A Microsoft Windows a Microsoft Corporation gyártotta operációs rendszerek, illetve az ezekbe épített többfeladatos grafikus felhasználói felületek, valamint bizonyos mobiltechnológiák családja. A "Windows" szó és logó a Microsoft cég védjegye.
A Windows operációs rendszerek szabványos felületet nyújtanak, mely legördülő menükre, ablakokra és egy mutatóeszközre, például egérre alapszik. Nagy részüket magyar nyelven is kiadták (a Windows 2000 előtti szerverkiadásoknak nem volt magyar nyelvű verziójuk). Az operációs rendszer Vista verziója 35 nyelv összesen 37 változatában érhető el.[1]
A Windows operációs rendszerek alapfilozófiája a popularitás, a könnyen kezelhetőség, valamint a „minden egyben”-filozófia (a számos beépített böngésző, médialejátszó stb. alkalmazás), amely - legalábbis szándék szerint - leveszi a felhasználó válláról a telepítés, fenntartás kezelés terheit, és biztosítja a számítógép széles körű használatát az informatikában járatlan felhasználók számára is. A Windows operációs rendszerek egy részét ennek ellenére számos kritika érte, részben bizonyos tervezési hibák, részben a Microsoft üzletpolitikája miatt.
A Microsoft az Apple cég operációs rendszerének alapötletét felhasználva kezdte el kifejleszteni az ablaktechnikán alapuló rendszerét, a Windows-t. A rendszer a DOS után forradalmian újnak számított, sikere pedig a konkurenciához képest alacsony árában volt keresendő. Az 1.0-s után a 3.0-s rendszer megjelenése jelentett igazán nagy durranást, amikor a konkurens cég majdnem csődbe is ment. A ma már kevéssé ismert Windows 1.0 felületét a Microsoft a Xerox által kifejlesztett koncepciók alapján készítette el, részben lemásolva az Apple cég aktuálisan használt operációs rendszerének működését. A fejlesztés jelentős részét teszi ki más cégek által kifejlesztett technológiák felhasználása (vagy azért, mert a technológia nem volt levédve, vagy mert felvásárolták az adott cégeket).
A kezdeti 16 bites verziók (1.0-3.1) illetve a kezdeti (nem NT-alapú) 32 bites verziók (Windows 95, Windows 98, Windows ME) a kényelmet és a teljesítményt tartották szem előtt a biztonsággal szemben. Ezeknek a verzióknak nem volt szofisztikált jogosultsági rendszere. A Windows NT vonal kliensekre szánt tagjai (Windows NT, Windows 2000, Windows XP, Windows Vista) már olyan architektúrával és biztonsági rendszerrel rendelkeznek, amely összemérhető a bevált Unix jellegű rendszerekkel (Linux+GNU, BSD). Rendszerbiztonság [szerkesztés]
A korai Windows verziók közismerten, a Unix szellemiséggel ellentétben nem követelték meg a preemptív, azaz egy legalább Intel-386-os szintű processzort. A 3.1-es verziót is még felbootolt DOS-ból kellett indítani, de egy legalább 386-os processzor esetén már úgynevezett enhanced mode üzemmód is elérhető volt. Ezen enhanced mode még csak részlegesen volt preemptív, azaz bizonyos esetekben az elszabadult programokat azok együttműködése hiányában is meg lehetett fékezni.
A DOS egy manapság már alig használt operációs rendszer. Régebben megtalálható volt szinte minden szerver, asztali számítógépen és laptopon. A DOS különböző változatait, például a DOS 1.0-t 1986-ban fejlesztették ki. Különböző változataival, ami a DOS 7.1-ig tartott, megnyerte a jogot, hogy a világ egyik legelterjedtebb operációs rendszere legyen és az évek során a kezdetben elérhető parancsok száma minden kiadásnál bővült. Alapja egy úgynevezett parancssorból állt, ahol a felhasználó a géppel parancsok formájában kommunikált. Ezek a DOS változatok nagyon nagy hibatűrő képességűek voltak. A későbbiekben a Windows termékek szolgáltatásaiba építették bele.
A korai és DOS alapú Windows verziók a „mindent szabad, kivéve néhány dolgot” elv alapján épültek fel, ellentétben a Unix-szerű rendszerek „minden tilos, kivéve a megengedett dolgokat” elvével. Ennek eredményeképp a felhasználói programok gyakorlatilag a teljes számítógépet és a rendszert képesek voltak elérni és módosítani. A felhasználói köztudat tévesen mindezt a felhasználói kényelemmel azonosította, míg az ezzel ellentétes Unix filozófiát pedig a felhasználó akadályozásaként élte meg. Az embereknek sok vírustámadást és saját kezelési hibát kellett ahhoz átélniük, hogy a 70-es évekből származó Unix filozófiát ne ellenségként, hanem hűséges védelemként éljék meg. Olyannyira a Unix filozófia felel meg jobban a vandálsággal és felhasználói tévedésekkel teli számítógépes világnak, hogy amilyen mértékben az igen széles körű és szellemileg tarka-barka felhasználói réteg megértési, tanulási, megszokási és alkalmazkodási képessége engedte, a Microsoft lépésről lépésre ebbe az eredetivel ellentétes filozófia irányába húzta, művelte a Windowst. Azaz a Windows felhasználói igényét gondosan összhangba hozták az egész emberiségre kiterjedő felhasználói tábor realitásaival. Míg a Unixot egyetemi- és kutatói környezetben hasonló környezetre gondolva fejlesztették és csak a 90-es évek nagy változása, hogy a felhasználói tábor túlnőtt ezen a birodalmon, addig a Windows-t mindig is mindenkinek tervezték, azaz nem csak az elérhető számítógépek képességeit vették figyelembe, hanem a kiszolgálandó felhasználókét is. Mindennemű kölcsönös ócsárolás és fölösleges acsarkodás alapja az, hogy nem veszik figyelembe ezt a két jelentősen eltérő eredetet, eltérő filozófiát, és kölcsönösen nem tartják tiszteletben egymás ténylegesen elért eredményeit. Microsoft Windows for Workgroups 3.11 [szerkesztés]
A Microsoft kiadott egy Windows for Workgroups 3.11 nevű verziót, amely 1993 novemberében jelent meg, és a Windows 3.1 javításának tekinthető. Ebben a verzióban már megjelent egy alapszintű multimédia támogatottság illetve a TrueType betűtípusrendszer. Később még megjelent egy Windows 3.2 is, de azt csak Kínában forgalmazták. A Win9x sorozat [szerkesztés]
Ezt követően eltelt pár év, mire megjelent a Windows 95. Sok dolgot a 95-ből örökölt meg a Windows 98, melynek a második kiadása, a Windows 98SE volt igazán sikeres, és nem egy gépen a mai napig fellelhető. A Windows NT leginkább vállalati körökben aratott nagy sikert, elsősorban rendkívüli stabilitása miatt. A Windows Me (Millennium Edition) rendszerek csak rövid időre tűntek fel. A Windows ME már képes volt a Windows-rendszerfájlok védelmére és illetéktelen módosítás után a visszaállításukra, ennek ellenére rengeteg kritika érte megbízhatatlansága miatt, ezt még a Microsoft is elismerte.[2] Ezután 2000-ben jelentkezett a Windows 2000, melynek célja az volt, hogy összefonja az NT és 9x vonalat. Windows NT és XP [szerkesztés]
A Windows NT vonal működését, rendszermagját úgy tervezték újra, hogy a fenti biztonsági hiányosságokat kiküszöbölhetővé váljanak. Ennek megfelelően nemcsak hogy fájl szintű Hozzáférés Vezérlő Lista (HVL – Access Control List – ACL) alapú jogosultságkezelést kaptak az NT vonal tagjai, hanem a "minden objektum" elvet felhasználva HVL adható tetszőleges objektumhoz, legyen az egy folyamat, egy szál, egy eszközmeghajtó, egy szinkronizációs objektum vagy akár egy osztott memória régió. Megjegyzendő, hogy a „nemcsak hogy fájl szintű” biztonsági elemek Unixban mindig is léteztek, mert ott a „Unixban minden dolog egy fájl” irányelv szerint az imént felsorolt objetumok egy-egy látszólagos fájlal vannak nevesítve. Ezzel a fejlett biztonsági mechanizmussal az NT vonal kliensekre szánt tagjai (Windows NT, Windows 2000, Windows XP, Windows Vista), illetve a szerverekre szánt tagjai (Windows NT Server, Windows 2000 Server, Windows Server 2003, Windows Server 2008) is rendelkeznek. A szerver verziók a jogosultságok központi kezelését is lehetővé teszik a szervezeten belül. A Microsoft a kezdeti biztonsági problémák elhárítására alkotta a Biztonságos számítógépezés kezdeményezést.
A Windows XP (a név eredete: experience = élmény) 2001-es megjelenése óta három nagyobb javításon (SP1, SP2 és SP3) esett át. A Windows XP-nek megjelent egy 64-bites verziója is, amely – mivel csak 64 bites meghajtóprogramokat képes kezelni – a driverek hiánya miatt nem túl széles körben használatos, továbbá nem érhető el rá a harmadik szervizcsomag. A terméktámogatás 2014-ig garantált, hiszen napjainkban ez a legelterjedtebb operációs rendszer. Az XP a rengeteg - elsősorban biztonsági jellegű - probléma ellenére a Microsoft egyik legsikeresebb operációs rendszerének tekinthető (a problémák nagy része a Service Pack 1-3 javítócsomagokkal, valamint az Internet Explorer használatának mellőzésével különben is orvosolható volt). 2010-ben, jóval a következő verziók megjelenése után, a Windows felhasználók többsége még mindig az XP-t használta, és számos felmérés szerint a világ második legelterjedtebb operációs rendszerévé vált, legalábbis az egyszerű (nem vállalati) felhasználók körében (a becslések szerint ezek kb. 35%-a XP-t használ) [3].