|
Kollektivizálás, "rasszizmus":
Az elmúlt években a média egyre erősebben sulykolja bele az emberekbe, hogy Magyarországon
virágkorát éli a rasszizmus, faji megkülömböztetés. A televízióban mást se lehet hallani,
hogy attrocitások sorozata éri az "ártatlan" kisebbséget. Persze a most látott "-jelekért
könnyen rám lehetne akasztani a kollektivizálás, s ebből származtathatóan a faji előítélet kabátját.
De ezt nem én mondom, nem én találtam ki. Kezdjük ott, hogy amikor azt mondják a híradásokban,
hogy előre megfontolt szándékú, jól kitervelt, rasszista indíttatású sérelem történt a romaság ellen,
amikor a mit sem sejtő Lakatos Gazsit megverik. Ebben benne van kettő kollektivisztikus kijelentés, hogy:
"...a romaság ellen (Lakatos Gazsi)" és "...mit sem sejtő (az áldozat)". Az első egyértelmű, a másodikhoz
pedig csak annyi hozzáfűzni valóm lenne, hogy érdekes, mindig kiderül az áldozat(oknak) többszörösen
büntetett előéletű multja, persze mindez már csak mellesleg megemlítve. Ezeket figyelembe véve
vitatható, hogy ki kollektivizál és előítéletes. Az ilyen hozzáállás azon roma állampolgárok ellen a kiszúrás,
akik tisztességesen megdolgoznak mindenért amiáltal elismerést is szereznek maguknak.
Valamelyik nap a Metroban olvastam egy cikket, mellyet egy szigetszentmiklósi lakos írt a témával kapcsolatban:
"A romák is tegyenek a rasszizmus ellen
Nekem semmi bajom a romákkal úgy általában. Főleg azokkal, akik dolgoznak.
Kifejezetten tisztelem a külföldön befutott magyar metálcsapat, az Ektomorf
oszlopos tagjainak, Farkas Zoltánnak és testvérének, Csabának, a tehetségét,
kitartását. Tisztelem annak a cigányembernek a szorgalmát, akivel egy HÉV-állomáson
beszélgettem: míg felesége és gyermekei Debrecenben élnek, ő itt nehéz fizikai munkával
vasútfelujítást végez. Tisztelem a megasztáros Caramel bátorságát és teljesítményét,
hogy betegen is kiállt énekelni a döntőn és megnyerte. Az, hogy nem roma vagyok,
rá van írva a homlokomra. De azt hová írjam, hogy zavar, ha a villamoson három
roma gyermek szotyolázik, és a héjat a jármű padlójára szórja, majd egy nem roma
gyermeket vigyorogva megdobnak egy maroknyí szotyolával? Hová írjam, hogy
rémisztő, amikor egy barátom elmesé1í, hogy diszkóban egy ismerősével elkezd flörtölni
egy népes cigánytársaság egyik hölgytagja, majd ezt a leány kedvese "véletlenül
észreveszi" és barátaíval körülállva megverik és megszúrják? (Van, aki a diszkóba
késsel megy "szórakozni".)
Hová írjam, hogy ijesztő, amikor késő este megállít egy testes roma úr,
hogy vegyek tőle zoknit, majd amikor nem veszek, erőszakoskodik, hogy vegyek tőle
órát nyolcezerért, amikor sokadjára mondom, hogy annyí nincs is nálam, vészjósló
hangon megkérdezi: "Esküszöl az életedre, hogy nincs nálad annyí pénz?" Hová írjam,
hogy félelmetes, amikor az említett úr társa másnap nem hajlandó visszaadni egy
idős úrnak a tőle elvett pénzt, és amikor védelmembe veszem a kétségbeesett bácsit,
a roma úriember harmadmagával mellém üll a HÉV-re; előveszi a kését és villogtatja?
Ezeket hová írjam...?!
ANGYAl GYULA, Szigetszentmiklós"
(Metro, 2005 május 24. Kedd - 6.oldal)
|
|
|