FEDEZÈSSEL/FEDEZTETÈSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FERTŐZŐ/ÁTVIHETŐ KUTYABETEGSÉGEK Lényeges, hogy a fertőző betegségek NEM MINDIG és NEM FELTÈTLENÜL okoznak minden állaton klinikai tüneteket, de a a betegség terjesztésének veszélye mindig fennáll!
Terméketlenséget okozók: Streptococcus (béta-hemolizáló) és E. coli: az emésztőcsatornában, nyálkahártyákon (olykor nemi utakban is) előforduló baktériumok, melyek többek között terméketlenséget is okozhatnak. Mycoplasma/Ureoplasma: vírusszerű kórokozók, melyek gyakran izolálhatók terméketlen szukák (kanok) nemi utaiban
Vetélést/magzati halált okozók: Az ebek Herpesvírusa: Légzőszervi megbetegedést, vetélést, korai kölyökhalált okozó ragályos vírusos betegség, amely a beteg állatok váladékával fertőz. Az egyszer megfertőzött (de tüneteket nem feltétlenül mutató) állatok egész életukben fertőzöttek -és így a fertőzést potenciálisan terjesztők- maradnak Brucella canis fertőzés: bejelentési kötelezettség alá tartozó igen ragályos bakteriális fertőzött betegség, amely lázas általános állapotot, kanokban mellékheregyulladást, szukákban vetélést, magzati halált, terméketlenséget okoz. A tenyészállatok szűrése Magyarországon kötelezö. Jóllehet a betegség megfelelő antibiotikumokkal kezelhető, de a kórokozó ragályossága és emberekre való veszélyessége miatt a megállapított fertőzés hatósági eljárást és az eb ivartalanításá/kiirtását vonja maga után. Listeriosis: ritka bakteriális fertőzés, amely az agyburkok gyulladását és vetélést, koraellést okozhatja E.coli, Strepto- Staphylococcus: Széles körben elterjedt baktériumok, melyek az anyaállat szervezetében elszaporodva olykor baktérium-szóródást, vérfertőzést kozhatnak. Az egyéb szervekben okozott megbetegedésen túl (vese, szív, máj, lép, tudők) toxinjaik a magzatokat is károsítják/elpusztítják. Leptospirosis: az anyaállat szervezetébe kerülő bakterium az igen súlyos, életveszélyes általános megbetegedésen túl vetélést is okoz. A fertőzésen átesett, tünetmentes állat hosszú ideig hordozza és üríti a kórokozót. Camphylobacter fertözés: Jellemzően emésztőszervi tüneteket, vetélést, koraellést okozó bakteriális fertőzés. Zoonózis! Salmonellák: Jellemzően emésztőszervi tüneteket, olykor vérfertőzést, vetélést, koraellést okozó baktériumok. Az embereket is veszélyeztető kórokozók, melyek normális körülmények között nem fordulnak elő a szervezetben. Neospora caninum: Fertőző egysejtű paraziták, melyek az anyaállat agyában, tüdejében, izmaiban okozott (sokszor enyhe lezajlású vagy tünetmentes ) fertőzésen kívül magzathalált is előidézhetnek.
Kölyökhalált okozók: A fent említett brucellózison, Herpesvíruson , Camphylobacteren, Leptosirán, Salmonellán, Mycoplasmán, E.colin kívül a kutyák parvovírus-fertözése, szopornyicája, Giardia- (Cryptosporidium)-Neospora paraziták által okozott fertőzése okozhat súlyos, olykor a kölykök elhullásához vezető betegségeket.
Tejmirigy-gyulladást okozók: Széles körben elterjedt baktériumok tartoznak ide, mint E. coli, Strepto-Staphylococcusok, stb. Megbetegítő-képességüket a rossz higiénés- és tartási viszonyok segítik elő.
Àltalános megbetegedést okozók “Ragályos” venerealis rosszindulatú daganat (condyloma): kifejezetten nemi érintkezéssel terjedve okoz először a nemi utakban, majd korai áttétképzéssel bárhol a szervezetben tumorképződést, leromlást majd végül az állat elhullását. Veszélye abban van, hogy a beteg kutya nemi szervén nem mindig mutatkozik szemmel látható elváltozás. Köszönet az összeállításért dr. Sz. Á. állatorvosnak
Tulajdonképpen valamennyi fertőző kutyabetegséget meg lehetne itt említeni, hiszen jellemzö, hogy az “olcsó kutyák” vakcinázásáról, szűréséről, /gyógykezeléséről, megfelelő tartásáról, táplálásáról nem vagy nem megfelelően gondoskodnak tulajdonosaik. (a kiskutyák árának leszorítását csak a tartási-, állategészségügyi, tenyésztési költségeik minimalizálásával képesek elérni, miközben a “végreredménnyel” nem törődnek ) Ìgy tenyészeteik sokkal gyakrabban, jóval nagyobb mértékben vannak kitéve a fertőző ágensek hatásának/feldúsulásának. Ezzel egyszersmint valamennyi kutya egészségét veszély. És lássuk, mibe is kerül egy egészséges kiskutya
És akkor lehet gondolkozni. Vajon a hirdetésekben 15-25 ezer forintért árult kiskutyák mit nem kaphattak meg? És ennek vajon milyen következményei lehetnek hátralévő életében. Nem voltak a szülők megszűrve örökletes betegségekre? Akkor ugye nem fogunk csodálkozni, ha 3-5 évesen kutyusunk sántít, fájlalja a lábait és egy röntgen alapján kimutatják, hogy diszpláziás. Vagy 8-10 éves korára megvakult, mert elsorvadt a retinája? Pedig egy egyszeri vizsgálattal kizárhatta volna a "tenyésztőnk", hogy mentesek e betegségtől a szülők. Nem lett az anyakutya fedeztetés előtt megvizsgálva: ugye nem lepődünk meg, ha mikor megyünk a kiskutyánkért, az anyakutyát nem tudják megmutatni, mert esetleg meghalt a szülés közben. Vagy, bár sosem árulják el, de kiskutyáink nem tudtak anyatejjel táplálkozni, mert a tej fertőzött volt. És ugyanez elmondható, ha szülés után nem vizsgálják meg az anyakutyát és a kiskutyákat. Büszkén meséli majd a "tenyésztőnk", hogy a kiskutya mindent eszik, ezért ilyen szép nagy már. Aztán a kocsiba rakva, az épp vásárolt kölyökkel mehetünk is állatorvoshoz, mert megy a hasa, hány, fel van puffadva. Ez szakszerű táplálás mellett nem történhet meg. És majd azon se csodálkozzunk, ha az állatorvos azzal vígasztal minket, hogy majd egyszer biztos szép kutyus lesz, csak vigyázzunk a csontjaira, mert vékonyak, és az is lehet, nem lesz akkora, mint amire számítunk, mert egy kissé alultáplált. (a jóltápláltság nem a has méretén látszik) Spórolt a tisztítószereken. Legfeljebb hazaviszünk egy kicsit büdös, egy kicsit fertőzött kiskutyát. Az elsőn még segíthetünk egy fürdetéssel, de mit tehetünk, ha kiderül,a kiskutyánk bolhás, atkás, esetleg olyan fertőző betegséget szedett össze a nem megfelelő higiéniás körülmények miatt, amiből már csak súlyos költségek mellett tudjuk kigyógyítani. Abban már csak bízhatunk, hogy az oltásokon, féreghajtáson nem spórolt, mert ha kiskutyánkat férgesen, esetleg parvósan, szopornyicásan vettük meg, jobb, ha az állatorvos rendelőjébe költözünk egy hétre, és bízunk a csodában, hogy lábra fog állni friss jövevényünk. És akkor a kiskutyánk nem kapott chipet, amivel élete végéig egyedileg azonosítható lenne, egy esetleges elszökéskor van esélyünk, hogy visszajut hozzánk, mert az állatvédők megtaláláskor az állatorvosnál ellenőrzik és már hívhatnák is a kétségbeesett gazdit. Nem kaptak a kiskutyák játékokat, amikkel első heteikben játszhattak volna, fejlesztve képességeiket, És még törzskönyvet sem kaptunk, hisz minek az nekünk, aztán legfeljebb a kis szőrgombolyag felnőtt korában mégsem fog hasonlítani a szomszéd, tenyésztőtől vásárolt kiskutyájára, ha szerencsénk van, az apuka is kistestű volt, így nem fogja a lakást kinőni. (mert a törzskönyv nem úri luxus, egyszerűen csak arra szolgál, megismerhessünk új családtagunk rokonait, gyönyörködhessünk abban, milyen szép is volt a nagymama, vagy az ükszülők) Kérem, mielőtt egy kiskutya vásárlására szánná el magát, gondolja át, most ugyan keveset kell költeni, de vajon győzni fogja a későbbi költségeket? Vagy akkor inkább vár még egy fél évet, gyűjt még egy kicsit és olyan helyről vásárol, ahol az új családtag megkapott mindent, ami szükséges ahhoz, hogy egészségesen vágjon neki az életnek, (további segítséget kaphat vásárlás előtt, ha ide kattint)
|