A sérült vizsgálata

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

Vizsgálati protokoll (~szabvány):
  egy rosszullétnél vagy balesetnél tisztázandó szempontok:

 

-

él-e az illető vagy meghalt;

 

 

ä

è

 

 

 

 

 

 

 

ha meghalt,
az állapot
visszafordítható-e

 

ha él,
eszméletnél van-e
vagy eszméletlen

 

 

 

 

 

 

 

 

-

milyen sérülései vagy ellátandó betegsége van;
 

-

szükséges-e azonnali ellátás, kimentés;
 

-

kell-e egyéb segítség (pl.: orvos, mentő, rendőrség, tűzoltóság [műszaki mentés]);

 

 

ßßßßßß

 

 

 

 

 

 

 

 

a)

biztonságos környezetet kell teremteni a sérült és az elsősegélynyújtó körül:

 

 

pl.:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

-

veszélyforrás(ok) megszüntetése;

 

 

-

sérült biztonságba helyezése;

 

 

-

gumikesztyű felvétele

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b)

a sérült vagy a beteg reakcióinak vizsgálata:

 

 

-

sz.e. megrázás;

 

 

-

megszólítás;

 

 

-

lehetőség szerint bemutatkozás Þ érdeklődés segítségnyújtás szükségességéről Þ segítőszándékról való tájékoztatás;

 

 

-

a kommunikáció megfelelő hangsúllyal, kedvesen, empatikusan, de célratörően történjen!

 

 

-

magabiztos fellépéssel a betegtől és a környezetétől a szükséges információk könnyebben megszerezhetők;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

c)

célirányos érdeklődés:

 

 

-

jelenlegi panaszok iránt;

 

 

-

hasonló állapot korábbi előfordulásáról;

 

 

-

az előzményekről;

 

 

-

a jelenlegi állapot kialakulásáról

 

 

 

 

 

ßßß

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

közben meg kell figyelni, hogy a válaszok mennyire valósághűek!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

d)

baleseti sérülés esetén meg kell kérdezni:

 

 

-

emlékszik-e mi történt?

 

 

-

volt-e már máskor eszméletvesztése?

 

 

-

hol érez most fájdalmat?

 

 

-

a fájdalom jellege, erőssége változott-e?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

e)

hirtelen bekövetkező rosszullétnél az alábbiakat kell megtudni:

 

 

-

volt-e már ilyen korábban?

 

 

-

ha igen, akkor mit tettek?

 

 

-

van-e ismert betegsége?

 

 

-

szed-e valamilyen gyógyszert?

 

 

-

mit csinált a rosszullét előtt?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

A tudat vizsgálata:

 

 

 

ß

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

eszmélet

 

 

 

 

 

 

 

 

  az agy folyamatos aktív működése által fenntartott éber állapot, a külvilág ingereinek felfogása, értelmi és érzelmi feldolgozása, és a szükségleteknek megfelelő válaszreakciók megszervezése és végrehajtása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a)

eszméletvesztés:

 

 

-

minden esetben a központi idegrendszer működészavarának vagy sérülésének a következménye;

 

 

-

oka:

 

 

 

*

az agy könnyebb vagy súlyosabb sérülése;

 

 

 

*

idegrendszer átmeneti vagy tartós vérkeringési zavara;

 

 

 

*

az agy gyulladásos vagy daganatos megbetegedése.

                             
                             

 

b)

az eszméletlenség fokozatai:

 

 

-

aluszékonyság:

 

 

 

ha a beteg csak erős ingerekkel ébreszthető, ingerszegény helyzetben visszasüllyed az aluszékonyságba;

 

 

-

eszméletlenség:

 

 

 

a beteg, ha erős ingerrel sem ébreszthető, de ösztönös védekező mozdulatokat végez;

 

 

-

mély eszméletlenség:

 

 

 

még nagyon erős fájdalomingerrel sem lehet válaszreakciót kiváltani;

                             
                             
                             

3.

A légzés vizsgálata:
  ("látom, hallom, érzem")
 

-

a légzés akkor kielégítő, ha jó láthatóak a légzőmozgások;
 

-

a vizsgálathoz a lehetőségekhez mérten a ruházatot a mellkason és a hason meg kell bontani;
 

-

a hátán fekvő sérült mellé kell térdelni és a mellkas és a has síkjának a be- és a kilégzés okozta mozgását kell megfigyelni;

   

 

 

a kép eredeti helye:

 

 

Dr. Pap Zoltán: Elsősegélynyújtás (Medicina 1991.)

 

-

a beteg mellkasát fél percig (saját nyugodt nyolc légvételünk idejéig) kell meg figyelés alatt tartani;

 

 

 

 

 

 

ß

 

 

 

 

 

 

 

 

 

-

nem lélegzik a beteg, ill. légzése a szervezet oxigénellátását nem biztosítja, ha fél perc alatt nem észlelhető légzőmozgás;

 

 

 

 

 

 

ß

 

 

 

 

 

 

 

 

 

-

 

 

újraélesztés;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.

A keringés vizsgálata:
 

-

a vérkeringés megléte a nyaki főütőér tapintásával vizsgálható;

 

-

a beteg fejét kicsit oldalra kell fordítani és hátra kell szegezni;

   

 

 

a kép eredeti helye:

 

 

;

 

-

a gége mellett, a fejbiccentő izom belső széle mentén, a pajzsporc magasságában tapintható a nyaki főverőér

 

-

a vizsgálat kivitelezése:

 

 

*

összezárt mutató, középső és gyűrűsujjak közül a középső ujj begyével kell kitapintani a pajzsporc kiemelkedését (ádámcsutkát);

 

 

*

majd mindhárom ujjat a pajzsporc és a fejbiccentő izom közötti árokba kell csúsztatni;

 

 

*

az itt lüktető főütőeren tapintható a szívműködés;

 

 

*

a nyugodt gondos vizsgálat legalább 15 másodpercig tartson;

 

 

*

amennyiben pulzáció nem tapintható nincs keringés;

 

 

 

 

 

 

ß

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

 

újraélesztés;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.

Fizikális vizsgálat:
 

-

baleseti sérülés esetén, az ellátás és mozgatás előtt lehet rá szükség;

 

-

a vizsgálat elvégzéséhez szükségessé válhat a sérült részleges vagy teljes levetkőztetésére;

 

 

 

 

 

 

ß

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

minden esetben csak a szükséges mértékben történjen!

 

 

 

 

 

 

ß

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a vetkőztetést az ép oldalon kell kezdeni és a sérült oldalon kell befejezni!;

 

 

 

 

 

 

ß

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ha több réteg ruha van a sérülten, azt egyszerre kell levenni!

 

 

 

 

 

 

ß

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a vetkőztetést minden esetben a lehető legkevesebb mozgatással kell végezni!

 

-

a sérült egész testét óvatosan felülről lefelé kell végigtapintani;

 

-

oda nem illő kiemelkedést dudorokat, bemélyedéseket, oldal irányú elmozdulásokat, rendellenes mozgathatásokat, recsegő-ropogó hangot, fájdalmas területet kell keresni;
                             
                             

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Készítette: fodor

Készült: 2017.12.08.