A Gymnocalycium nemzetség tesztelését 2008-tól 2011. nyaráig végeztem. Megbízható szakirodalom hiányában azokat a növényeket kerestem, melyek hazai viszonyok között fűtetlen fóliasátorban dupla takarás mellett sikeresen átteleltethetők.

Nagy segítségemre volt Libnár Antal könyve ezekről a növényekről, a benne megadott élőhelyi adatok alapján eleve sok kaktuszt kizárhattam a tesztelésből. A tesztek eredménye weblapomon most is olvasható (bár rendszertani szempontból kissé idejétmúlt).

2011-ben a fóliák nagyobb részét lebontottam, a növényektől megváltam. Néhány nyakamon maradt Gymnocalycium egy szimpla fűtetlen fóliába került, meglepő módon ott is jól teleltek.

Pár éven belül minden növényem gazdára talált, el is felejtkeztem már az egészről, amikor is 2019-ben egy alig borsónyi Gymnocalycium gibbosum magoncot találtam a fólia aljzatát borító kavicsban. Hogy hány évet pihent a mag és mennyit vegetált szerencsétlen magonc nem tudom. Azonnal becserepeztem, és most 2023-ban már virágzik. Idő közben megkerestem azon növények listáját, melyek szimpla fóliában is jól teleltek: albiareolatum, amerhauseri, andreae, baldianum, berchtii, bruchii, calochlorum, capillaense, erinaceum, gibbosum, neuhuberi, taningaense, uebelmannianus. A lista tökéletesen lefedi Libnár Antal könyvében a 2. magcsoportba sorolt növények listáját. Talán ez sem véletlen.

Gymnocalyciumok ridegtartásához természetesen nem elegendő csak a fajlista, érdemes gyűjtőszámos növényeket választani és tanulmányozni Argentína klímazónáit.

www.plantmaps.com/interactive-argentina-plant-hardiness-zone-map.php