1. Önértékelési problémák: lekezelőek velem, semmibe vesznek

Ha másvalaki akaratának megfelelően viselkedsz, és háttérbe szorítod a saját kívánságaidat, akkor személyiséged egy részét a másik személlyel azonosítod. Megengeded, hogy ő irányítsa a gondolataidat. Szétdarabolt leszel. Az egyik fő formája ennek az önértékelési zavar, vagyis az az érzés, hogy 'elrontottam', 'nem jól csinálom', 'nem vagyok elég jó'. Ha valaki azt mondja, 'nem elég jó' amit csinálsz, vagy hogy 'ezt nem kellett volna', akkor elkezded megkérdőjelezni magad. Önvizsgálatba kezdesz, és ezt kérdezed: 'Valami baj van velem?' Amikor valaki tévesen értékeli vagy félreérti, amit mondasz, vagy azt, ahogy érzed magad, az természetesen zavaró. Ez azt jelenti, hogy a másik nem értett meg. A lelkesedésed elpárolog. Lehet, hogy elfogadod ezt a téves értékelést - talán azért, mert a másik személy a főnököd vagy egy domináns egyéniség. Ha figyelmen kívül hagyod saját érzéseidet, és úgy véled, a másik félnek van igaza, akkor kezded nem a saját, hanem az ő akaratát követni. Egy részed a másik személlyel azonosul és leválik az igazi énedről. Arról az énedről, amely a választásaidért felelős.

Ez sokszor előfordul gyerekekkel, amikor átveszik a szüleik jellemző tulajdonságait. Nagyon gyakori olyan kapcsolatokban is, ahol az egyik partner alkalmazkodik, hogy megfeleljen a másik elvárásainak. Ez természetesen a munka kapcsolatokban is előfordul. Amikor a céljainkat elnyomja valaki, - bármennyire jó szándékkal is - az végülis romboló hatású. Negatív értékelések (személyes kritikák, vélemények) különösen feszült időszakban lehetnek rendkívül zavaróak.

Gyakorlat: Hogyan kezeld, ha semmibe vesznek
Sokszor és sokféle módon történhetett, hogy valaki lenézett téged és ennek következtében visszahúzódtál. Meg kell vizsgálnod újra, hogy mi történt és feltenned a kérdést magadnak:

1. Mit tettem (azaz: mit választottam tudatosan, vagy öntudatlanul)? Fontold meg:
   
   
   • Mit gondoltam magamról? = Mit döntöttem magamról?
   • Mit gondoltam a másik személyről vagy a másik személyekről? =Mit döntöttem a másik személyről vagy a másik személyekről?
   • Mit gondoltam még? = Mit választottam, mit gondoljak még?
   • Mit éreztem? = Mit választottam, mit érezzek? Milyen érzést választottam?
   • Mit csináltam? = Mit választottam, mi a teendőm?
   • Milyen hatással vannak a választásaim a további viselkedésemre?
   
   
2. Milyen más választási lehetőségeim voltak? És milyen hatásai lehetnek az egyes választási lehetőségeimnek?

3. Mit tanulhatok ebből az esetből?

A tanulság alapvetően bármi lehet, amire rájöttél, miután ráébredtél, hogy egy irányt választottál és hogy ha akarod, módosíthatod ezt a választásodat.

Mindig van választási lehetőséged. Még a legszélsőségesebb esetekben is, pl. ha egy rabló pisztollyal megfenyeget, megvan a lehetőséged, hogy nem adod neki a tárcádat. Lehet, hogy megöl, lehet, hogy feladja és elfut. De van választás. Lehet, hogy úgy döntesz, hogy odaadod neki a tárcádat, ami bölcs dolog lehet. De soha nem kell semmit megtenned akaratod ellenére. Mindig választhatsz. Ennek a továbbiakban óriási jelentősége lesz.

Az alábbiakban pédákat sorolunk arra, hogy milyen módon történhetett, hogy lekezelően viselkedtek veled a múltban, vagy hogyan történik ez most. Minden kérdés után, amely érvényes rád nézve, csináld végig a fenti gyakorlatot és nézd meg, mit tanulhatsz belőle, és hogy tudod azt integrálni.

• Mondta valaki, hogy nincs jogod ezt mondani?
• Talán valaki igazságtalanul kritizált?
• Valaki helytelenül általánosított veled kapcsolatban?
• Kötekedett veled valaki?
• Lekezelt valaki?
• Szólt valaki, hogy nem kellene ott lenned?
• Szólt valaki, hogy nem tartozol oda?
• Mondta valaki, hogy nem mehetsz el?
• Kierőszakolta valaki, hogy az ő előírásait kövesd?
• Belehúzott valaki egy megállapodásba?
• Megbírált valaki?
• Megcsináltatott veled valaki valamit, ami neked nem tetszett?
• Döntött valaki helyetted?
• Elvették tőled a választás lehetőségét?
• Átnyúlt valaki a fejed fölött vagy elvette a munkádat?

Vegyünk egy példát:
Tegyük fel, a feleségem azt mondja, hogy pocsék szerető vagyok. Természetesen úgy érzem, hogy lenulláztak, semmibe vesznek, zavar a dolog. És tegyük fel, elfogadom, amit mond, hogy valóban használhatatlan szerető vagyok és már egyáltalán nem akarok szerelmeskedni. Úgy döntöttem, hogy elfogadom, hogy az az igazság, amit mondott. Bár ha újra átgondolom a dolgot, látom, hogy amit mondott, azok csak szavak, és talán más oka volt a kijelentésének, feszült, ideges volt, nem azt mondta ki, ami tényleg zavarta. Kommunikációs zavar volt köztünk. Most már tudom, hogy semmibevétel akkor történhet, amikor nem azt gondoljuk, amit mondunk (végül is, azelőtt sokszor mondta, hogy remek szerető vagyok), hanem ez az idegesség egyik megnyilvánulása. Az ilyen idegességet őszinteséggel és nyíltsággal orvosolhatom. Ez tanulság a számomra, innen lépek tovább.