Kedves
utasaink! Most értük el az 500 km/h-s sebességet, de műszaki okok miatt nem
tudunk felszállni!
Úgy
szeretnék meghalni, mint a nagyapám:
álmában,
csendesen, gondtalanul, nem pedig ordítva, sikoltozva,
pánikban, mint az utasai.
Egy
matróznak van egy szerelme, Rózának hívják. Elhatározza, hogy rátetováltatja a
nevét a farkára. Rá is tetoválják, ha feláll neki, akkor pontosan olvasható a
RÓZA, de ha össze van menve, csak annyi látszik belőle ZA. egyszer pisil a vécében,
mellé áll egy öreg matróz. Észreveszi, hogy annak is ZA van a farkára
tetoválva.
-
Aha, magának is Róza..?
-
Á... húzza föl a bőrt a
farkán az öreg, az látszik rajta:
VITÉZ
NAGYBÁNYAI HORTHY MIKLÓS ŐRGRÓF FŐMÉLTÓSÁGA HADIFLOTTÁJÁNAK ZÁSZLÓSHAJÓ MATRÓZA.
Egyik
este a fiúkkal voltam bulizni. Megígértem a feleségemnek, hogy éjfélre itthon
leszek... esküszöm!
Az
órák gyorsan múltak, a sör jól csúszott le.
Hajnali
három felé, tökre bemákolva, hazaindultam.
Épp
az ajtón belül voltam, amikor az előszobában a kakukkos óra beindult és
háromszor kakukkolt.
Hirtelen,
mivel tudtam hogy a feleségem valószínű felébred,
kakukkoltam kilencszer.
Igazan
büszke voltam magamra, hogy ilyen gyors és eszes megoldást találtam, még
részegen is, hogy egy esetleges veszekedést elkerüljek.
Másnap
reggel a feleségem megkérdezte mikor értem haza,
erre
én mondtam hogy 12-kor.
Nem
látszott felindultnak egyáltalán.
-
Mázlim van! - gondoltam.
Viszont
megjegyezte hogy új kakukkos órát kell szereznünk.
Mikor
kérdeztem tőle miért, így felelt:
-
Hát, tegnap éjjel kakukkolt 3-szor, majd azt mondta "a kurva
életbe!",
aztán még 4-szer kakukkolt, majd megköszörülte a
torkát,
kakukkolt még 3-szor, kuncogott egy darabig, majd
kakukkolt még 2-szer... és aztán egy nagyot fingott.