Fajta Történet

A Shar Pei története

A Shar Pei szó jelentése kínaiul "homokbőrű kutya", mely utal a fajta jellegzetes, durva tapintású szőrére. A Shar Pei a világ egyik legősibb kutyafajtája, története több mint 2000 évre tekint vissza, a Han dinasztia korába ( kb. ie. 206 - 220). Dél-Kína Kwung Tung tartományában Dah Let város és Dialak környéke a fajta valószínű származási helye. A környéken talált, ebből a korból származó égetett agyag kutyaszobrocskák összetéveszthetetlenül a Shar Pei-t ábrázolják. Ezek ma a párizsi Louvre-ban és a londoni British Museum-ban is megtekinthetők.
A kékesfekete nyelv és a hasonló testfelépítés miatt bizonyos, hogy a chow-chow vagy a fajta egyik őse, vagy a két fajta közös őstől származik. Ezt látszik bizonyítani, hogy mindkét fajta már közel azonos időben létezett. A sötét nyelv az említett fajtákon kívül csak a Thai Ridgeback sajátsága, mely küllemi jegyeiben szintén nagyon sok hasonlóságot mutat a Shar Pei-el, csak sokkal finomabb csontozatú, vékonyabb izomzatú nála. E három fajta rokonsága tehát bizonyosra vehető, valószínűsíthető közös ősük pedig a tibet mastif és spitz típusú kutyák lehetnek.

Kínában a Shar Pei ellentétben a pekingi palotakutyával, a shih-tzu-val, vagy a mopsszal, nem az uralkodó osztályok luxuskutyája volt, hanem elsősorban vadász-és őrkutyaként szolgált a szegényebb néprétegek számára. Korabeli dokumentumok szerint, a medvevadászatra nem volt nála alkalmasabb kutya. A laza bőr miatt ellenfelei nem tudtak biztos fogást találni rajta, a szúrós szőrzet szintén kellemetlen volt a harapásnál. Valószínűleg ennek köszönheti későbbi szerepét a kutyaviadalokon, és ezért nevezték el "Kínai harci kutyának". Általános az a nézet, mely szerint a Shar Pei-ek kevéssé agresszív természete miatt, támadó kedvüket alkohol és drogok beadásával fokozták. A 19. században, Kínában kezdett megerősödni a nyugati befolyás. Egyre több nagytestű és a viadalokra sokkal alkalmasabb kutya került az országba. Bulldogokat és masztiffokat kereszteztek helyi fajtákkal, és a Shar Pei már nem volt méltó ellenfele ezeknek a viadorkutyáknak.
Az ezután rohamosan csökkenő kereslet volt az oka az állomány fokozatos leépülésének. Mao Ce-tung uralma alatt pedig csaknem teljesen kipusztult a fajta. A kutyatartókat csillagászati adókkal sújtották, ezt csak a tehetősebbek tudták megengedni maguknak. Ebben az időben kutyákat az elnyomó osztály kiváltságának tartották, szinte politikailag veszélyes volt kutyatulajdonosnak lenni. A Kulturális Forradalom után a Kínai Népköztársaságban teljesen be is tiltották a kutyatenyésztést. A fajta már a tényleges kipusztulás küszöbén állt. A 60-as években importáltak néhány Shar Pei-t az USA-ba, de szinte semmi érdeklődést nem mutatott irántuk a közvélemény. Amikor azonban Matgo Law Hong Kong-i kutyatenyésztő 1973-ban az amerikai "Dogs Magazine" lapjain segítségért fordult a világ kutyakedvelőihez a fajta megmentése érdekében, rövid időn belül több mint 200 érdeklődő jelentkezett vásárlási szándékkal.

Az elkövetkező évek során sikerült Hong Kong-on keresztül a felkutatott tenyészkutyák jelentős részét az Egyesült Államokba menteni. Így maradhatott fenn máig ez a különleges és ősi fajta. Mr. Law által importált kutyák kennelneve "Down Homes", de sokuk származásáról semmilyen információ nem állt rendelkezésre. Az összes ma élő Shar Pei származási lapja visszavezethető ezekig a kutyákig. A 60-as évekbeli Hong Kong-i és a korai USA import Shar Pei-ek egészen más típusúak voltak, mint a ma ismertek. Sokkal szikárabb, csontosabb felépítésűek és magasabbak. Sokan úgy vélik, az ún. Meat Mouth típusú Shar Pei-ek 1960 előtt nem is léteztek és e kutyák külleme nem az igazi fajtajelleget tükrözi. A kínaiak inkább a Bone Mouth típust részesítették előnyben. E típust később az USA nyugati részén, Kaliforniában és Texasban élő tenyésztők vitték tovább, míg a Keleti parton a ráncosabb, testesebb típust kedvelték jobban. Mára a különbségek már elmosódóban vannak. 1966-ban a Hong Kong Kennel Club megtagadta a további Shar Peiek törzskönyvezését arra hivatkozva, hogy a kutyák túl húsos fejűek, túl ráncosak, túl hosszú és lágy a szőrzetük, így már nem hordozzák már az eredeti fajtajelleget. Ekkor alapította meg a fajta néhány lelkes híve a Hong Kong and Kowloon Kennel Club Association-t, amely tovább vezette a regisztrációkat, és ezzel megmentette a fajtát. Az első hivatalos standardot is e szervezet adta ki. Később az American Kennel Club standardjának alapjául is ez a leírás szolgált.

1974-ben alakult meg a Chinese Shar Pei Club of America, mely ma az AKC tagjaként működik.

Az első Shar Pei 1979-ben érkezett Európába, Linda Reinelt és Joachim Weinberg tulajdonában, Németországban. Weinberg úr dolgozta ki az FCI első Shar Pei standardját is 1981-ben, szintén a Hong Kong and Kowloon Kennel Club Association standardját alapul véve.
Az elmúlt évek során a Shar Pei egyre népszerűbb lett, és az egykor kihalástól fenyegetett fajta mára az egész világon elterjedt. 1994-ben a Hong Kong Kennek Club illetékeseinek is eszébe jutott, hogy végül is ők lennének az az ország, ahonnan a Shar Pei származik, és újra elismerték a fajtát. Elég késön, hiszen ha az akkori tenyésztők csak rájuk hagyatkoztak volna, ma már nem lennének Shar Pei-ek. A klub, mint FCI tag 1995-ben el is készítette az új standardot, mely főleg a marmagasságban hozott változást. A ma érvényes FCI 309. standard 1999.-ben váltotta fel az előzőt és végre az egészséges Shar Pei-ek tenyésztését, támogatja a plasztikai műtéteken átesett kutyák egyértelmű kizárásával.
Pócza Ernő

 

 

A Shar pei eredete és története

 A kínai Shar pei nagyon ősi fajta. Bizonyos leletek és szoborábrázolások alapján már a Han dinasztia (i.e. 206 � i.u. 220) idején is ismert volt.
Évszázadokkal ezelőtt nagyon elterjedt volt Kína déli tartományaiban és a Dél-kínai Tenger környékén. Eredete és gyökere Dialackba vezethető vissza. Egy Guangzhou kantonhoz közeli vidékre. Nagyon gyakori volt Dah Let városban.
Soha nem volt luxuskutya. A kisparasztok munkakutyája volt. A vidéki életben csak olyan kutyának volt helye, melynek funkciója is volt.
Egy korai brit szerző tanulmányozta a keleti kutyafajtákat és leírta az eredeti fajtákat, melyek mastiffal, buldoggal és utcai kutyákkal voltak keresztezve. Feltárta azt is, hogy ebben a hatalmas országban milyen szerepet kaptak az ebek.
Dél-kínában atlétikus, rövid szőrű, izmos és jó harapással rendelkező egyedeket talált. Harci küzdelmekben és őrzésre használták. Az eredeti Down Homes kennel ennek felel meg (természetesen ezek nagyobb példányok voltak, mint a maiak)
Kína középső területein ház és nyájőrzésre használták. Továbbá mint a terrier típusú kutyáknak ezeknek is volt patkányfogó ösztönük. Nagy csontozatú, atlétikus, és közepes méretűek voltak. A délieknek rövidebb, az északiaknál tömörebb végtagjaik voltak. Még ma is fellelhető a patkányfogó ösztön. Sok Shar pei rágcsálókra, mókusokra, macskákra vagy egyéb kisállatokra is rátámad, kivéve, ha velük együtt nőtt fel.
Még ma is tudna nyájat őrizni, ha lehetőséget kapna rá. Igaz, nem ugatnak csak, oldalba lökik a terelendő állatot. Valószínűleg ez az ösztön nyilvánul meg akkor is, amikor az ételes táltól elzavarják a többi kutyát. Az észak kínai területeken nagyon gyakran elfogyasztották őket, és a bőrüket feldolgozták.
A Chow chow-val közeli rokonságban van. Ez vagy őse volt a Shar pei-nek, vagy egyéb köze volt hozzá (Matgo Law felvetette a két faj kereszteződését is). Mindkét fajta egy időben létezett és az Orthopedic Foundation for Animal�s beosztása szerint valószínűleg a tibeti mastiffból származtathatóak.
A Shar peiben a Chow chow ősi vonásai fedezhetők fel. Kékesfekete nyelv, entrópia, a recesszíven öröklődő bear-coat stb.
A Shar pei kétségtelenül intelligenciája, ereje, szigorú tekintete és fenyegető megjelenése miatt lett tenyésztve. Kék nyelvéről, mely ugatáskor még kifejezőbb volt � azt gondolták, hogy elűzi a rossz szellemeket.
A Shar pei története során kutyaviadalokban is szerepet kapott. Az erősebb testalkatú kutyák behozatalával a viadalokban már nem volt olyan sikeres és mellőzni kezdték. Emiatt, valamint a kommunista Párt által minden kutyára kivetett magas adó miatt a fajta egyedszáma erősen visszaesett.
1950 körül alig akadt hírmondójuk. Néhány Kínában maradt, valamint Hong Kong-ba, Taiwanba és Macaoba átcsempészett példány képviselte a fajtát. A Shar pei első fellendülése 1970ben kezdődött. Két Hong Kong-i tenyésztő (Chung � Jones kennel és Matgo Law � Down Homes kennel) érdeklődését felkeltette a fajta.
Law első kutyáját egy Hong Kong-i piacon 80 helyi dollárért vásárolt Shar pei volt. Ez egy jó testfelépítésű, nem jó fejű és álló fülű szuka volt. A második kutyája egy kutyaviadalokat szervező férfitól származott (Down Homes Sweat Pea). Ezt jó fogazat, mélyen ülő szemek, kicsi és fekvő fülek, egészséges test, de foltos bőr jellemezte.
A későbbiekben Law bejárta Kína néhány területét és rátalált a sárgásbarna nyitott szemű Down Homes Annie Revival-ra. Egy kutyaviadalban súlyosan megsérült kutyát(Down Homes Lown Nosed Buddha) félholtan hazavitt és meggyógyított. Ez lett a legsikeresebb fedező kanja és később az USA-ba exportálták.
Az első USA-ba exportált kutyák nem úgy néztek ki, mint a maiak. A korábbiak gyenge csontozatúak és hosszú lábúak voltak. 1960-ig a ?húspofa� ismeretlen volt. Az újabb egyedeknél a szőrzet hosszabb lett és a fej masszívabb. (Felmerül emiatt más fajtákkal való keresztezés lehetősége is.)

1966-ban Hong Kong kennel klub nem regisztrált újabb egyedeket. A Shar pei ismét veszélybe került. A fajta második megmentése a Hong Kong és Kowloon Kennel Klub megalakulásával kezdődött. Kialakították a standardot is. 1966-ban Chung egy szukát exportált az USA-ba. Lucky Herman Smith tulajdonába került. Csak 4 évvel később regisztrálták. 1966 és 67-ben újabb 5 kutya érkezett az USA-ba (kettő eredete ismeretlen volt).

Az amerikai fellendülése a fajtának 1973-ban vette kezdetét. Az ottani kutyamagazinban Matgo Law írt egy cikket és arra figyelmeztetett, hogy ha Hong Kong ismét Kína birtokába kerül /1977/ a Shar pei sorsa véglegesen megpecsételődhet. Rengeteg reagálás és érdeklődés volt. Sajnos az első megérkezett példányok nagyon sok hibával rendelkeztek, továbbá sokan nagyon hamar akartak meggazdagodni és a fajtán belül igen nagy sokféleség alakult ki. Szerencsére az USA-ba bekerült példányok az alkalmazkodás túlélői voltak és valószínűleg elég erős génállománnyal rendelkeztek. Ebből a kevés egyedszámból indult meg a tenyésztés.

A nyugati part tenyésztői /Kalifornia, Texas/ megtartották az eredeti fajtastílust. Középnyugaton és keleten különböző kinézetűeket tenyésztettek. Ma a regionális különbségek sokkal élesebbek, mint más fajtáknál. (1984 körül alakult ki a többféle szőrzet is)

Az USA-ban, 1974-ben megalakult a Kínai Shar pei Klub. Az első itt regisztrált kutya a Macao-ból érkezett fekete Down Homes Kung Fu volt. Súlyos trópusi gombafertőzéssel érkezett és 1979-ben, gyomorcsavarodásban elpusztult. Szerencsére fia Am. Ch. Walnut Lanes China Foo 13 évig élt és tovább örökítette a vérvonalat. Az első tenyésztők Albright-ék voltak. Első importjuk Down Homes Mui � Chu. 1973-ban 3 évesen és fedeztetve érkezett, sajnos utódok nem lettek. (féregfertőzése lehetett) 1976-ban, bélcsavarodásban elpusztult. Louis Alexander első importja a 2 éves Down Homes Little Pea volt. 3 évvel később a San Franciscoi reptéren akarták fedeztetni, de megszökött a reptéren és több mint 2 napig nem lett meg. Az Amerikai Kennel Klub 1976-os találkozóján adtak a fajtának hivatalos nevet (Kínai harci kutya) és fektették le a standardot.

Az ekkor fellelhető 100 egyed közül 21 Law-tól származott, Albright-ék saját tenyésztése 19, Seas-é 13, Skinner-é 10 egyedből állt. További 37 kutya 16 tenyésztő tulajdonában volt. Megszabták a minimum árakat is: szuka 500 dollár, egy fedeztetés 200 dollár.

A 90-es évek elejére a fajta egyedszáma robbanásszerűen megnőtt. Természetesen felmerül a kérdés, hogy jó-e ez, hiszen az eredeti génvariáció lehetőségek igencsak gyérek voltak.

Európába először Németországba került be a Shar pei 1979-ben. Linda Reinelt Gebauer a fekete Bedlam�s Lover Boy-t és a fekete szukát Bedlam�s Love Song-ot vásárolta meg az USA-ból. Mindkét kutyának jó szeme és harapása volt. A kan nyelve kékesfekete, míg a szukáé foltos volt.
A Down Homes kennelből két kutyát vett (Cream Zulu és Zambo) Zambo a svájci Schlueb asszony tulajdonába került és azonnal szemhéjműtétet kellett a kutyánál csinálni. Cream Zulu és Zambo is krémszínűek voltak, erős testalkatúak, de hiányoztak a zápfogaik és fekete pókok százai élősködtek a bőrükben.

A müncheni Gertrud Schlauderer a kennelből a sárgásbarna Bang-Bang-et /bőrbetegségét 7 hónapig kellett kezelni/ és később Egot vásárolta meg. 1980-ban Linda Reinelt Gebauer még 2 szukát vásárolt Hong Kong-ból Pak Pak Chu-t és Milky W Star II-t. Az egyik olyan súlyos állapotban volt, hogy elhatározta � több Shar peit Hong Kong-ból nem vásárol. Az első európai szaporulat Love Song és Lover Boy utódai voltak. 3 fekete kan, és egy krém színű szuka. Egy kant megtartott, de ez sajnos 9 hónaposan végbélbetegségben elpusztult.
A szuka, Tsihmao�s Ah Ling, Brökel asszony tulajdonába került. Az első szaporulat /Cream Zulu az apa/ szukája volt Lux Ch. Dah Let�s Asha, fedeztetve Angliába került és 8 utóda lett /7 megmaradt/.

Gebauer asszony második szaporulatában 4 kan és 2 szuka volt /Cream Zulu az apa/. A Weinberggel való közös munka ezután megszűnt. Weinberg megtartotta Love Song-ot, Zulu-t lés Tsihmao� Boom Boom-ot és megalapította a Kung Fu kennelt. 10 szaporulata volt a kennelnek és innen kerültek kutyák Spanyolországba, Itáliába, Franciaországba és Angliába.

Angliában 1982-ben kezdődött a tenyésztés. Az egyik szuka, mely a Down Homes kennelből származott /Jonoesqe of Heathstyle/ talán az egyetlen Hong Kong-ból származó példány volt, mely nem hagyott kívánni valót maga után. Sajnos korán elpusztult / megmérgezték/.

 

 

Shar pei FCI Fajtastandard Nr. 309
 

    Származás: Kína

    Alkalmazás: vadász- és őrző�védő kutya

    Csoportbeosztás: F.C.I. II-es fajtacsoport, Szekció 2.1. Molosszus és dog típusú kutyák. Munkavizsgára nem kötelezett.

    Rövid történeti áttekintés: ez az ősi, kínai fajta már évszázadok óta a dél-kínai tenger partvidékét övező területeken él. A Kwung Tung tartományban található Dialak város és környéke a fajta valószínű származási helye.

    Általános megjelenés: Közepes termetű, aktív, kompakt és kvadratikus felépítésű kutya, rövid ágyékrésszel. A fej és a mar redőzöttsége, apró fülei, a fej vízilóra emlékeztető formája egyedülálló és összetéveszthetetlen külsőt kölcsönöznek a Shar Pei-nek. A kanok termetesebbek és erőteljesebbek a szukáknál.

    Helyes arányok: a Shar Pei magassága a talajtól a marig körülbelül megegyezik a martól a fenék hátsó vonaláig mért távolsággal, főleg a kanoknál (a szukák között előfordulhatnak hosszabb testfelépítésűek). A távolság az orrtükör és a stop (homlok és orrnyereg közti rész) között azonos a stop és a koponyacsont leghátsó része közti távolsággal.

    Természet, jellem: nyugodt, önálló, hűséges, ragaszkodó és kedves a családjához (idegenekkel inkább tartózkodó).

    A fej a testhez viszonyítva nagy. A ráncok a homlokról és a pofákról összefutva (nem túl nagy) tokát alkotnak.

    Koponyatájék: az agykoponya széles és lapos, a stop nem túl markáns.

    Az orr nagy és széles, legelőnyösebb a fekete orrtükör, de több szín is elfogadott, amelyek a szőrzet színéhez illenek. Az orrlyukak nyíltak.

    A fang a fajta egyik sajátságos jellemzője. Az eredetétől kezdve az orrtükörig vastag, az elcsúcsosodás bármely jele nélkül. Az ajkak és az orr jól kipárnázott. Közvetlenül az orrtükör mögött egy bőrkitüremkedés megengedett. (Idősebb kutyáknál általában az orr és a fang veszít párnázottságából.)

    Száj: a nyelv, a szájpadlás, a foghús és az ajkak általában kékes feketék. Néhány rózsaszínű folt a nyelven még megengedett, de előnytelen. Az egyszínű rózsaszín nyelv nem kívánatos. A halvány színű (dilute colors) kutyáknál a nyelv erőteljes levendula színű.

    Állkapocs, fogazat: erőteljes az állkapocs, szabályos ollós harapással, melynél a felső fogsor szorosan zár az alsó fogakra, és az összes metszőfog merőlegesen illeszkedik az állkapocsba. Az alsó ajkak nem lehetnek olyan vastagon párnázottak, hogy a fogak szabályos záródását akadályozzák.

    A szemek sötétek és mandulavágásúak. A halvány színű kutyáknál a világosabb szemszín megengedett. A szemgolyó és a szemhéjak megfelelő működését nem zavarhatja sem a szőrzet, sem a redőzet. A szaruhártya bármilyen irritációja abszolút nem kívánatos. A szemeknek entropiumtól (a szemhéjak befelé fordulása) mentesnek kell lenniük.

    A fülek nagyon kicsik, általában vastagok, és minden esetben egyenlő oldalú háromszög formájúak. Magasan tűzöttek, ezáltal a kissé lekerekített fülvégek a szemek irányába mutatnak. A fülek egymástól távol tűzöttek, de szorosan a koponyához simulnak. A felálló fülek nem elfogadottak.

    A nyak közepes hosszúságú, erőteljes, a vállakhoz jól illesztett. A toka (a nyak alatti laza bőr) nem lehet túlságosan sok.

    Törzs: felnőtt kutyáknál az egész testet elborító ráncok kimondottan nem kívánatosak, kivéve a maron és a farok tűzésénél, ahol a redőzöttség mérsékelt.

    A felső vonal a mar mögött kissé ereszkedő, az ágyék felé enyhén emelkedő.

    A hát rövid és erős.

    Az ágyék rövid és erőteljes, enyhén ívelt.

    A far eléggé lapos.

    A mell széles és mély, a mellkas eléri a könyök mélységét.

    Az alsó vonal az ágyék felé emelkedő, felhúzódó.

    A farok vastag a tűzésnél, de egyre vékonyodó, finom csúcsban végződő. Nagyon magasan tűzött, ez a fajtára különösen jellemző. Tartása lehet magasan ívelt, szorosan kunkorodó, vagy a hátra ill. oldalra hajlított. A csonka farok, vagy a farok teljes hiánya kifejezetten nem kívánatos.

    A mellső lábak egyenes állásúak, mérsékelten hosszúak, erős csontozatúak, redőzettől mentesek.

    A váll erősen izmolt, jól beágyazott, ferde állású.

    Az alkar enyhén ferde, erős, mozgékony.

    A hátulsó rész erős, izmos, mérsékelten szögelt. A hátulsó végtagok hátulnézetben a talajhoz képest függőleges, egymáshoz pedig párhuzamos állásúak. A ráncok a hátulsó végtagok egészén, valamint a megvastagodott bőr a csánkokon nem kívánatosak.

    A csánkok mélyre állítottak.

    A mancsok mérsékelt nagyságúak, kompaktak, az ujjak szorosan egymáshoz simulóak, csontosak. A hátsó lábak farkaskörmöktől mentesek.

    Mozgás: jellemző mozgásforma az ügetés. Szabad és harmonikus a hátulsó végtagok erős előretolásával. Gyorsuló tempónál a mancsok egy képzeletbeli középvonalhoz közelítenek. A kötött mozgás nemkívánatos.

    A szőrzet a fajtára nagyon jellemzően rövid, kemény és szúrós. A testen sima és felálló, de a végtagokon általában lesimuló. Aljszőrzet nincs. A szőrzet hosszúsága 1�2,5 cm közötti. Trimmelése nem megengedett.

    Színek: a fehéren kívül az összes egységes színváltozat megengedett (az egységes feketétől, kékes feketén, szürkén, csokoládébarnán, rozsdabarnán, mahagóni vörösön és vörösön át a krémszínekig terjed a skála). A krémszín kevésbé kívánatos. Gyakran előfordul a farok és hátsó végtagok hátoldalának világosabb színárnyalata. Megengedett még a hát középvonalán végigfutó, vagy a füleken található sötétebb árnyalás is.

    Magasság: 44�51 cm a marmagasság (az ettől felfelé való eltérést nem büntetik szigorúan).

    Hibák: bármely eltérés az itt leírtaktól hibát jelent, súlyosságától függően megítélve.

    Súlyos hibák: az ollós harapástól való bármely eltérés (minimális, max. 2�3 mm nagyságrendű hátraharapás még megengedett), elcsúcsosodó fang, foltos nyelv (néhány apró rózsaszínű folt még megengedett), túl nagy fülek, mélyen tűzött, lelógó farok, 2,5 cm-nél hosszabb szőrzet.

    Kizáró hibák: lapos arcorri rész (jelentős előre- vagy hátraharapással), rózsaszínű nyelv, beforduló ajak (ami a fogazatot befolyásolja), kerek, kidülledő szemek, entropium, ektropium (a szemhéj be- ill. kifelé fordulása), olyan bőr, redőzet vagy szőrzet, amely a szemet bármely funkciójában zavarja, felálló fülek, a farok hiánya vagy csonkasága, mély redőzet a testen és a végtagokon (kivéve a marnál és a farok tövénél), nem egyszínű szőrzet (csíkos, foltos, pettyes, ?black and tan� és nyeregmintázatú, ill. albínó).

    Megjegyzés: A kanoknak két látható, normálisan kifejlődött herével kell rendelkezniük, amik a herezacskóba teljesen leszállva találhatók.
A Shar Pei-en végrehajtott bármely művi beavatkozás � különös tekintettel az ajkaknál és a szemhéjaknál végrehajtott műtétekre � kizárja a kutyát a kiállításon való részvételböl.

 

 

KÍNAI BABONÁK ÉS A SHAR PEI

 Bevezetés

A Shar Pei-t más fajtáktól leginkább megkülönböztető és legegyedibb jellegzetessége, ráncai a fejen és a testen. Érdekes tudni, hogy a kutya arcán lévő ráncok miatt a Shar Pei-t valaha "nagymama arcú"-nak nevezték. Mi kínaiak idős embertársainkkal szemben mindig is kiemelten nagy tisztelettel viselkedünk, ezért engem a mai napig mindig nagyon elcsodálkoztat, hogy ilyen megnevezéssel mertek illetni egy kutyát. De azt hiszem ez a megfontolt nagymamaarc, melyet főleg a ráncoknak és az öreges tekintetnek köszönhet, igazán jól jellemzi a fajtát.
Szerencsétlen dolog, hogy pont ezek a ráncok okozzák a fajta legfőbb problémáit is. Éppen ezért meg kell találnunk a finom egyensúlyt, az elfogadható redőzöttség határát. Nézzük meg a Shar Pei fejét, és vegyük sorra az ide kapcsolódó népi mondákat. Szeretném emlékeztetni az olvasókat, hogy nálunk sok ilyen babonás hiedelmeken alapuló magyarázat és módszer egy Shar Pei kiválasztásánál fontos szerepet játszik.

A hosszú életű király
Magát a ráncot "őrző vonal"-nak nevezik. Azt mondják minél szorosabb, szűkebb ráncolatú egy kutya, annál alkalmasabb őrzésre. Ha az "őrző vonal" a fej közepén különösen mély, "patkány vonal"-nak hívják. Ez azt mutatja, hogy a kutya kitűnő patkányfogó. Saját tapasztalataim szintén alátámasztják ezt.
A ráncok, vagy őrző vonalak a kutya homlokán nagyon hasonlítanak a hosszú élet klasszikus kínai írásjelére. Azok az olvasók, akik már többször jártak kínai negyedben, vagy kínai étteremben, gyakran találkozhattak ezzel a jellel különböző kínai tárgyakon vagy épületeken. Ezt a jelet "Sau ge tau "-nak ejtik, és a hosszú életű fejet jelenti.
Néhány olvasó, aki több ismerettel rendelkezik Kínáról, észrevehette, hogy ez az írásjel nagyon hasonlít a király szó kínai jegyéhez. A nagy macskák családja rendelkezik ilyen ráncokkal a homlokon, amely a királyok törvényét jelenti. A masztiff fajtáknak szintén ilyen ráncai vannak. Ezt "Wong arcvonásának "hívják, és az uralkodói jellegre utal.
Ezeket összegezve a ráncok tehát a kutya életerejét mutatják, melyek segítségével elérhető a királyi megjelenés és jellem egy hosszú életen keresztül. Nehéz eldönteni, hogy mennyire legyen ráncos a kutya, hiszen a túl sok ránc már zavarja a szem funkcióit. Tudom, hogy sok nyugati tenyésztő túlzásokba esik a túl ráncos Shar Pei-ek tenyésztésével, de a kevésbé ráncos kutyák minden tekintetben sokkal előnyösebbek. Ahogy visszaemlékszem a hatvanas évekre, az akkor látott harci kutyák feje sokkal kevésbé és finomabban ráncolt volt. A túlságos redőzöttség genetikai hibának minősül. Remélem senkit sem bántok meg vele, ha elmondom, hogy korábban a bloodhound (angol véreb) ugyanezzel a problémával küszködött. Remélem a vérebtenyésztők is, igazolnak engem ebben a kijelentésemben.

A tigris szeme
A fejtől ne is menjünk messzire, csak a kutya szeméig. A mi követelményeink szerint a Shar Pei szemének háromszögletűnek kell lennie. Az olvasók ezt zavarosnak találhatják, hiszen a standard szerint a Shar Pei-nek mandulaformájú szeme van, de a következő leírás talán segítségül szolgálhat a megértésben.
Mi kínaiak úgy hisszük, ha valakinek háromszög alakú a szeme, gyilkos természet bujkál benne. Mivel a Shar Pei harci kutya, ez a tulajdonság csak előnyös lehet számára a küzdelemben. Ezért mondják, a Shar Pei szeme "fekete és háromszögletű" legyen.
Következő feladatunk tehát, hogy a háromszögletű szemforma ne kerüljön összeütközésbe a standard követelményeivel. Egy kínai mondás szerint a gonoszok királyának, a tigrisnek homloka fehér, tekintete mindig felemelt. E felemelt tekintetű, figyelő szemek felett pedig hosszú szemöldökszőrök ülnek. Ezért, ha messziről nézzük, a tigris szeme is háromszög formájú. Ha ezt a Shar Pei-re alkalmazzuk, a figyelő kutya szeme szintén háromszögletűnek látszik, melyet a szem feletti ráncok csak még jobban kihangsúlyoznak. De valójában a szem mandulaformájú, a standardnak megfelelően.
Érdekes megemlíteni, hogy a fehér homlokú, emelt tekintetű tigris nagyon sok kínai népmesében megjelenik. A fehér szín a gonosz felsőbbrendűségének az elismerése. Ugyanakkor a világos, vagy fehér szín a homlokon, vagy az arcon a megfontoltság kinézetét is kölcsönzi a gonosznak. Vannak ilyen színű Shar Pei-ek is, de én inkább a sötétebbeket, és a maszkosakat részesítem előnyben, és el is mondom az okát, hogy miért.
Tehát, azt mondtam, mesélek a nyugati olvasóknak néhány régi kínai mítoszról. Ezek közül az egyik Chung Qui-ról egy nagy és kerek fejű, sötét arcú fickóról szól. ő egy igazán koszos, kellemetlen kinézetű ember volt, de nagyon erős és elég ijesztő ahhoz, hogy képes legyen minden rossz szellemet elűzni. Halála után démonölő harcosként segítette az embereket, és nem csak az ereje, hanem jósága is kellett hozzá, hogy a leggonoszabb szellemet is le tudja győzni. Az arca miatt "Yuen tan"-nak hívták, ez feketeképűt jelent. Ez az oka, hogy sok kínai ember sokkal nyugodtabb, ha egy sötét arcú, maszkos kutya vigyáz házának nyugalmára. Én személy szerint mindig előnyösebbnek ítélem a maszkos, vagy sötét homlokú kutyákat, mert komolyabb és erősebb külsővel rendelkeznek, és talán még a gonosz szellemeket is elűzik.Ki kell hangsúlyoznom, hogy ezt a bírálati módszert - mely szerint előnyben részesítjük a maszkos, minél sötétebb jegyekkel rendelkező kutyákat - nemcsak a Shar Pei-nél, hanem a többi kínai fajtánál is alkalmaznunk kell, különös tekintettel a chow-chow-ra és a pekingi palotakutyára.

Nelson Lam (Hong Kong Shar Pei Club)


Fordította: Pócza Ernő

 

 

A fajta betegségei:

Hamarosan!

 

 

 

 

TISZTELT KUTYAVÁSÁRLÓK, LEENDŐ KUTYATULAJDONOSOK!

A fajtatiszta ebtenyésztés megvalósítása érdekében 1911-ben 95 éve, hogy a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete megteremtette a Magyar Ebtörzskönyvet. Az ebtörzskönyv fontosságát Ilosvai Lajos Károly a MEOE akkori ügyvezető titkára így foglalta össze:

 ?A törzskönyvezés célja a tisztán tenyésztett ebek nyilvántartása?�

95 év elteltével is igazak e mondatok, mert az Önök által vásárolt kutyakölykök fajtatisztaságát a MEOE által kiadott és hitelesített származási lap igazolja!

Kérjük Önöket, ne vásároljanak származási lap és egyedi megjelölés nélkül fajtatisztának mondott kiskutyát! A MEOE tenyésztői nagy múltú és eredményes kinológiai kultúrával rendelkeznek, munkásságukat a több generáción keresztül dokumentált származási lappal ellátott kutyák bizonyítják. A tőlük vett kiskutyák abban különböznek az utcán, piacon, stb. árusított kölyköktől, hogy a fajtatisztaságot tudják biztosítani Önnek a származási lappal és egyedi megjelöléssel, ezzel nyomon lehet követni a genetikai hátteret (mellyel kiszűrhetők az örökletes betegségek), valamint a tenyésztő neve, lakcíme is fel van tüntetve a kapcsolattartás céljából. Az egészségügyi könyv is nagyon szükséges mindezekhez, hiszen ezzel dokumentálják a törvény által előírt kötelező féregtelenítésre, oltásokra vonatkozó adatokat, mely az egészségvédelem szempontjából elengedhetetlenek.

A kiskutya vételáránál a származási lap kiváltása csekély összegnek számít a többi költséghez képest, viszont az ?igazi� tenyésztők munkájuk eredményét ezzel igazolják!

Egy kölyökkutya vásárlása hosszú évekre szóló felelősségteljes döntést igényel. Ha Ön úgy gondolja, hogy egy fajtatiszta ebet kíván vásárolni, akkor ragaszkodjon a származási igazoláshoz!

Kérjük forduljon bizalommal a MEOE fajtaklubjaihoz, vidéki szervezeteihez � akik az ország minden pontján megtalálhatóak-, segítenek Önöknek megfelelő tenyésztők ajánlásával, hogy a család hosszú éveken át egészséges, szép küllemű kutyával élhesse életét!

 

 

Magyar Shar Pei Szekció tenyésztési szabályzata
 
 
A Magyar Shar pei Szekció tenyésztési szabályzata és az FCI nemzetközi
tenyésztési szabályai minden Shar Pei kutyát tartó és tenyésztő számára
irányadó kell, hogy legyen.
 
A Magyar Shar Pei Szekció keretein belül a szabályzatnak megfelelő tenyésztés első 
és legfontosabb feltétele az egészséges Shar pei kutyák fajta tiszta tenyésztése Magyarországon,
 tekintettel külső megjelenésre és a fajtára jellemző idegrendszerre az FCI által 309.-es számú
 lefektetett standard alapján.
 
Ebből következően a Magyar Shar pei Szekció tenyészcélja, hogy a küllemet
Szem előtt tartva, kiegyensúlyozott idegrendszerű, a standardhez legjobban
közelítő, egészséges, örökletes betegségektől mentes fajta tiszta egyedek,
ellenőrizhető, kultúrált tenyésztése valósuljon meg.
 
 
Tenyésztési feltételek:
 
Általános szabályozások:
 
- A tenyésztés csak a fajtatipikus, fajtatiszta, egészséges és tökéletes
idegrendszerű Shar pei kutyákkal engedélyezett, melyeknek FCI törzskönyve
van.
 
- A tenyészet kennel nevének, nemzeti és nemzetközi (FCI) védelme.
 
- A tenyészállatok jó felépítése, kondíciója és egészsége.
 
- A szuka és a kan tenyészthetőségének bizonyítása: 
egy érvényes
tenyészszemlével, és egy tenyészthető eredményt kimutató HD és ED vizsgálati lelettel történik,
 ahol is a következő szabályok érvényesek:
 
- A csípőizületi (HD) és könyökizületi (ED) diszplázia röntgenes
vizsgálatának végleges kiértékelése legkorábban 12 hónapos kor után
következhet be. Ajánlott 24 hónapos kor utána a negatív eredményt mutató
szűrést megismételni. A szűrési eredménnyel rendelkező kutyákat a Magyar
Shar pei Szekció kiemelten fogja kezelni.
 
- Csípőizületi diszplázia fokozatok (HD) és a tenyésztésben lehetséges
felhasználásuk:
 
HD A- mentes - korlátlanul tenyésztésbe vonható
 
HD B- majdnem mentes(átmeneti)- korlátlanul tenyésztésbe vonható
 
HD C- enyhe - csak HD A -val illetve HD B-vel  párosítható
 
HD D- közepes - nem tenyészthető
 
HD E- súlyos - nem tenyészthető
 
-Könyök diszplázia fokozatok (ED) és a tenyésztésben lehetséges felhasználásuk:
 
ED 0- mentes -korlátlanul tenyésztésbe vonható
 
ED 1- enyhe - korlátlanul tenyésztésbe vonható
 
ED 2- közepes - nem tenyészthető
 
ED 3- súlyos - nem tenyészthető
 
 
- A tenyésztésbe vétel alsó korhatára, kanoknál betöltött 14 hónap, szukáknál betöltött 18 hónap. 
Felső korhatár szukáknál betöltött 8év. Kanoknál felső korhatár nincs.
 
- Párosítások gyakorisága: A szuka az első szülést követően, minden 2. tüzelés alkalmával 
fedezhető be.
 
- Két császármetszés után a szukát ki kell vonni a tenyésztésből.
 
- A szukáknak maximálisan 6 alma lehet élete során.
 
- A tenyészkutyáknak kifogástalan (ollós) harapással kell rendelkezniük.
Fogszabályozással, illetve plasztikával korrigált fogak és ajkak a
tenyésztésből való kizárást vonják maguk után. Amennyiben az egyik szülőnek
P hiánya ( elő zápfog hiánya) van, abban az esetben a másik szülőnek
komplett, hiánytalan fogazattal kell rendelkeznie.
 
- A tenyészkutyáknak a lehető legjobban meg kell közelíteni a standardban
leírtakat vagyis megfelelő farok tartással, fültartással, fülmérettel, mérettel, súllyal,
 arányokkal kell rendelkeznie.
 
- Csak megfelelően pigmentált kutyák vonhatók tenyésztésbe, vagyis színhiba
mentes szőr, bőr, nyelv, orr.
 
- A tenyészkutyáknak rendelkezniük kell, egy hivatalos orvosi papírral mely
igazolja, hogy a kutya szemlencse luxáción átesett és eredménye negatív,
az állat Entrópium mentes.
 
- Egy szukát egy tüzelési időszakban csak egy kannal lehet pároztatni.
 
- Elsőfokú rokonok közötti párosítás csupán a klub (ÁTK, Szekció)
vezetőségének előzetes engedélyével lehetséges. Elsőfokú rokonok az
anya/fia, apa/lánya, alomtestvérek, édestestvérek, féltestvérek.
 
- Külföldi kanok használata:
 
Külföldi tenyészkanokkal való pároztatás abban az esetben lehetséges, ha
azok a Magyar Shar pei Szekció alapkövetelményeinek megfelelnek.
 A fedeztetési jegyet 8 napon belül meg kell küldeni a MEOE felé. Az alombejelentővel együtt 
le kell adni
 az FCI által elismert származási lapokat, kiállítási eredményeket és a bizonylatot arról, 
hogy a kan tenyészthető. Az ország HD/ED eredménye elfogadható amennyiben megfelel az FCI 
irányvonalainak és a bizonylaton pontos eredmény szerepel. A HD/ED fokozatról a Magyar Shar Pei 
Szekció 
szabályainak alapján kell eldönteni, hogy tenyésztésbe vonható-e.
 
Olyan kutyák spermáját akik külföldön élnek (fagyasztott és friss sperma
esetén) csak hozzáértő állatorvos használhat fel, mesterséges
megtermékenyítés céljából. A sperma elküldéséhez csatolni kell a kan
származási lapjának másolatát, a levevő állatorvos aláírásával és
pecsétjével (dátumbélyegző is) ellátva, valamint a tökéletesen kitöltött
fedeztetési igazolást. Ilyen esetben az utódoknál DNS vagy vérvizsgálattal
ellenőrizni lehet a származás valódiságát, ez esetben a költségeket a
tenyésztő viseli, a vizsgálatot a Magyar Shar Pei Szekció rendelheti el.
 
Az átmenetileg az országban tartózkodó fedező kanok esetében a származási
lapon szereplő törzskönyvi számot kell elfogadni.
 
- Minden fedeztetést a MEOE-nál beszerezhető 3 példányos sorszámmal 
ellátott fedeztetési jeggyel kell bejelenteni. 
A fedeztetési jegyet a kan tulajdonosa a fedeztetés helyszínén a szuka tulajdonossal
 közösen állítja ki és írja alá. A fedeztetési jegy egy példánya a kan tulajdonosánál, 
egy a szuka tulajdonosánál marad, a harmadik példányt 8 napon belül kell a szuka tulajdonosának
 a MEOE törzskönyvezési részlegéhez eljutatnia személyesen vagy levélben.
 
- Ugyanazon párosítás kétszer ismételhető meg. Kis létszámú alom esetén (ha
a két alom összlétszáma négy) a Magyar Shar Pei Szekció engedélyével a
párosítás megismételhető. A párosítás nem megismételhető azonban, ha az első alomból
 született kölykök több mint 50%-a HD C vagy annál rosszabb illetve ED 1 vagy annál 
rosszabb eredményű.
 
- Tenyésztésbe nem bevonható kutyák:
 
Ebbe a kategóriába azon kutyák tartoznak, melyek nem felelnek meg a Magyar
Shar Pei Szekció tenyésztési szabályzatában foglaltaknak, különös
tekintettel a fajta standardre, a tenyésztésből kizáró feltételekre, mint
például plasztikai beavatkozás, súlyos Diszplázia, gyáva és agresszív
kutyák, erős anatómiai hibával rendelkező kutyák. Azok a kutyák melyek a
Magyar Shar pei Szekció szabályai szerint, mint nem tenyészthetők vannak
regisztrálva, nem vonhatók tenyésztésbe, de a Magyar Shar Pei Szekció és a
MEOE által rendezett összes rendezvényen részt vehetnek.
 
Mind a szuka, mind a kan tulajdonosa köteles a fedeztetés előtt meggyőződni
arról, hogy a partner kutyája a Magyar Shar pei Szekció tenyésztési
feltételeinek megfelel. A kan és szuka tulajdonosa egymással szembeni jogai
az FCI és a Magyar Shar pei Szekció szabályaiban rögzítettek és közvetlenül
érvényesek. Az állattartók kötelesek az Őket illető határozatokról, illetve
ezek változásairól maguk informálódni. A szabályok áthágása a tenyésztés
betiltását vonhatja maga után. Ezen tenyésztési szabályzat értelmében mind a szuka,
 mind a kan tulajdonosa tenyésztőnek minősülnek. A fedezési díj
összegének és fizetési módjának megszabása kizárólag a szuka és kan
tulajdonos megállapodásának tárgya, későbbi viták elkerülése érdekében
írásos megállapodás készítése szükséges.
  
A Magyar Shar pei Szekció hivatalos, nemzetközileg levédett lógóját
 legálisan használják a tenyésztők azokra az egyedekre, 
melyek teljes mértékben megfelelnek a Magyar Shar pei Szekció tenyésztési
 szabályzatában foglaltaknak. Ezek a Shar peiek felkerülnek a 
Szekció honlapjára,
 mint kiemelten ajánlott tenyészegyedek
 

 

 

Bíráljuk együtt a Shar peit!

 A Shar pei megítélésekor a következő kérdéseket kell feltennünk:

- mennyi ránca kell, hogy legyen?

- milyen faroktűzés és tartás kívánatos?

- A magasság - hosszúság arány is meghatározza az összképet?

A három ábrázolt Shar pei közül az egyik jó felépítésű típusos kan. A szukák általában valamivel kisebbek. A standard 40-51 cm-es marmagasságot említ. Bár a másik két bemutatott

kutyának is vannak jó tulajdonságai, de lényeges hibái is, amelyek felismerése különösen a

tenyésztők számára fontos.

A Shar pei feje egészen különleges, ezt később részletezzük.

Mivel a rajzokon nem látszik, meg kell említeni, hogy mindhárom kutyának kívánatos ollós harapása és a standard által megkövetelt kékes fekete színű nyelve van.

Emellett egyiküknek sincs túlfejlett alsóajka, ami a korrekt ollós harapást befolyásolhatná.

Ennek függvényében melyik arány típusos Ön szerint?

Alaposan meg kell még vizsgálni a hátulsó részt, mert az a Shar pei esetében sok problémát okoz.

Az "A" jelű kutya

Ennek a kutyának igen szélsőséges a feje. A laza bőr és a rengeteg ránc kölyökkorban típusos, de kifejletten már nem olyan mértékben, mint ezen a kutyán. Nem kérdéses, hogy a ráncosság fajtajelleg, de csak annyi ráncra van szükség,hogy ez a tulajdonság kifejezett legyen. A túl laza bőr nemcsak hogy felesleges, de különféle bőrproblémák és allergiák okozója is.

Még négy zavaró eltérés látható:

- a fülek túl nagyok, és a vadászkutyákra jellemzően egyenesen lógóak

- a kutya mellső lábközepe laza, ez igen gyakori probléma

- hiányzik a hátulsó lábak szögelése. Ezen a tenyésztőknek el kell gondolkodniuk, mivel a fajtára nagyon jellemzőek ezek a hibák, és nem ritkán összefüggnek a térdkalács ficammal. A farok is a térd- és csánkizület meredekségére utal. A Shar pei farkának magasan tűzöttnek kell lennie. Ennek a kutyának viszont mélyen tűzött a farka, mivel meredek a medencéje. A meredek medence kinyújtja a hátulsó lábat, és megemeli az egész hátulsó részt.

Eltérés még:

- maga a farok. Ennél a fajtánál háromféle szabályos faroktartás létezik: oldalt szoros gyűrűben, laza gyűrűben, harmadszor pedig magasan a hát felett ívelten.

Ez a kutya hibásan függőlegesen tartja a farkát.

A "B" jelű kutya

Ez egy típusos Shar pei. A feje hangsúlyos, de nem eltúlzott. Számos ránca van a koponyán, melyek oldalt, a pofát keretezve folytatódnak. Nagyjából azonos a fang és az agykoponya hossza. A fülek kicsik, vastagok, háromszögletűek, szélesen tűzöttek, és szorosan a fejhez simulnak.

A szemek kicsik, sötétek és mandulavágásúak. Az arcorri rész széles, csapott és húsos. Az orrtükör fekete, nagy és széles, bár a szőrszínnek megfelelően lehet más színű is, azonban a fekete az előnyösebb. Az erős nyak a jól hátul fekvő vállakhoz csatlakozik. A testfelépítés négyzetes. Az ovális mellkas széles és mély.A könyökök a törzshöz simulnak, és a mellkas legmélyebb pontjával egy magasságba esnek. A jól szögelt mellső lábak közepesen hosszúak. A hasvonal mérsékelten felhúzott. A marnál jelen vannak a kívánt ráncok és az enyhe besüppedés. Az ágyék rövid, széles. A farok a tövénél széles és kör keresztmetszetű,vége felé elvékonyodik, és a kutya a háta felett gyűrűben hordja. A hátulsó láb megfelelően szögelt, a csánkok alacsonyak.

 

A "C" jelű kutya

Az ő feje annyiban tér el az ideálistól, hogy nem megfelelő az agykoponya � arckoponya arány.

A Shar pei fangja a víziló pofájára hasonlít. Az itt bemutatott kutya koponyája túl kicsi a fangjához képest. Emellett még a következők a hibái: túl rövid a nyaka és a lábai, és ahogyan bizonyára észrevették, lazák a mancsai (sajnos nagyon gyakori probléma). A mar és a hát találkozása túl hangsúlyos, ezt a meredek hátulsó szögelés okozza. Egyébként ezt a hátulsó részt egy ?csúcskutya� fotójáról másoltam. Az egyenes medence miatt a hátulsó lábak kiegyenesednek, hiányzik a szögelés, a far pedig túlnőtt. Ügetésben ez mozgásproblémákat okoz, hiszen így nem lehetséges a megfelelő előrelépés.

Remélem sikerült segítséget adnom a saját kutyátok elbírálásához.

Tóth Tibor