Eredeti megjelent:
Modellezés
1960. január. szám 18.-20. old.
A Modell Kísérleti Intézet
közleményei:
MOKI RV-2. Távirányításos vitorlázó modell
MOKI RC-2 rádiós vitorlázó modell
Az előző számainkban ismertetett
modern adó-vevő készülékünk szükségessé tette egy megfelelő, nagyteljesítményű
repülőmodell ismertetését is. E modellünk a MOKI RV-2, ami a MOKI RV-1 típus
továbbfejlesztése. A modell eredeti példánya csaknem teljesen balzaépítésű volt,
de könnyen átdolgozható a hazai fenyő-rétegeslemez építési rendszerre is. Ez
nem jelent lényeges változást az alkatrészek súlyában. Az eredeti modell
1958-ban készült a Modellkísérleti Intézetben és sikeresen szerepelt a Szovjetunió
1958. évi összszövetségi versenyén, ahol 3-ik helyezést ért el.
A mellékelt rajzon a modell főbb adatai és méretei szerepelnek, melyek
alapján a gép megrajzolható. A törzset lehetőleg 1:1 léptékben, oldal- és
felülnézetben szerkesszük meg. A vevőkészülék, a telepek, a kapcsoló és a
kormánymozgató elektromágnes egy szerelési egységet képez, ami a törzsbe
elölről becsúsztatható. Ezt az ügyes megoldást a német Rieke alkalmazta
először. A tervezésnél elsősorban a vevőkészülék magasságát kell figyelembe
vennünk, melynek a törzs első bordája, valamint a szárnytartó acéldrótok alatt
el kell férni. A készüléket tartó rétegeslemez 3 mm vastag, melynek alsó részén
haladnak az összekötő vezetékek, így ezen lemez és az alsó törzsborító balzalap
között legalább 4 mm hézagnak kell maradni.
A szárny és a vízszintes csillapító bordáját 1:1 méretben rajzoljuk meg.
A szárnybordához közöljük a koordinátákat, a csillapító szelvénynek pedig a
főbb méreteit. A szárnyat elöl 4 mm, hátul 3 mm átmérőjű acéldrót tartja. E
drótok átmennek a törzsön és ezek alatt kell elférjen a vevőkészülék.
A modell törzse 3-4 mm vastag balzalemezből készül. Tekintettel arra,
hogy egy darab általában nem elég hosszú, két ferdén levágott és összeragasztott
lemez képez egy oldalt. Először a két oldallapot vágjuk ki. Az oldallapok
széleire belül 4x4 mm-es balza-hosszléceket ragasztunk, melyek az alsó és felső
fedőlap felragasztását megkönnyítik. A készüléket tartó rétegeslemez vezetésére
még 2-2 darab 4x4 mm-es balzalécet ragasztunk a törzs-oldallapok belső felére.
A hossz- és vezetőléceken kívül még néhány lécbordát is beragasztunk az
oldallemezek belső felére. Megjelöljük még pontosan a szárnytartó acéldrótok
helyét, ahol a lemezeket kifúrjuk. A furatokat célszerű a már előzőleg kivágott
és kidolgozott szárny-mintbordáról átjelölni és fúrni. A furatok helyét belül
még egy-egy 5 mm vastag, kb. 20-25 mm átmérőjű rétegeslemez-tárcsa
felragasztásával is megerősítjük, hogy a drótok a balzalemezt el ne szakítsák.
A szárnytartó 4 és 3 mm-es acéldrótokat méretre vágjuk és meghajlítjuk. Ezekre
most ráfűzzük a törzs oldallapjait és az alsó borítólapot is felragasztjuk. A
szárny belépő és kilépőélénél a két oldallemezt egymáshoz képest 5x10 mm-es
fenyőlécekkel kitámasztjuk, hogy erősebb leszállás esetén az előre csúszó
szárnyfelek az oldallemezeket be ne szakítsák.
A startkampót 1,5-2 mm-es lágy alumínium-lemezből vágjuk ki. A kampót ne
közvetlenül a balzalemezhez erősítsük, mert kiszakadhat, hanem egy 2 mm vastag
keresztszálas rétegeslemezhez. Utoljára még megkenjük ragasztóval a szárnytartó
acéldrótokat az oldallemezek közötti szakaszon és a felső borítólemezt is a helyére
ragasztjuk.
A függőleges vezérsík legcélszerűbben balzalemezzel bevont vázszerkezettel készíthető. A mozgó kormányfelület
balzalemez, melynek tengelye 1 mm-es acéldrót. E drótnak a törzsbe nyúló
végére rézlemezből kivágott több furattal ellátott kis kart forrasztunk,
melynek a kormányfelület síkjára merőlegesen kell állnia. A vezérsíkot úgy
készítjük, hogy a belépő- és kilépőléc, valamint a főtartók alul kb. 5 mm-re
kiálljanak, és ezeket a léceket azután a törzs felső balzalemezébe beeresztjük.
A vezérsíknak a törzs alatti része egyetlen 4-5 mm vastag balzalemez.
A törzs homlokfelületét síkra csiszoljuk és egy 2-3
mm vastag rétegeslemez-bordát ragasztunk rá. A borda nyílásán az egész rádiókészüléknek
és a telepeknek keresztül keli férni, de a borda falvastagsága 4 mm-nél kisebb
ne legyen. Kb. 8-20 mm vastag balzalemezből kivágunk most két szárnybordát,
léchelyek nélkül, csak a két acéldrótnak megfelelő 4 és 3 mm-es furatokkal.
Ezeket most úgy reszeljük és csiszoljuk ferdére, hogy a két oldallap kb. 10
fokos szöget képezzen egymáshoz képest (a borda felső fele legyen vékonyabb).
A két ferde balzalapot a kiálló acéldrótokra fűzve a törzs oldalára ragasztjuk.
Így a szárnynak az a bordája, mely a törzshöz illeszkedik, merőlegesen állhat
a Főtartókra.
Külön elkészíthetjük még a törzs
orrát, melyet összeragasztott hulladék-balzából faragunk ki. Az orrtőke alsó
részét 1 mm-es rétégeslemezzel vonjuk be. Ugyanúgy a törzs alsó lapjára kb. 20 cm-es
hosszban ragasszunk 1 mm-es rétegeslemezt.
A szárny és csillapító 1-1
bordáját 2-3 mm-es rétegeslemezből kivágjuk és pontosan kicsiszoljuk a
léckivágásokkal együtt. A rajzon a lécméretek mellett szereplő „f"' betű fenyőlécet,
a „b" betű balzalécet jelent. A mintabordák után hasítjuk a 2 mm-es balzabordákat
és rajzoljuk a rétegeslemezbordákat. A szárnyhoz 10 db. rétegeslemezborda kell,
ezekből 8 db. 2 mm vastag, 2 db. pedig 3 mm-es. 2 mm-es balzalemezből 32 bordát
vágunk ki. Az acéldrótoknak megfelelő furatokat csak a rétegeslemez-bordákba fúrjuk
bele. Az utolsó 2-2 szárnybordát az elliptikus lekerekítésnek megfelelően külön
szerkesszük meg.
Összeállításnál a két főtartót és
az orrlécet rakjuk a bordákba. Az orrlécet gumiszálakkal kell rögzítenünk.
A kilépőél 2 db. 2 mm vastag, rezonáns vágású (tükörmetszetű) balzalemez. Ezeket a bordák
közötti részen még kis betétlemezekkel is ki kell támasztanunk. A főtartókat
még a szárny belső egyharmad részén bordaközönként 3-4 mm vastag keresztszálú
balzalemezekkel össze kell kötnünk. E betéteket gondosan ragasszuk be, mert a
szárnyat felhajlás ellen lényegesen megerősítik.
A MOKI
RC-2 belső része
A
vízszintes csillapító a főtartó kivételével teljesen balzából épül. Az elkészült
alkatrészeket japánpapírral vonjuk be és cellonnal lakkozzuk.
A vevőkészüléknek
és a telepeknek a rétegeslemezre va1ó elhelyezése adja meg a súlypont megfelelő helyzetét, így ezt kísérletileg
kell megállapítanunk. Elsősorban azonban a szárny és csillapító közötti
szögállást ellenőrizzük. Ezt pontosan 3 fokra állítsuk be. Ennél kisebb szögállás
veszélyes, mert forduló esetén a modell zuhanórepülésbe mehet át, melyből már
nem tud kijönni.
A gépet
most ideiglenesen összeállítjuk, a tolórudat a törzs hátsó részébe erősítjük
(lehet kívül is), és a készüléket; valamint a telepeket, elektromágnest stb. ideiglenesen
rögzítjük a lemezen. A súlypont kb. a szárny 60-65%-ban legyen. Így megsiklatjuk
a gépet. A vevőt és a telepeket most addig csúsztatjuk szükség szerint előre
vagy hátra, míg a modell szépen siklik. Ebben a helyzetben mindent véglegesen
rögzítünk és a rétegeslemezt az orrtőkébe ragasztjuk. A tolórúd bekötése végett
a mozgató mágneshez és az oldalkormány-mozgató karhoz 1-1 ajtócskát vágunk a
törzsbe, melyek vászonsarkok segítségével nyithatók. A tolórúd pontos hosszát
csak a teljesen helyére tolt készülék esetén tudjuk megállapítani. A kormány
kitérését ütközőkkel határoljuk. A kitérés nagysága az első alkalommal jobbra-balra
5-5 foknál ne legyen nagyobb: A tolórudat a mozgató karok furataiba csipesz segítségével
dugjuk be. Kiesés ellen az 1 mm-es acéldrót mellé forrasztott 0,6 mm-es acéldrót
biztosít. A készülék bekapcsolására szolgáló háromcsatlakozós konnektor az orrtőkébe
van beépítve, így a bekapcsolás kényelmes és biztonságos. Az antenna rézcső
lehet, mely hátranyúlik a törzsbe. Ennek végére még egy áramvonalas testhez
hasonló balzadarabkát ragasztunk, hogy a készülék becsúsztatásánál az antenna
vége el ne akadjon a törzs lécbordáiban. Kísérletileg győződjünk meg, hogy az
antenna nem akadályozza-e a tolórudat
a szabad mozgásban. Az oldalkormány nyugalmi helyzete állandó jobbforduló, a
készülék működtetése esetén pedig a kormány balfordulóra lép át.
Az első repítés a teljes összeállítás után siklatás
legyen. Ha a gép orrnehéz lenne és még korrigálni kellene a beállításon, akkor
a vízszintes csillapító kilépője alá tegyünk alátéteket. Ha a modell orrkönnyű,
akkor a készüléket vagy a telepeket kell előbbre vinnünk. A szárny és
csillapító közötti állásszögnek azonban 4 foknál semmi esetre sem szabad
nagyobbnak lenni, mert a modell dinamikus egyensúlyi helyzete romlik és még
helyes beállítás esetén is bukdácsolásra hajlamos lesz.
A gépet először rövid
zsineggel húzzuk fel és ellenőrizzük, hogy mindkét irányban egyformán fordul-e,
valamint hosszabb ideig tartó forduló esetén nem megy-e át zuhanásba. Ha
ilyen veszély jelentkezne, kis felhúzási magasság esetén elkerülhetjük a modell
törését. Ilyen esetben az oldalkormány kitérését csökkentjük és megnézzük, hogy
a modell nem enyhén orrnehéz-e. "
Hosszabb repülésre csak akkor engedjük a
modellt, ha a beállítás tökéletes, és a készülék teljesen üzembiztosan működik.
(A
rajz rákattintva új ablakban, nagy méretben megjeleníthető)
Modellkísérleti Intézet
♣ Archiválta SRY 2006 augusztus 04. ♣ CANON
LiDE system ♣ Microsoft Word ♣ SRY MODELL 2006