 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Az idegenlégiós
Minden légiós a bajtársad. Csatában szenvedélytől és gyűlölettől mentesen cselekszel, tiszteled legyőzött ellenfeledet, soha nem hagyod hátra sem halottaidat, sem sebesültjeidet, sem fegyvereidet.
Az idegenlégió becsületkódexe, 2. és 7. pont
Francia idegenlégió
A Francia Idegenlégió (franciául Légion étrangère - "képi blanc" ) egy elit katonai alakulat a francia hadseregen belül. 1831-ben alapították a Franciaországban tartózkodó külföldi önkéntesek számára, mivel az 1830. júliusi forradalom után külföldieket már tilos volt a francia hadseregbe sorozni
A 19. század folyamán fontos szerepet játszott a francia gyarmatbirodalom terjeszkedésének és védelmének elősegítésében, de részt vett a legtöbb, Franciaországot is érintő háborúban (például porosz–francia háború, az első és második világháború, vietnami háború stb.). Mindig a legveszélyesebb helyeken vetették be Őket, veszteségeik is rendkivül nagyok voltak.
Sikerét a hagyományos katonai szakértelmen kivül az „esprit de corps” -nak (csapatszellem) is köszönheti, mely segítségével a különböző országokból érkező és sokféle kultúrájú férfiakat egy családdá kovácsolja. (Emellett masszívan alkoholizáltak, ami más fegyveres erőknél is szokás volt a vakmerőség növelésére)
Következésképpen az Idegenlégió nemcsak fizikailag megterhelő (bár kevésbé extrém a kiképzés ezen része, mint a kisebb elitosztagoknál, például a Special Air Service-nél), hanem rendkívül nagy nyomást gyakorol a katonák lelkivilágára is. 2006-ban a jelentkezők 13%-a bizonyult alkalmasnak.
Toborzás és az Idegenlégió mindennapjai
A Légióval kapcsolatban rengeteg tévhit terjedt el a világban. A "legnépszerűbb" talán, hogy bűnözőket, bajkeverőket és más kétes alakokat vár a soraiba. Eleinte így volt, de manapság már szigorú feltételekhez kötik a felvételt, a jelentkezők felét általában elutasítják különböző okok miatt (fizikai, pszichológiai, egészségügyi alkalmatlanság). Ha kiderül az illetőről, hogy büntetett előéletű vagy házas, akkor általában azonnal megszakítják a felvételi eljárást. Az illető családi állapota azért fontos, mert a Légió élete egyáltalán nem családorientált. Később azonban légiósok is házasodhatnak, csak előfeltételei a tiszti rang valamint a civil név visszaállítása.
A tisztek nagy része francia ill. akiből tiszt lesz egy idő után, annak fel kell vennie a francia állampolgárságot. Bár franciák hivatalosan nem lehetnek tagok, sok francia is szolgál az alakulatban. (A felvételnél is tudják a francia állampolgárságot, csak nemzetiségileg máshová titulálják őket.) Általában belgának vagy svájcinak vallják magukat, ami többé-kevésbé magyarázatot ad francia hangzású nevükre és kitűnő nyelvtudásukra.
MAT 49-es géppisztoly
Jelentkezni csak a francia csendőrségeken ill. az Idegenlégió saját toborzóközpontjaiban lehetséges. A francia nyelv ismerete nem alapfeltétel, a kiképzés alatt biztosítanak nyelvoktatást.
Az újoncoktól a legtöbb személyes holmit elveszik (többek között az útlevelet is) és rengeteg teszten (intelligencia, egészségügyi és különféle interjúk) esnek át az aubagne-i bázison. Ha ezeken átjutottak, akkor az Idegenlégió kiképzőbázisára, Castelnaudaryba szállítják őket. Itt négy hónapos kiképzésen vesznek részt, amely három részből (erőnléti, fegyverismereti és taktikai) áll és a végén egy sor vizsga következik.
A tényleges belépés csak sikeres vizsga után történik meg ahol az illető nemet is mondhat. Ha elfogadja a szerződést, akkor öt évig kell szolgálnia a Légiót valamint ekkor osztják be a kilenc ezred egyikébe.
Francia idegenlégiósok menetelnek a Champs Elysées sugárúton.
