Legelterjedtebbek otthoni számítógépeken:
A Windows operációs rendszerek szabványos felületet nyújtanak, mely legördülő menükre, ablakokra és egy mutatóeszközre, például egérre alapszik. Nagy részüket magyar nyelven is kiadták (a Windows 2000 előtti szerverkiadásoknak nem volt magyar nyelvű verziójuk). Az operációs rendszer Vista verziója 35 nyelv összesen 37 változatában érhető el.[1]
A Windows operációs rendszerek alapfilozófiája a popularitás, a könnyen kezelhetőség, valamint a „minden egyben”-filozófia (a számos beépített böngésző, médialejátszó stb. alkalmazás), amely - legalábbis szándék szerint - leveszi a felhasználó válláról a telepítés, fenntartás kezelés terheit, és biztosítja a számítógép széles körű használatát az informatikában járatlan felhasználók számára is. A Windows operációs rendszerek egy részét ennek ellenére számos kritika érte, részben bizonyos tervezési hibák, részben a Microsoft üzletpolitikája miatt.
A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben.[4][5] A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux.[6][7][8][9]
A „Linux” kifejezést használják Linux-disztribúciókra (terjesztések) is, ám ilyenkor általában a disztribúció nevét is hozzáteszik. Egy-egy disztribúció olyan összeállítás, amely az alaprendszeren túl bizonyos szempontok alapján összeválogatott és testre szabott programokat tartalmaz.[10]
A Linux a szerverek és személyi számítógépek mellett – elsősorban nyíltságának köszönhetően – megtalálható sok összetett elektronikus eszközben, így hálózati eszközökben (például routerek), hordozható eszközökben (például mobiltelefonok, okostelefonok, PDA-k, hordozható hanglejátszók, órák[11]), háztartási gépekben, szórakoztató elektronikai berendezésekben (például asztali DVD-lejátszók, videojáték-konzolok, set-top-boxok) is. Bizonyos területeken (például webszerverek, szuperszámítógépek esetében) a legmeghatározóbb operációs rendszernek számít, ám az utóbbi években személyi számítógépekre (asztali gépek, hordozható gépek) is egyre szélesebb körben telepítenek valamilyen Linux disztribúciót.[12] [13] [14] [15] [16] Az egyre szélesebb elterjedtség köszönhető részben az Ubuntunak,[17] részben pedig a netbookok elterjedésének.[18]
