 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Hannibál
Fontosabb események:
-Kr. e. 247: megszületik az észak-afrikai Karthágóban
-221: átveszi a karthágói erők parancsnokságát Hispániában
-218: átkel az Alpokon
-217: a Trasimenus-tónál legyőzi Flaminiust
-216: a legsúlyosabb vereséget méri a római seregre Cannae-nál
-204: miután Karthágót támadás éri, visszavonulni kényszerül Itáliából
-202: Scipio Africanus Zamánál vereséget mér rá
-196: Szíriába száműzik
-195: Epheszoszba menekül, hogy segítse Antiokhoszt Róma elleni háborújában
-190 Antiokhoszt legyőzik, Hannibál elmenekül
-183: öngyilkos lesz, nehogy a rómaiak fogságába kerüljön
A Cannaei csata
Fél év után, miután lejárt diktátori hivatala, Fabiust félreállították, és két újabb konzult választottak meg. Ők voltak Lucius Aemilius Paulus és Caius Terentius Varro. Ezen kívül rendelkezésükre bocsátottak egy hatalmas, 86-88 ezer főt számláló hadsereget, amely a legnagyobb itáliai földön harcoló hadsereg volt Róma történetében. A gigászi hadsereg felállítása négy hetet vett igénybe. Ezalatt Hannibal az Apuliai síkságon, az Aufidus folyó torkolatánál, Cannaeban készítette fel egységeit az ütközetre.
Kr. e. 216 augusztus 2-án megkezdődött a csata. Az első fázisban a római és szövetséges lovasság csapott össze a karthagói és numida lovassággal. A római lovasság rövid harc után elhagyta a csatateret. A második fázisban a rómaiak a szokásostól (manipulus) eltérően, bízva erőfölényükben, egyetlen hatalmas tömbben (phalanx) támadtak a karthágóiakra. Hannibal egységeit félhold alakban rendezte el. Középen a gyengébb egységeket hagyta, a szárnyakon pedig az erős pun nehézgyalogságot. A római phalanx könnyen nyomta be a Hannibál vezette gyenge gall középhadat, a győzelem érzetét keltve. Ám ezáltal a saját pusztulásukat siettették: a szárnyakon lévő pun nehézgyalogság - ami a gyors manőverezésre egyébként korlátozottan lett volna alkalmas - kevés mozgással átkarolta. A csapdát a harmadik fázisban a római lovasságot elűző és az üldözésből visszatérő pun és numida lovasság zárta le. Ezután még hosszú időt vett igénybe a mozgékonyságát vesztett római phalanx felörlése. A sors fintora, hogy a csata napján parancsnokló és a vereségért részben felelőssé tehető Caius Terentius Varro kb. 10 ezer római menekültet hazavezetett, míg a lovassági csatározásból visszatérő Lucius Aemilius Paulus embereivel lováról leszállva, gyalogosként hősi halált halt. A csatavesztésért teljesen nem tehető felelőssé Caius Terentius Varro, mert a vereségért elsősorban a nehezen manőverező római nehézgyalogság taktikája (phalanx) és a lovasság gyenge teljesítménye okolható. Ezeket a hibákat egy itt is küzdő, de magának nevet később Hispániában kivívó római hadvezér, Publius Cornelius Scipio fogja majd orvosolni.
Cannae történelmi és hadtörténeti szempontból is az egyik legjelentősebb csata, és legnagyobb vereség. A mai napig az ellenség bekerítésének és megsemmisítésének iskolapéldája.
Hannibal által alkalmazott harcászati technikákat mind a mai napig tanítják. A cannaei csata iskolapéldája a bekerítésnek és a teljes megsemmisítésnek, alapjául szolgált több modern kori hadművelet megtervezésének, még az öbölháborúban is.
