Ezután figyelmünket irányítsuk a lények hatalmas
tömegére, akiket elképzeltünk magunk körül, és
így gondolkozzunk: Együttérzés
„Egyetlenegy olyan lény sincs közöttük, ki ne lett
volna valamikor anyám, apám vagy jótevőm. Mindnyájan
azt akarják csupán elérni, hogy boldogok legyenek,
és hogy megszüntethessék életükben a szenvedést,
de mivel mindig csak olyan dolgokat tesznek,
amelyek fájdalmat vonnak maguk után, végeláthatatlanul
kínozzák őket azok a hatalmas terhek, amelyeket
a kényszerű lét köre és az alacsonyabb létállapotok
szenvedései okoznak.”
tovább |