az egyensúly, a harmónia megteremtésének a módszere lehet. A Karate-Do azonban nemcsak egyfajta elvont elméleti filozofálgatás, hanem egy olyan testedzés is, ami lehetővé teszi, hogy a rugalmasságunkat, gyorsaságunkat, erőnket, állóképességünket, vagyis mindazt, ami a modern értelembe vett egészséghez tartozik, megőrizzük, sőt fejlesszük.
53.A négy fő stílus ismertetése.
Shotokan ryu ( shoto iskola ) – stílus, amelyet Gishin Funakoshi mester teremtett. Shoto az „erdei fenyők hullámzását” jelenti, álnév, amellyel Funakoshi mester aláírta a kalligrafikus ( szépírási ) műveit, amelyben szenvedélyes szakértő volt. A küzdőhelyzetek hosszúak, a testsúly mélyen van, a mozdulatok gyorsak és erőteljesek.
Wado ryu („a béke útja, vagy japán út”) Hironori Otsuka mester által létrehozott stílus. Magas pozíciók, gyors, köríves és kitérő mozdulatok jellemzik, amelyek elősegítik a küzdelmet.
Goju Ryu – a „goken” – erős ököl, illetve a „juken” – gyenge ököl ( rugalmas ).
Ezt a stílust Chojun Miyagi teremtette meg. Lassú és erős, heves izomfeszítések jellemzik a mozdulatokat. A Goju Ryu intenzív fizikai edzéseket igényel.
Az idők folyamán ez a stílus változott a legkevésbé,
megőrizve sok eredeti sajátosságot.
Shito Ryu – két ideogramma, amelyek két mester Itosu ( Shurite ) és Higaona
( Nahate ), nevét őrzik. E stílus megteremtője Kenwa Mabuni, aki a művészetét e két nagy mestertől tanulta. Könnyed és elegáns mozdulatok jellemzik, amelyekben kiemelik az izmok erős feszességét: továbbá a test súlypontja magasan van elhelyezve ( magas pozíciók ).