2000. május első hétvégéjén két lelkes amatőr fiatalember találkozott. Ami közös volt bennük; mindketten olthatatlan elhivatottságot éreztek a Shuli üzem egyik végterméke iránt, melynek neve: SIMSON.

  Egyiküknek már régóta (11 hónapja) tulajdonát képezte egy ütött-kopott piros 1982-es Simson S51-B példány. Másikuk újdonsült tulajdonos. Szerzeménye egy kék 1979-es Simson S50-N szerkezet.

  A két jóbarát ha akart se tudott volna különbözo motorokat venni. Más volt a motorblokk, a karburátor, az elektromos rendszer, a kormány, a sárvédok.

  Az elso közös motorostalálkozónk a jó hangulat és a hozzá nem értés jegyében telt el. 8 órai szerelés után végre eljött a jól kiérdemelt motorozás, melynek idotartama 10 perc volt. (1/2 10 felé járt már ekkor az ido).

  Node a lelkesedés ragadós. És itt jön a képbe Mad, szerzeményével egy sárga 1983-as Simson S50-N (?) túramasinériával. A motorblokk még az átvétel pillanatában ki lett cserélve egy 4 sebességesre. Endúró kipufogó, az elso felniben hátulra való fékdob van, a borzasztó kókány már messzirol látszik. A kipufogócsonk is házi hegesztésu. Az eredeti menet valószínuleg vagy elnyíródott, vagy eltörött.

  Emígyen történhetett, hogy 2000 július elején három lelkes amator fiatalember találkozott. A túra idotartama most már két óra volt. Ezalatt kb. 15 kilómétert sikerült megtenni a Ferihegyi kifutópálya körül. Ekkor már nevük is volt: 'Simson Satans'...

Jámbor világa