stenocac

Stenocactus (K. Schumann) A. W. Hill 1933

(Brittonrosea Spegazzini 1923, Echinofossulocactus Britton et Rose 1922 non Lawrence 1841, Eofossus Orcutt 1926)

Stenocactus coptonogonus (Lemaire) A. Berger ex A. W. Hill 1933
Stenocactus coptonogonus f. major Echinofossulocactus coptonogonus var. major Lawrence 1841	Nem tesztelt
Stenocactus crispatus (A. P. de Candolle) A. Berger ex A. W. Hill 1933
Stenocactus crispatus f. acroacanthus Echinofossulocactus acroacanthus (Stieber) Rowley 1972
Stenocactus crispatus f. anfractuosus Echinofossulocactus anfractuosus (Martius1837) Lawrence 1922
Stenocactus crispatus f. arrigens Echinocactus arrigens Link ex A. Dietrich 1840
Stenocactus crispatus f. atropurpurescens Echinofossulocactus arrigens var. atropurpurescens Salm-Dyck	Nem tesztelt
Stenocactus crispatus f. confusus Ehinofossulocactus confusus Britton et Rose 1922
Stenocactus crispatus f. dichroacanthus Echinofossulocactus dichroacanthus (Martius ex Pfeiffer) Britton et Rose 1922
Stenocactus crispatus f. ensiferus Echinofossulocactus ensiferus (Lemaire 1838) Britton et Rose 1838
Stenocactus crispatus f. flexispinus Echinofossulocactus flexispinus (Salm-Dyck) Bravo 1969
Stenocactus crispatus f. grandicornis Echinofossulocactus crispatus f. grandicornis (Lemaire) P.V. Heath 1992 Echinofossulocactus crispatus f. 'Huizache' (=grandicornis)
Stenocactus crispatus f. guerraianus Echinofossulocactus guerraianus Backeberg 1942
Stenocactus crispatus f. kellerinus Echinofossulocactus kellerinus Krainz 1946
Stenocactus crispatus f. lamelosus Echinofossulocactus lamelosus (A. Dietrich) Britton et Rose 1922
Stenocactus crispatus f. lancifer Echinofossulocactus lancifer (A. Dietrich) Britton et Rose 1922
Stenocactus crispatus f. multiareolatus Ecinofossulocactus multiareolatus Bravo 1960
Stenocactus crispatus f. pallidus Echinofossulocactus ensiferus v. pallidus R. A. Foster	Nem tesztelt
Stenocactus crispatus f. salinas Echinofossulocactus dichroacanthus v. salinas n.n.	Nem tesztelt
Stenocactus crispatus f. tellii Echinofossulocactus tellii Berger	Nem tesztelt
Stenocactus crispatus f. undulatus Echinofossulocactus undulatus (A. Dietrich) Lawrence 1844
Stenocactus crispatus f. violaciflorus Echinofossulocactus violaciflorus (Quehl) Britton et Rose 1922
Stenocactus crispatus f. xiphacanthus Echinofossulocactus xiphacanthus (Miquel) Backeberg 1956	Nem tesztelt
Stenocactus hastatus (Hopffer ex K. Schumann) A. Berger 1929
Stenocactus multicostatus (Hildmann ex K. Schumann) A. Berger 1929
Stenocactus multicostatus f. coahuilensis Echinofossulocactus multicostatus v. coahuilensis Fric 1931	Nem tesztelt
Stenocactus multicostatus f. erectocentrus Echinofossulocactus erectocentrus Backeberg 1961
Stenocactus multicostatus f. lloydii Echinofossulocactus lloydii Britton et Rose 1922
Stenocactus multicostatus f. moranensis Echinofossulocactus zacatecasensis var. moranensis H. Bravo Hollis 1969	Nem tesztelt
Stenocactus multicostatus f. zacatecasensis Echinofossulocactus zacatecasensis Britton et Rose 1922
Stenocactus obvallatus (A. P. de Candolle) A. Berger 1929
Stenocactus obvallatus f. caespitosus Echinofossulocactus caespitosus Backeberg 1950	Nem tesztelt
Stenocactus obvallatus f. pentacanthus Echinofossulocactus pentacanthus (Lemaire) Britton et Rose 1922
Stenocactus ochoterenanus Tiegel 1933
Stenocactus ochoterenanus f. boedekerianus Echinofossulocactus boedekerianus (A. Berger) Croizat 1929	Nem tesztelt
Stenocactus ochoterenanus f. bustamantei Stenocactus bustamantei H. Bravo Hollis 1937	Nem tesztelt
Stenocactus ochoterenanus f. densispinus Echinofossulocactus densispinus Tiegel ex Pechanek 1965
Stenocactus ochoterenanus f. heteracanthus Echinofossulocactus heteracanthus (Muehlenpfordt) Britton et Rose 1922
Stenocactus ochoterenanus f. lexarzai Stenoocactus lexarzai Bravo 1937	Nem tesztelt
Stenocactus ochoterenanus f. parksianus Echinofossulocactus parksianus C. Schmoll ex Pechanek 1971	Nem tesztelt
Stenocactus ochoterenanus f. rosasianus Echinofossulocactus rosasianus H. C. Whitmore ex Pechanek 1965	Nem tesztelt
Stenocactus ochoterenanus f. sphacelatus Echinofossulocactus sphacelatus Whitmore 1934	Nem tesztelt
Stenocactus phyllacanthus (A. Dietrich et Otto) A. Berger ex A. W. Hill 1933
Stenocactus phyllacanthus f. laevior Echinofossulocactus phyllacanthus var. laevior Lemaire	Nem tesztelt
Stenocactus phyllacanthus f. macracanthus Echinofossulocactus phyllacanthus v. macracanthus Monville 1841
Stenocactus phyllacanthus f. micracanthus Echinofossulocactus phyllacanthus v. micracanthus Lawrence in Loudon 1841	Nem tesztelt
Stenocactus phyllacanthus f. nova Echinofossulocactus phyllacanthus v. nova n.n. - polihibrid	Nem tesztelt
Stenocactus phyllacanthus f. tenuiflorus Echinofossulocactus phyllacanthus v. tenuiflorus Labouret	Nem tesztelt
Stenocactus phyllacanthus f. trestaglauca Echinofossulocactus phyllacanthus v. trestaglauca	Nem tesztelt
Stenocactus phyllacanthus f. tricuspidatus Echinofossulocactus tricuspidatus (Scheidweiler) Britton et Rose 1922
Stenocactus rectispinus C. Schmoll 1969	Nem tesztelt
Stenocactus sulfureus (A. Dietrich)Bravo 1982	Nem tesztelt
Stenocactus vaupelianus (Werdermann) F. M. Knuth 1935
Stenocactus vaupelianus f. albatus Echinofossulocactus albatus (A. Dietrich) Britton et Rose 1922	Nem tesztelt

A nemzetség a rendszerezők kedvence, mivel nem hogy a nevek, de a gyűjtőszámok sem jelentenek biztos támpontot. Valószínűleg egy olyan korlátlanul hibridizálódó nemzetségről van szó, mely nem példa nélküli, hiszen nálunk a sík területek boglárkái (Ranunculus) ugyanezt teszik, a botanikus meg annak határozza meg a növényt, amire a határozóban legjobban hasonlít. Aki kicsit többet költhet az elhelyezésre, annak hatalmas gyűjteménye lehet ezekből a növényekből. Igen ellenállók a betegségekkel szemben, a levegőtlen talajt és a nagy hideget viszont nem szeretik. Fűtetlen fóliában tartom őket kiegészítő téli fóliatakarással.

2009: Az egyetlen nemzetség, amiből az elmúlt 10 évben egyetlen példányt sem vesztettem kaktuszházban, igaz hely hiány miatt a gyűjtemény igen hiányos. Most április közepe van. Minden példány virágzik.

2010: Az elmúlt télen üvegházam késő őszi, téli beázása főként a Stenocactusokat és a Thelocactusokat érintette, az átázott cserepekből tavaszra kipusztultak a növények, de ez nem a hidegnek köszönhető. Minden szárazon telelt példány sikeresen áttelelt. A hibát elhárítottam, de nem pótoltam a kipusztult példányokat. A legtöbb cserépben spontán szaporulatot találtam a kihullott magokból, ezeket próbaképpen jövő őszig megtartom, majd kiselejtezem. Már a 2 cm-es növények is hibridizációt mutatnak, eltérnek bordázottságban, tövisekben. Nem csoda tehát, hogy a korabeli gyűjtők akkora keveredést okoztak a nemzetségben. Ez óvatosságra int a hazai termesztésű magok beszerzésénél. A gyűjtőszám sem garancia amennyiben az csak az anyanövényre vonatkozik, és aminek beporzása más fajjal történik véletlenül vagy szándékosan.

2011: Új növényeket nem vásároltam, a magoncok átteleltek, így nem vesztettem egyetlen növényt sem. Nem tapasztaltam szokatlan fagyérzékenységet, az egész nemzetség egységesen tartható. Egy referencia gyűjtemény vélhetően jót tenne a Stenocactusok közötti eligazodásban, mivel hazai gyakorlatban gyakori a név nélküli, vagy helyben termesztett magból kelt hibrid.

Tesztelt növények forrása:
A növények többségét kiállításokon és vásárokon vettem, ezek eladóit vagy nem ismerem, vagy nem jegyeztem fel. Mivel napjainkig a vásárokon tömegesen kaphatók, igyekeztem egységes állományból névtáblás növényeket venni. Az alábbi lista azon néhány növény adatait tartalmazza, ahol ismert a forrás:
Kiss László (2004): S. multicostatus f. erectocentrus SB 309, f. erectocentrus SB 1183, f. zacatecasensis MG 318.8
Gonda István (2006): S. crispatus f.kellerianus, f. lamellosus, f. dichroacanthus, S. multicostatus, S. phyllacanthus
DKKE magok (2007): S. crispatus

Edward F. Anderson: The Cactus Family p.:637-641.
Hunt, David et al. : The New Cactus Lexicon I. p.:264.

A nemzetség dupla takarásban megtartható.

További bejegyzéseket ezen az oldalon nem írok.

Tesztelésüket sikeresen befejeztem.